Látványosan nőttek a bérek az elő negyedévben a KSH legfrissebb adatai szerint, ami kedvező jel mind az állami, mind a közszférában foglalkoztatottaknak. Országosan az átlagos nettó fizetés a legfrissebb számok szerint 175,8 ezer forint, ami kiugró mértékű, 8,2 százalékos növekedést jelent az előző évi értékhez képest. Üdvözlendő emellett az is, hogy a bérek mostani átlagos emelkedése nem fed el olyan kirívó szektorok közti különbségeket, amelyek jelentős mértékben tovább nyitnák magyar társadalomban meglévő bérszakadék ollóját. A friss adatokból kiderül ugyanis, hogy míg a versenyszférában 7,7 százalékos, a költségvetési szférában is jelentős - két számjegyű - béremelkedés következett be: a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 10, a nettó bérek pedig 11,7 százalékkal nőttek az előző év első negyedévéhez képest.
A jövőbeli kilátásokat illetően Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a 2016-os év egészét tekintve visszafogott inflációval lehet számolni, így a következő hónapokban mind a nominális, mind pedig a reálbérek növekedése folytatódhat. Azt azonban fontos leszögezni, hogy az újévi bérmegállapodások jellemzően az első negyedévi bérstatisztikában szoktak megjelenni, és a februári és márciusi közötti bérkülönbözet igen jól jelzi az egész éves bérnövekedést, így az idei év hátralevő részétől csak ennek tükrében érdemes további emelkedést várni.
A teljes képet már némileg árnyalják azok a tényezők, amelyek azt átlagos bérnövekmény mutatójának ilyen mértékű emelkedését lehetővé tették. A KSH tájékoztatása szerint a növekedésre hatással volt a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék, de emellett a fegyveres testületek illetményemelése is.
Még közelebbről nézve korántsem egyértelmű sikertörténet a bérek növekedése. „A keresetek emelkedésében szerepet játszik még az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, azaz magasabb béreket eredményez” - kommentálta a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy ez a folyamat nem újdonság, de egyre erősebben jelentkezik a magyar gazdaságban. Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos növekedésről, negyedéves szinten pedig visszaesésről tanúskodó első negyedéves GDP-adatból az is látszódott, hogy a belső fogyasztás a növekvő nettó bérek ellenére az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését.
A kormányzat ennek ellenére továbbra is bízik a fogyasztás növekedésében, azonban az első negyedév példája alapján továbbra is kérdéses, hogy a lakosság milyen arányban hajlandó megtakarítás helyett fogyasztásra költeni pluszjövedelmét.
A legkiábrándítóbbnak azonban a nemzetközi összevetésekben mutatkozik a hazai fizetések értéke. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar átlagos nettó fizetés még mindig az uniós rangsor végén kullog. A pontos érték, amely euróban számolva 6702 euró volt, jelenleg – néhány ország hiányzó adatai miatt – a legalacsonyabb európai viszonylatban. A lemaradásunkat nagyon jól szemlélteti az, hogy jelenleg Szlovákia áll előttünk a rangsorban 8169,61 eurós átlagos nettó fizetéssel. Könnyen belátható tehát, hogy a régiós bérszínvonalhoz való felzárkózás a jelenlegi helyzetben közel 30 százalékos emelkedést kívánna meg a nettó bérekben. A teljes uniós átlaghoz viszonyítva pedig még nagyobb a hátrányunk - mutatta ki az Mfor.hu. Az Európai Unió tagországaiban mért 23141,8 eurós (2015-ös adat még nem áll rendelkezésre, ez a 2014-es érték) átlagfizetéséhez több mint a triplájára kellene emelkednie a magyar dolgozók által hazavitt átlagos összegnek.
