Orbán Viktor 2017 februárjában kezd széles körű konzultációt arról, hogy pártelnökként kit javasol az államfői tisztségre a Fidesz-frakciónak - közölte Lázár János még csütörtökön, miután a kormányoldal össze-vissza beszélt Áder János újrajelölése, avagy újra nem jelölése ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: a Fidesz-frakció alapszabálya értelmében a kormánypárt mindenkori elnökét illeti a jog, hogy javaslatot tegyen a képviselőcsoportnak. "Ez nem azt jelenti, hogy ő lesz a köztársasági elnök, hanem azt, hogy a frakció kit jelöljön" - magyarázta kissé érthetetlenül a kancelláriaminiszter, hozzátéve, minden parlamenti képviselőcsoportnak joga van javaslatot tenni.
A héten kétségkívül fellángolt a közérdeklődés az államfőválasztás ügye iránt, hiszen a miniszterelnök sajtófőnöke egyértelműen mellébeszélt, miután Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtársával, Vas Imrével, és sejtelmesen annyit mondott - Áder Jánosra célozva -: "közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi". Az Index ezután azt kérdezte Havasi Bertalantól, elképzelhetőnek tartja-e Orbán Viktor, hogy Áder legyen a Fidesz jelöltje a jövő májusi köztársaságielnök-választáson, illetve a miniszterelnök szeretné-e, hogy a következő ciklusban is Áder legyen az államfő. A sajtófőnök azt a választ adta, hogy a választásának rendjét részletesen szabályozza az Alaptörvény, s a folyamatban kizárólag az Országgyűlésnek van szerepe. "Országgyűlési képviselők véleményének vagy kihallgatott beszélgetéseinek értelmezéséhez a miniszterelnök sajtófőnökeként nem tudok segítséget adni" - írta Havasi, aki ugyanakkor megfeledkezett a Fidesz Lázár által is ismertetett alapszabályáról.
"Ennél ügyesebben..."
Eközben Rubovszky is vehemens tagadásba kezdett, holott a felvételen egyértelműen Áderről beszélt, sőt, még azt is kifejtette, miért nem ért egyet Orbánnal abban, hogy Ádernek mennie kell. A Hír Tv által bemutatott felvételen ugyanis a kereszténydemokrata képviselő azt mondja, szerinte Áder minden idők legjobb államfője, hiszen "ennél ügyesebben... egyetlen egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna." Az ATV ezután megkérdezte Gulyás Gergelyt, a Fidesz alelnökét is, mit gondol Rubovszky csevegéséről. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke állította: egyelőre semmilyen döntés nem született az államfőjelölés ügyében. Hozzátette: nem kívánja kommentálni Rubovszky szavait, mert azok egy magánbeszélgetésen hangzottak el. "Ha neki bármilyen információja van, azt ő tudja önökkel megosztani" - folytatta Gulyás, s hozzátette, a Fidesz alapszabályában egyértelműen az szerepel, hogy közjogi tisztségekre a miniszterelnök tesz javaslatot.
Gulyás szerint egyébként Áder jó munkát végez, és emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben a köztársasági elnök visszaküldte a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos törvénymódosítást a parlamentnek. "Ezek szerintem nagy jelentőségű döntések voltak, szerintem a köztársasági elnök úr kiválóan tölti be az a hivatalát, és kiválóan látja el a feladatát", a jövő évi elnökválasztással való foglalatoskodást pedig "idő előttinek" nevezte.
"És, sikerült?"
Hogy mennyire idő előttiek ezek az okfejtések, kérdéses, hiszen az már Rubovszky szavaiból is kiderülhetett: a kormánypártot nagyon is foglalkoztatja a kérdés. Ráadásul, miután 2012 óta lapunk is számtalanszor írt erről, sőt, a Népszabadság is cikkezett arról, nem valószínű, hogy Áder készülhet az újrázásra, laptársunk most legújabban azzal állt elő: azért ingott meg Orbán bizalma Áderben, mert a köztársasági elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért a jegybanktörvény módosítására, és ennek nyomán a testület végül elkaszálta a kifogásolt jogszabályt. Ez volt az a törvénymódosítás, amely kimondta volna, hogy a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forint közpénzből létrehozott pénzszóró alapítványok vagyona "elvesztette közpénz jellegét".
Ám, mint ahogyan Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt elegánsan elintézte, a luxusköltekezés eltitkolása "nem sikerült", így Orbán jogosan lehet dühös. Csak épp nem Áderra, akinek megmaradt nimbusza érdekében muszáj volt vétót emelnie, még úgy is, hogy a titkosítások ügyében is egyértelműen a mundér becsületét védte. Ahogyan az éppen négy éve hivatalba lépett államfő minden esetben, amikor törvényt küldött vissza a parlamentnek, vagy azon ritka három esetben, amikor az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.
Emlékezetes: miután Schmitt Pál belebukott plágiumbotrányába, 2012 májusában a kétharmad államfővé választotta a korábban fideszes EP-képviselőként is tevékenykedő, az alkotmányosság próbáján többször is elbukott igazságügyi reformot kidolgozó Ádert. Eskütételekor az új államfő azt ígérte: "ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek." A hivatalba lépése utáni hónapokban még adott is a látszatra, hiszen júniusban rögtön visszaküldte a médiatörvényt a parlamentnek, bár tartalmi kifogást már akkor sem emelt, de ugyanígy történt többek között a kisajátításról, a hulladékgazdálkodásról és a járások kialakításáról szóló jogszabályok esetében is. Így aztán hamar kiderült, Áder politikai vétói inkább formálisak, sőt, esetenként a kormánytöbbség számára kedvezőek voltak, hiszen a Fidesz-KDNP rendszerint érdemi változtatás nélkül fogadhatta el az érintett törvényeket.
"Nem biciklitároló"
Pedig ha az Országgyűlés egy olyan törvényt, amelyet a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküld, változatlan szöveggel fogad el ismét, az államfő kérheti az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát az Ab-től. Utóbbit már csak azért is fontos kiemelni, mert az Áder által gyakran alkotmányos okokból kifogásolt jogszabályokat rendszerint ugyanúgy fogadták el ismét, ám az államfő sosem tette ezt szóvá, sőt, másodszorra fenntartás nélkül aláírt mindent. Olyan törvényeket is rendre visszaküldött a parlamentnek, amelyekre normakontrollt kellett volna kérnie, amivel nyilvánvalón tisztában volt. Sőt, bizonyos politikai vétókhoz fűzött indokolásaiban nem is palástolta alkotmányossági aggályait, ilyen esetben pedig köteles lenne az Ab elé utalni a törvényt. Hasonlóképp tudatosan sértette meg az alaptörvényt akkor is, amikor számos ordítóan alkotmányellenes jogszabályt szó nélkül aláírt, így például a botrányos körülmények között elfogadott földtörvényt, vagy épp 2014 tavaszán a paksi bővítésről szóló jogszabályt. Utóbbi esetben olyan érdeminek aligha nevezhető indoklással állt elő, mint hogy "egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása."
De Áder akkor és azóta is több, a közvélemény és az alkotmányjogászok, civil jogvédők által várt alkotmányos vétójának elmaradását indokolta már azzal is: "a mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait előtérbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérlegelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását." Az államfő ugyanakkor pontosan tudta, politikai nyilatkozatában hosszan ki is fejtette, hogy a hivatalával szemben cselekszik akkor is, amikor aláírta 2013-ban a negyedik alaptörvény-módosítást, méghozzá arra hivatkozva, hogy "ez az egyetlen alkotmányos választásom". Akkor, tucatnyi korábban alkotmányellenesnek minősült szabály alaptörvénybe iktatásával Áder egyértelművé tette lojalitását Orbán Viktor mellett, s noha a hangzatos nyilatkozat hemzsegett az olyan kijelentésektől, mint hogy "megingathatatlanul hiszek abban, hogy közös jövőnket azzal szolgáljuk elsősorban, ha minden körülmények között ragaszkodunk a jogállami keretekhez", egyértelmű volt, az államfő a saját értékrendjével is szembement.
Áder tehát nem Orbán kedve ellen, hanem épp annak érdekében folyamatosan hasonlott meg saját szavaival. Így történt például az MNB alapítványainak és a postatörvény vétójának ügyében is, hiszen akkor is kijelentette: "Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi." Csakhogy valójában Áder eddigi regnálása alatt már több mint 630 törvény érkezett hivatalába és ebből több mint 600-at fenntartások nélkül alá is írt. A parlament statisztikái szerint 24 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek és mindössze három esetben emelt alkotmányos vétót. Először még 2012-ben a valóban fajsúlyos, s vitathatatlanul alkotmányellenes választói regisztrációval kapcsolatban, s ezzel - bár nem nevezte alkotmányellenesnek a regisztráció jogintézményét, csak annak körülményeit - végül is megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az Ab (a nemzetközi kötelezettség-vállalásokra is hivatkozva) megsemmisíthesse a törvényt. Aztán egy évre rá fordult az Ab-hoz a földtörvény módosítása miatt, amelyben nemzeti parkok önállóságát fenyegette veszély. Mindkét alkotmányos vétó helyesnek bizonyult, hiszen az Ab osztotta az elnök aggodalmait. Az idén márciusban pedig szintén - még a színfideszes Ab-ban - is lényegében teljességében igazolódtak az alkotmányos aggályok. Ám az egyáltalán nem igaz, hogy ezzel Áder megakadályozta volna az Európa-, sőt világszerte kritizált orbáni hatalomépítést. Hogy az MNB-törvény ügye fordulópontot jelentett-e államfői működésében, az pedig nagyon is kétséges, hiszen Áder azóta már több vitatott jogszabály-módosításban döntött, ismét legitimálva az orbáni jogalkotási módszereket.
Akit csak szeretne...
Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. Áder mandátuma jövő májusban jár le, így Orbán vélhetően nem fogja elhamarkodni jelöltje nevének ismertetését. A köztársasági elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, államfővé pedig megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni, a titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada (66,67 százaléka) támogatja valamelyik jelöltet. Amennyiben nincs ilyen jelölt, a második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes voksot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
