Rémálom vár Európára?

Vasárnap rendezik meg az osztrák elnökválasztás második fordulóját. Bár az államfő jogkörei ceremoniálisak, egész Európa élénken figyeli, hogy a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer kerülhet-e a Hofburgba, vagy környezetvédő kihívója, Alexander van der Bellen. Hofer diadala még jobban megerősítheti az európai jobboldali populista mozgalmakat.

Tanult a hibáiból az osztrák közszolgálati csatorna, az ORF. Az osztrák elnökjelöltek közötti második, csütörtökön este megrendezett televíziós vitában ugyanis már alkalmaztak moderátort, így a vita is békés mederben zajlott. Az első, múlt vasárnapi viadalhoz képest legalábbis mindenképpen, amikor háromnegyed órán keresztül nem éppen emelkedett stílusban vagdalkozott a két jelölt. Sokan az osztrák politikai kultúra megcsúfolásának minősítették a rendkívül alacsony színvonalú vitát, amiben az ORF-nek is megvolt a maga szerepe, mert kísérletképpen, műsorvezető nélkül hagyták „kibontakozni” mindkettőjüket. A teszt azonban csúfosan megbukott.

A második vita egy része éppen azzal telt el, hogy a két jelölt előző vasárnapi bizonyítványát magyarázta. Hofer például azzal érvelt, „ha két gladiátort egy arénába zárnak, akkor előfordulhat, hogy kicsit hevesebben támadnak egymásra”. Van der Bellen viszont úgy látta, a vasárnapi vita nem befolyásolta a szavazók magatartását.

A mostani és az előző vita közötti lényeges különbség azonban nemcsak a jelöltek stílusában keresendő. Új helyzet állt elő a tekintetben, hogy a hét közepén új kancellárja lett Ausztriának a szociáldemokrata Christian Kern személyében. Egyetértés volt közöttük, hogy meg kell adni a bizalmat stábjának. Ugyanakkor van der Bellen megjegyezte, hogy a parlamentben Hofer pártja, az FPÖ az előrehozott voksolás mellett tört lándzsát. Amikor a moderátor azt firtatta Hofernél, akkor mégis mi az álláspontja e kérdésben, azt mondta, az FPÖ politikusaként megszavazná ugyan ezt az indítványt, de „köztársasági elnökként nem képviselhetem a párt álláspontját”.

A moderátor egy másik, az utóbbi hetekben sokszor felmerült kérdést is feszegetett. Sokan attól tartanak, hogy Hofer az FPÖ elnöke, a bevándorlásellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert populista, Heinz-Christian Strache pártkatonájaként viselkedik majd, s visszaélve alkotmányos jogával, feloszlatja a parlamentet, s idő előtti választást írat ki, amennyiben a radikálisok érdekei ezt diktálják. „Ki dönt majd a kormány leváltásáról?” – tudakolta Hofertől a moderátor. Az FPÖ-jelölt azonban kitérő választ adott. Annyit közölt, hogy ez a kérdés számos alkalommal előkerült a választási kampányban, s „vagy ötszázszor meg is válaszoltam már”. Mint mondta, mielőtt menesztené a kormányt, megbeszélésekre invitálná a kabinet tagjait, illetve szakértőket. Egyértelműbben foglalt állást a kérdésben van der Bellen, aki kifejtette, nem tud olyan helyzetet elképzelni, amikor a köztársasági elnök egymaga határoz a kabinet szélnek eresztéséről. Arra a kérdésre, beiktatna-e egy Strache által vezetett kormányt, azt a választ adta, megtenné, de „nem szorgalmaznám”.

Hofer egyébként az első fordulóban 35 százalékot szerzett, van der Bellen pedig 21-et. Nagy meglepetésnek kellene történnie ahhoz, hogy ne a radikális jelöltet válasszák meg elnöknek. A legutóbbi, múlt hétvégén nyilvánosságra hozott felmérések is ezt a forgatókönyvet valószínűsítik: Hofernek 53, van der Bellennek 47 százalékot jósoltak. Igaz, a megkérdezettek harmada úgy válaszolt, még nem döntötte el, hogyan voksol majd. Mindenesetre nagy az esélye annak, hogy valóra válik Európa rémálma.