Orbán nagy álma: az olimpia

A magyar kormány vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy Budapest labdába rúghat Párizs, Róma és Los Angeles mellett a 2024-es nyári olimpia rendezői jogaiért folyó versenyben. Bár elemzők szerint erre a Magyarországon dúló hatalmas korrupció miatt is kevés az esély, a hatalom már most sem sajnál tízmilliárdokat kidobni az ablakon. Oktatásra, egészségügyre, élhető bérekre viszont nincs elég pénz. Az elemzők figyelmeztetnek: az olimpiáktól remélt hasznok szinte sosem térülnek meg, a tetemes többletköltségek is az adófizetők zsebét terhelik.

Komolyan gondolják: Gulyás Gergely és Bánki Erik fideszes képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely segítené a 2024-es nyári olimpiai és a paralimpiai játékok rendezését, szervezését és lebonyolítását. Az előterjesztés szerint az olimpiarendezés költségeinek nagy részét költségvetésen kívüli forrásokból (támogatások, adományok) kellene finanszírozni, győztes pályázat esetén pedig a sikeres rendezés biztosítéka érdekében létrehoznák az olimpiai megvalósítási hatóságot, amely pénzt, paripát, fegyvert nem sajnálva lényegében szabad kezet kapna a szükséges projektek, beruházások levezényléséhez. A sokak által csak "sosemlesz olimpiaként" emlegetett esemény iránti kormányzati elköteleződést az is jól mutatja, hogy a 2017-es költségvetésben 45 milliárdot különítettek el az előkészítő munkálatokra.

Schmitt Pál visszatér

A volt államfő az olimpiai megvalósítási hatóságban léphet ismét színre a Népszabadság szerint. Az olimpiai törvényről szóló előterjesztés ugyanis rögzíti Schmitt Pál kiemelt szerepét is: törvénybe foglalnák, hogy az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja. Azaz a volt államfő, aki ugyancsak e funkciójának köszönhetően lenne tagja az Olimpiai Egyeztető Fórumnak. A kormányfőt, a főpolgármestert, sportért felelős minisztert és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét egyaránt felvonultató grémium felügyelné a pályázati folyamatot.

A budapesti olimpia Orbán Viktor miniszterelnök álma, így arra nem szabad sajnálni a pénzt. Legalábbis így gondolja a kormány, s azt hiszi, hogy 2,8 milliárd dollárból (776 milliárd forint) meg lehetne rendezni a nyári játékokat a magyar fővárosban. Az eddigi olimpiák tapasztalatait figyelembe véve azonban bátran kijelenthető, hogy a végösszeg ennek többszöröse lenne (a 2004-es athéni olimpia a tervezett keret tízszeresébe, a 2012-es londoni a háromszorosába került). Beszédes, hogy a 2017-es budapesti vizes világbajnokság rendezésének költségei már most elérik a 75 milliárd forintot, ami többszörösen meghaladja az eredetileg tervezett összeget. A többletköltségek nagy része minden esetben - támogatások ide vagy oda - az adófizetők zsebét terhelné.

Budapest Rómával, Párizzsal és Los Angeles-szel versenyez. Pályázott Hamburg és Boston is, ám visszavonták a jelentkezést, miután az állampolgárok többsége népszavazáson elutasította azt. Budapesten a fővárosi közgyűlés ellenzéki frakciói is kezdeményeztek referendumot, ám mégsem lesz, mert a kormánypárti többség szerint "a lakosságnak kevés az információja ahhoz, hogy felelősen döntsön ebben a kérdésben". Tény: egy olimpia megrendezése még a világ legnagyobb városai számára is nagy kihívásokkal jár. Ráadásul - mint arra a Bloomberg hírügynökség napokban megjelent elemzése emlékeztetett - Magyarország úgy akarja magát ilyen hatalmas kiadásokba verni, hogy 2008-ban még az IMF segítségével evickélt ki az államcsőd közeli helyzetből. Nem is beszélve arról, hogy a hatalom túlzó sport- és infrastruktúraberuházásai már most is jelentősen megterhelik a költségvetést.

A kormány persze tagadja, hogy meggondolatlanul vágna bele az olimpia megrendezésébe. Úgy tervezik, hogy az esemény több százezer turistát csábít majd a fővárosba, hatása pedig még évekig érezhető lesz az idegenforgalomban, ami így segíthet a kiadások fedezésében. A tapasztalatok, kutatások azonban rendszerint azt mutatják, hogy a remélt hasznok nem térülnek meg - állította a Bloombergnek a massachusettsi egyetem professzora. Andrew Zimbalist - aki könyvet is írt az olimpiák és a világbajnokságok rendezésének gazdasági hátteréről - elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy 2,8 milliárd dollárból olimpiát lehessen rendezi. Úgy véli, olyan 10 és 30 milliárd dollár közötti kiadással kell számolni.

Ám a szakértők és elemzők elsősorban nem is a magas összegek, hanem amiatt aggódnak, hogy azok majd hova kerülnek. A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a budapesti olimpia megrendezése a korrupciós veszély miatt is aggályos. Ez további meghatározhatatlan és ellenőrizhetetlen költségekkel járhat, a beruházások nagy részét a hatalomnak kedves baráti vagy családi körök kaphatják meg (a Transparency International korrupciós listáján Magyarország az 50. helyen áll, míg mondjuk Franciaország a 13.-on). Mindennek egy ilyen eseménynél beláthatatlan következményei lehetnek. De a korrupciós veszélyre figyelmeztetett az Állami Számvevőszék tanulmánya is, amelyet az országgyűlés rendelt meg a budapesti olimpiával kapcsolatban.

Az már most látszik, hogy budapesti olimpiára nem kell számítani, a magyar főváros esélyei eltörpülnek a többi nagyvároséhoz képest. Ugyanakkor már az szembeköpése az egész magyar társadalomnak, hogy az Orbán-kormány kész lenne ezermilliárdokat kidobni az ablakon, miközben lehetetlen helyzetben van az oktatás, a szociális ágazat, az egészségügy romokban hever, nincsenek versenyképes bérek, egyre több a szegény, kilátástalan helyzetű élő ember, a szomszédos országok mind leköröznek minket, s éppen ezért is döntenek egyre többen úgy, hogy inkább máshol keresik a boldogulást. Magyarországnak most tényleg csak egy nyári olimpiára lenne szüksége.

Civilek a budapesti olimpia ellen

Egyáltalán nem érdeke a magyaroknak, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére - állítja a nemrégiben szerveződött civil mozgalom, amelynek neve: Olimpiát? Ne. Elsősorban arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy bár a játékok hatalmas költségei az egész országot terhelnék, hosszú távon igazán csak Budapest profitálna belőle. "A világ kéthetes figyelemért több évtizedes megszorításokat és adóemeléseket kellene vállalnunk, hogy állni tudjuk a rendezés költségeit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezeket a szempontokat nem nézi, amikor dönt arról, hogy mely városnak ítéli meg a rendezés jogát. És minden ígérettel és kezdeményezéssel szemben ezekhez minimális mértékben járul hozzá. A rendezés irdatlan terhét nekünk, Magyarország polgárainak és a gyerekeinknek, unokáinknak kell majd viselnünk" - olvasható a mozgalom weblapján. Az alapítók tanulmányokra, más városok tapasztalataira hivatkozva állítják, az olimpia rendezése nem lendíti fel a helyi gazdaságot. Úgy vélik, a budapesti olimpiával kapcsolatban támogatói oldalról eddig csak egyoldalú információk jelentek meg. Szeretnék, hogy a kérdésben valódi társadalmi vita alakuljon ki. (Több információ a mozgalomról a budapestiolimpia.info weboldalon).