Előfizetés

Az adósmentés ellenére több a hátralékos

B. M.
Publikálás dátuma
2016.05.20. 07:21
Nem a méregdrágán épített ócsai házak nyújtanak mintát a hiteladósok terheinek orvoslására FOTÓ: NÉPSZAVA
A hazai bankrendszer legnagyobb gondja, hogy az elmúlt fél esztendőben csökkenés helyett enyhén növekedett a nemteljesítő háztartási hitelek állománya. 135 ezer elmaradásban levő adós helyzete továbbra is rendezetlen, az eszközkezelő források híján tehetetlen. A bankok helyzete stabil, de a vállalati hitelezés nehezen indul be a jegybank szerint.

A bankrendszerben jelenleg a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői által összeállított Pénzügyi Stabilitási Jelentés is beszámol arról, hogy csak korlátozott eredményt lehetett elérni a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozásával.

A NET-nek eddig sikerült 35 ezer nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, de még mintegy 130 ezer nemteljesítő adósnak - az adósok közel negyedének - a helyzete továbbra is rendezetlen maradt. A NET hitelkerete - az MNB számításai szerint - az esztendő közepére kimerülhet, ezért szükségessé vált a hitelkeretek kibővítése. A bankok lakossági hitelállományának minőségén azonban nem javítottak az átstrukturálások sem. Mint ahogy erről Nagy Tamás főosztályvezető beszámolt a bankrendszer jelzáloghitel portfóliójának 28 százalékát érintették az átütemezések, futamidő hosszabbítások, a részleteges tartozáselengedések 2015 végén, ez a 90 napon túl késedelembe esettek 40 százalékát jelentette. Azonban mindez eredménytelennek bizonyult, mert a 90 napon túli nem fizető hitelek aránya növekedett. Árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek az adósoknak csak 22 százaléka rendelkezik akkora jövedelemmel, amellyel fenntartható módon képes rendezni az adósságát. Ugyanakkor érdekes, hogy az adósok 14 százaléka - legalább részben - úgy teljesíti adósságszolgálati kötelezettségét, hogy nem rendelkezik bevallott jövedelemmel.

A piaci alapú lakáshiteleknél valamivel jobb a helyzet bár itt is magas, 15,3 százalék volt 2015 végén a 90 napos késedelmű hitelek aránya, de ez csaknem 2 százalékponttal alatta marad az egy évvel korábbinak. Viszont a területi eloszlás elgondolkodtató. A nem teljesítő adósok 70 százaléka ugyanis korlátozottan forgalomképes községekben és kisebb városokban él. Összességében a háztartások rossz minőségű hitelállománya nemzetközi viszonylatban is a legrosszabbak közé tartozik.

A vállalati nemteljesítő hitelek aránya az elmúlt év végére csekély mértékben 23 százalékról 18,4 százalékra csökkent, viszont a legnagyobb részt adó 90 napon túl késedelmeseké 13,4-ről 9,8 százalékra zsugorodott. Azonban itt sem az adósok váltak fegyelmezettebbé, hanem a 3,6 százalékpontos csökkenés jelentős részben annak eredménye, hogy az MKB Bank nemteljesítő kereskedelmi ingatlanhitel portfólióját eladta a Szanálási Vagyonkezelőnek.

Megnyugtatónak nevezte a jegybank, hogy a hazai bankrendszer kiheverte a gazdasági világválság okozta sokkot. Tőkehelyzete nemzetközi viszonylatban is a jobbak közé tartozik, tartalékaik bőségesek. Tavaly 28 nyereséges bank működött Magyarországon, 291 milliárd forintos eredménnyel, ugyanakkor a 17 veszteséges pénzintézet 261 milliárd forintos negatív eredményt tudott felmutatni.

Az MNB továbbra is küszködik a kis- és középvállalatok hitelezésének elősegítésével. A növekedési hitelprogram 3,6 százalékos bővülést eredményezett ebben a szektorban tavaly az előző évhez képest. Összességében azonban korántsem ennyire kedvező a kép, ugyanis a teljes vállalati hitelezés 4,3 százalékkal csökkent egy esztendő alatt.

A háztartások 2015-ben ugyanannyi lakáshitelt vettek fel, mint 2014-ben. Az MNB 2016-ban a háztartási hitelkereslet enyhe bővülését várja a kormány otthonteremtési intézkedései nyomán. A jegybank stábja óvatos a kiterjesztett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfa csökkentésének hatását illetően. Úgy vélik, hogy a lakásárak dinamikus emelkedése és az új lakáshitelek mennyiségének növekedése jelenleg nem tekinthető túlzott mértékűnek.

Az internet kiút a szegénységből?

Publikálás dátuma
2016.05.20. 07:13
Az internet ereje az elmaradott országok kihagyhatatlan kitörési lehetősége FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JONAS GRATZER
Az internet globális elterjedése a világ népességének hét százalékát, azaz félmilliárd embert emelhet ki az abszolút szegénységből, és 6,7 billió dollárral növelheti a világgazdaság teljesítményét – áll a Strategy&, a PwC hálózatához tartozó stratégiai tanácsadó cég új tanulmányában.

A digitális forradalom ellenére az új internet-előfizetők számának növekedése – ami leginkább a fejlődő országokra jellemző – az elmúlt években lelassult: 2013 óta a növekedés mértéke egyszámjegyű. Világszerte 4,1 milliárd ember nem kapcsolódik be a modern gazdaságba, holott az ő részvételük több mint 6 ezer milliárd dollár többletet jelentene.

A „Connecting the World” című tanulmány szerint az internethasználat globális kiterjesztése azt jelentené, hogy minden fejlett országbeli netezőre öt fejlődő országbeli internethasználó jutna. Ez az arány jelenleg kettő az egyhez.

A net globális elterjedése hatalmas előnyökkel járna a fejlődő országok és a vállalkozások számára a következő öt évben:

- társadalmi és gazdasági felemelkedést jelentene több mint 4 milliárd embernek;

- 6,7 billió dollárral növelné a globális gazdasági teljesítményt;

- 400 milliárd dolláros növekedési lehetőség a távközlési szolgáltatóknak;

- 200 milliárd dolláros lehetőség a tartalomszolgáltatóknak.

,,Az egyetemes internet-hozzáférés megvalósítása korunk egyik alapvető fejlesztési kihívása” – mondta Bahjat El-Darwiche, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC közel-keleti régiójának cégtársa. „Ahhoz, hogy a fejlődő országok lakossága is teljes mértékben részesülhessen a modern technológia előnyeiből és élvezhesse az internet átalakító hatását, az internet-hozzáférést könnyebbé és olcsóbbá kell tennünk, meg kell ismertetnünk az emberekkel azokat a nyomós okokat, amelyekért érdemes a világhálóra csatlakozniuk, továbbá támogatnunk kell őket az internet felfedezésében.”

Az előrehaladás üteme azonban lassú, a megfelelő lefedettség elérése ugyanis költséges, a meglévő infrastruktúra sebessége és kapacitása korlátozott, és adott esetben teljesen új infrastruktúrát kell létrehozni. A tanulmány szerint a lakossági internetszolgáltatás árát csaknem 70 százalékkal kellene csökkenteni annak érdekében, hogy az internet a világ lakosságának 80 százaléka számára megfizethető legyen. Továbbá a kapcsolódás, a tartalom és a lakossági szolgáltatások területén is tenni kell annak érdekében, hogy minél több ember kapcsolódhasson be a világháló vérkeringésébe.

- A jelenlegi 2G helyett 3G vagy 4GLTE hálózatokat kell kiépíteni, aminek köszönhetően a fejlődő piacokon az adatforgalmazás árából 60-70 százalékos megtakarítás lenne elérhető. A mobilhálózatok üzemeltetői számára így nyereségessé válna a mobilinternet-szolgáltatás nyújtása, és több mint két milliárd ember juthatna internet-hozzáféréshez.

- A helyi nagy sebességű hálózatokon keresztül történő tartalomszolgáltatás további 300 millió ember számára jelentene megfizethető alternatívát.

- Az offline tartalomterjesztés – ideértve az országos és regionális adatcserét – újabb 170 millió ember számára javítaná a hozzáférést és a megfizethetőséget.

- A kormányzat által biztosított, oktatásra, szociális szolgáltatásokra vagy üzleti lehetőségekre fókuszáló tartalmak további 200 millió embert ösztönöznének a világhálóhoz való kapcsolódásra.

- A támogatott előfizetői hozzáférés (például tanulási központok) világszerte újabb 500 millió internethasználót eredményezne.

„A jövő világhálója integratív jellegű lesz, és sokban különbözik majd a maitól” – mondta Mathias Herzog, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC US vezető beosztású szakértője. „Nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag jobban alkalmazkodik majd a korábban internet-hozzáféréssel nem rendelkezők igényeihez, és ez lesz az elsődleges csatorna, amelyen keresztül a ma leginkább perifériára szorult csoportok kulcsfontosságú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az internethez való csatlakozás legfőbb oka a produktivitás, a mikrovállalkozások működtetése és az oktatás lesz, de az online kereskedelem is növekedni fog, aminek a forrása és vásárlói is a legszegényebb fogyasztók lesznek.

,,Új piaci módszereket kell találnunk a kapcsolódás, a tartalmak és a lakossági szolgáltatások terén, mivel az internet ereje csak így állítható a fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába” – mondta Andrew Bocking, a Facebook Internet.org termékmenedzsere.

Az internet kiút a szegénységből?

Publikálás dátuma
2016.05.20. 07:13
Az internet ereje az elmaradott országok kihagyhatatlan kitörési lehetősége FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JONAS GRATZER
Az internet globális elterjedése a világ népességének hét százalékát, azaz félmilliárd embert emelhet ki az abszolút szegénységből, és 6,7 billió dollárral növelheti a világgazdaság teljesítményét – áll a Strategy&, a PwC hálózatához tartozó stratégiai tanácsadó cég új tanulmányában.

A digitális forradalom ellenére az új internet-előfizetők számának növekedése – ami leginkább a fejlődő országokra jellemző – az elmúlt években lelassult: 2013 óta a növekedés mértéke egyszámjegyű. Világszerte 4,1 milliárd ember nem kapcsolódik be a modern gazdaságba, holott az ő részvételük több mint 6 ezer milliárd dollár többletet jelentene.

A „Connecting the World” című tanulmány szerint az internethasználat globális kiterjesztése azt jelentené, hogy minden fejlett országbeli netezőre öt fejlődő országbeli internethasználó jutna. Ez az arány jelenleg kettő az egyhez.

A net globális elterjedése hatalmas előnyökkel járna a fejlődő országok és a vállalkozások számára a következő öt évben:

- társadalmi és gazdasági felemelkedést jelentene több mint 4 milliárd embernek;

- 6,7 billió dollárral növelné a globális gazdasági teljesítményt;

- 400 milliárd dolláros növekedési lehetőség a távközlési szolgáltatóknak;

- 200 milliárd dolláros lehetőség a tartalomszolgáltatóknak.

,,Az egyetemes internet-hozzáférés megvalósítása korunk egyik alapvető fejlesztési kihívása” – mondta Bahjat El-Darwiche, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC közel-keleti régiójának cégtársa. „Ahhoz, hogy a fejlődő országok lakossága is teljes mértékben részesülhessen a modern technológia előnyeiből és élvezhesse az internet átalakító hatását, az internet-hozzáférést könnyebbé és olcsóbbá kell tennünk, meg kell ismertetnünk az emberekkel azokat a nyomós okokat, amelyekért érdemes a világhálóra csatlakozniuk, továbbá támogatnunk kell őket az internet felfedezésében.”

Az előrehaladás üteme azonban lassú, a megfelelő lefedettség elérése ugyanis költséges, a meglévő infrastruktúra sebessége és kapacitása korlátozott, és adott esetben teljesen új infrastruktúrát kell létrehozni. A tanulmány szerint a lakossági internetszolgáltatás árát csaknem 70 százalékkal kellene csökkenteni annak érdekében, hogy az internet a világ lakosságának 80 százaléka számára megfizethető legyen. Továbbá a kapcsolódás, a tartalom és a lakossági szolgáltatások területén is tenni kell annak érdekében, hogy minél több ember kapcsolódhasson be a világháló vérkeringésébe.

- A jelenlegi 2G helyett 3G vagy 4GLTE hálózatokat kell kiépíteni, aminek köszönhetően a fejlődő piacokon az adatforgalmazás árából 60-70 százalékos megtakarítás lenne elérhető. A mobilhálózatok üzemeltetői számára így nyereségessé válna a mobilinternet-szolgáltatás nyújtása, és több mint két milliárd ember juthatna internet-hozzáféréshez.

- A helyi nagy sebességű hálózatokon keresztül történő tartalomszolgáltatás további 300 millió ember számára jelentene megfizethető alternatívát.

- Az offline tartalomterjesztés – ideértve az országos és regionális adatcserét – újabb 170 millió ember számára javítaná a hozzáférést és a megfizethetőséget.

- A kormányzat által biztosított, oktatásra, szociális szolgáltatásokra vagy üzleti lehetőségekre fókuszáló tartalmak további 200 millió embert ösztönöznének a világhálóhoz való kapcsolódásra.

- A támogatott előfizetői hozzáférés (például tanulási központok) világszerte újabb 500 millió internethasználót eredményezne.

„A jövő világhálója integratív jellegű lesz, és sokban különbözik majd a maitól” – mondta Mathias Herzog, a Strategy& tanulmányának társszerzője és a PwC US vezető beosztású szakértője. „Nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag jobban alkalmazkodik majd a korábban internet-hozzáféréssel nem rendelkezők igényeihez, és ez lesz az elsődleges csatorna, amelyen keresztül a ma leginkább perifériára szorult csoportok kulcsfontosságú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az internethez való csatlakozás legfőbb oka a produktivitás, a mikrovállalkozások működtetése és az oktatás lesz, de az online kereskedelem is növekedni fog, aminek a forrása és vásárlói is a legszegényebb fogyasztók lesznek.

,,Új piaci módszereket kell találnunk a kapcsolódás, a tartalmak és a lakossági szolgáltatások terén, mivel az internet ereje csak így állítható a fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába” – mondta Andrew Bocking, a Facebook Internet.org termékmenedzsere.