Választási krimi Bécsben

Igazi krimivé vált az osztrák elnökválasztás második fordulója. Így várhatóan csak hétfőn, az utolsó levélben leadott szavazatok feldolgozása után dől el, hogy a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen, vagy a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által pártfogolt Norbert Hofer lesz-e Ausztria új elnöke. Az vasárnap esti 20 órás adatok szerint Bellen 48,1 míg Hofer 51,9 százalékon állt.

Ilyen elnökválasztás még nem volt Ausztria történetében. Már az exit poll is arra utalt, hogy teljesen kiszámíthatatlan lesz az elnökválasztás második fordulójának végkimenetele. A SORA ügynökség délután 5 órakor kiadott előzetes adatai szerint bár vezetett a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer kihívója, a Zöldek által támogatott, volt szociáldemokrata politikus, Alexander Van der Bellen előtt, előnye mindössze 0,4 százalék volt. Néhány percre rá ez az előny 0,2 százalékra zsugorodott, majd 71 százalékos feldolgozottságnál már a Zöldek jelöltje állt az élen, 0,2 százalékos előnnyel.

Aztán 97 százalékos feldolgozottságnál megint változott a helyzet, itt már 50-50 százalékon állt mindkét jelölt, pontosabban Van der Bellen 4000 vokssal állt az élen. Ez azonban nyilván jelentéktelen előny. Annál is inkább, mert ma 900 ezer levélben leadott voksot kell összeszámolni, így az eredmény csak ezt követően válik hivatalossá.

Szakértők szerint Van der Bellen több voksot kaphatott a levélben szavazóktól, de hogy pontosan mennyivel ez nagy kérdés. Mindenesetre elvileg az ő esélyei jobbak Hoferénál. Az első fordulóban még az FPÖ jelöltje nagy fölénnyel, 35 százalékkal nyert, Van der Bellen csak 21 százalékot kapott. Utóbbi a két televíziós vitán sem szerepelt igazán meggyőzően, Hofer egyszerű üzeneteket fogalmazott meg, Van der Bellen viszont túl körülményesen fejezte ki magát.

Minek köszönhető mégis, hogy ledolgozta hátrányát? Egyrészt annak, hogy a tradicionális pártok őt támogatták, másrészt annak, hogy rendkívül magas, 72 százalékos volt a részvétel, ami azt jelzi, hogy az ország demokratikus alapértékeiért aggódók is az urnákhoz járultak. Harmadrészt a fiatal szavazók is a Zöldek jelöltjének segítségére siettek. Az átlagosnál többen éltek szavazati jogukkal a fővárosban, Bécsben, ami szintén Van der Bellen számára lehetett jó hír. Az első fordulóban még 68,5 százalékos volt a részvétel, ami már a 2010-es mélyponthoz viszonyítva is jelentős gyarapodás: hat éve mindössze 53,57 százalékos volt a részvételi arány, amikor újraválasztották a még hivatalban lévő Heinz Fischer elnököt.

Az már az első adatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy nagy a különbség a városban és vidéken leadott szavazatok között. Miközben a vidéki településeken Hofer kiválóan szerepelt, így Stájerországban, a hagyományosan a jobboldali radikálisokhoz húzó Karintiában, Salzburgban, Alsó-Ausztriában, továbbá Burgenlandban, Van der Bellen a városokban kapott több voksot.

Az adatok szerint Vorarlbergben Van der Bellen kapta a – levélben leadott voksok nélkül számított – legtöbb szavazatot, 56,4 százalékos eredményt ért el, Hofer 43,6 csak százalékot kapott. Salzburgban viszont az FPÖ jelöltje végzett az élen 55,1 százalékkal. Kevéssé meglepő módon Hofer valósággal tarolt Karintiában, ahol 60,1 százalékot szerzett.

A levélben leadott szavazatok nélkül Felső-Ausztriában ugyan Hofer állt az élen, ám azokat beleszámítva valószínűleg megváltozik az állás.

A roppant kiegyensúlyozott eredmény ellenére Herbert Kickl, az FPÖ főtitkára meggyőződését fejezte ki, hogy Hofer lesz a következő elnök. Ugyanakkor a Zöldek is „óvatos derűlátásuknak” adtak hangot annak kapcsán, hogy Van der Bellen költözhet majd a Hofburgba.