Szabadkereskedelem - Távoli még az egyezség

A világ eddigi legnagyobb kereskedelmi övezete jöhet létre a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP), az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodással. Az egyezmény alapjaiban nem változtatná meg Magyarország gazdasági szerepét a világban, de megfelelő alkalmazkodással előnyös lehet az országnak. Jelenleg az egyezményt támogató kormányzati hangok az erősebbek, ám számos ellenzője is akad a pártok és a civilek között egyaránt.

Sok még a bizonytalanság az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások, a TTIP körül. Az tény, hogy ha a világgazdaság két jelentős szereplője közös kereskedelmi zónát hozna létre, akkor az minden szereplő számára csábító fejlődési lehetőségeket nyitna meg. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy rendkívül nehéz - bár nem lehetetlen - összefésülni az egymástól eltérő gazdasági észjárásokat. Például a két gazdasági zónában kialakult termékstruktúra, illetve az ezek alapjait képező szabványosítás is egymástól eltérő utakat járt be eddig.

Könnyű belátni, hogy ha eredményre vezetnének a TTIP-tárgyalások, akkor annak jelentős hatása lesz Magyarországra nézve is, azt azonban nehéz megjósolni, hogy mind ebből végül is mennyit profitálhat hazánk - hívta fel a figyelmet Novák Tamás. A Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, a kutatóközpont vezetője a Népszavának éppen a két gazdasági zóna szabványosításában mutatkozó különbségeket emelte ki, különös tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság élenjáró termékeinek döntő hányadát multinacionális cégek hazai leányvállalatai állítják elő, így a termékstruktúrára vonatkozó döntéseket tőlünk függetlenül hozzák meg a társaságok szakmai vezetői. Elég csak a magyar gazdaság húzóágazatának tekintett gépjárműiparra gondolni - emlékeztetett Novák Tamás. De a gondok forrása nem csak ez - tette hozzá a szakember. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok gépjárműipari gyártmányfejlesztésének célkeresztjében is az elektronikus autók állnak. Ha beérnek az amerikai tervek az európai Tesla mellé felzárkózhat a ma még csak az informatika élvonalába tartozó Apple is, amely bejelentette, hogy 2019-2020-ig egymilliárd dollárt fordít az elektronikus autók gyártmányfejlesztésére. Ha ez megvalósul, és a termékfejlesztés feltehetően itt nem áll le, akkor - mondta Novák Tamás -, összedőlhetnek az addigi európai próbálkozások.

Tarolnának az amerikaiak

Másképpen vélekedik erről Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke közelmúltban kijelentette: Magyarország egyértelműen pozitívan élheti meg a TTIP megkötését, elsősorban az autóipart tekintve, mivel szerinte az európai, a német járműipar versenyképesebb az amerikainál. A jegybank számításai szerint a bruttó hazai terméket 0,1-0,3 százalékponttal, az exportot 5-20 százalékkal növelné, és 6-22 ezer új munkahelyet teremthet a TTIP-hez csatlakozás. Az európai országoknak vannak hagyományos iparágai (elsősorban az élelmiszeriparban), amelyeket nem biztos, hogy jó, ha "legyőznek" a piaci versenyben. Az Egyesült Államokban sokkal több integrált nagyvállalat van, amelyek szabadon belépve az uniós piacra letarolnák azt, míg Európában nagyobb a kkv-k aránya. Ezért nem biztos, hogy egészséges lenne "gyorsan, sokkszerűen" átvenni az egyezményt - vélekedett a jegybank alelnöke. A megállapodásnak nemcsak gazdasági, hanem politikai vetülete is van, mivel az Egyesült Államok és Európa közeledését jelenti, míg Oroszország és Kína kimarad belőle - tette hozzá.

Kell a verseny

A verseny mindenképp jót tesz a piacnak, a termékfejlesztésnek és a fogyasztóknak - így vélekedett Bojár Gábor. A Graphisoft és az Aquincum Technológiai Intézet alapítója szerint a a protekcionizmus végső soron a "védett termelőnek" is rossz, mert nem megfelelő minőségű terméket állít elő - mondta. A cégvezető szerint a tárgyalásokon az Európai Unió legnagyobb baja, hogy nem egységes, és rengeteg egymással is versengő tárgyalópartner ül az asztalnál. A megkötendő megállapodás nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is - így vélekedett Bojár Gábor.

Novák Tamás véleménye szerint is lehet olyan területeket találni, ahol Magyarország is helyt tud állni. Ilyenek a magas minőségi követelményeknek megfelelő gyógyszereink. Az Egyesült Államok nagy mértékben zárttá tette a gyógyszerpiacát, ahová nem könnyű betörni, bár mint a Richter példája is tanúsítja, nem lehetetlen, még ha éveket is vesz igénybe. A TTIP révén viszont a mostani amerikai szigor is számottevő mértékben oldódhat.

Nem árt elgondolkodni azon sem, hogy illúzió azt várni a szabadkereskedelmi megállapodástól, hogy ettől a kereslet automatikusan megnő. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez koránt sincs így.

Titkok a titokszobában

Az sem véletlen, hogy a TTIP előnyeit és hátrányait csak körvonalaiban tudjuk felvázolni. Az évszázad üzletének tartott majdani szerződés részleteit ugyanis nem ismerjük, pontosabban azt, hogy miről is tárgyal Brüsszel és Washington nem hozták nyilvánosságra. Bár Lázár János kancelláriaminiszter azt állítja, hogy bárki megtekintheti a dokumentumok bizonyos körét a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). A KKM arról tájékoztatta egyik laptársunkat, hogy a TTIP-olvasószoba használatával kapcsolatos szabályokat az Európai Bizottság állapította meg, ezek alapján a dokumentumok megismerésére az országgyűlési képviselők és a feladatkörükben érintett minisztériumok kijelölt szakértő kormánytisztviselői jogosultak, szigorú titoktartási fogadalom mellett.

A Fideszen belül sem mindenki lelkesedik a szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséért. Kövér László szerint a globalizáció rengeteg kárral, hátránnyal és rombolással jár a nemzeti kultúrákra nézve. Olyan homogenizált európai populáció létrehozására irányul, amelynek a világ nagyvállalatai egy brüsszeli központból tudják diktálni a törvényeket - fogalmazott a házelnök egy néhány nappal ezelőtti interjúban. Az Országgyűlés elnöke, úgy is mint a Fidesz választmányi elnöke ehhez hozzátette: mindezt bizonyítja az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek elsősorban az amerikai, másodsorban néhány nagyobb uniós tagállam multinacionális cégei lesznek haszonélvezői.

Ezzel szemben Mikola István külgazdasági és külügyi államtitkár ugyancsak a napokban kijelentette, megérti a transzatlanti piacnyitási tárgyalásokkal kapcsolatos aggodalmakat, de semmi helyük az irracionális és megalapozatlan félelmeknek. Mind ez idáig negyven szakmai, civil szervezettel egyeztettek, és szeretnék tovább társadalmasítani a folyamatot.

A házelnök szavai egyébként illeszkednek a kormány legújabb kommunikációs fordulatába, amelyben vörös riasztást adtak ki mindenre, ami nem magyar, nem nemzeti, de nyugati és háttérhatalom-szerű - írta a 444.hu internetes portál.

Egyébként Magyarország - a többi között - olyan érdekeket képvisel a tárgyalóasztalnál, mint az eredetjelzővel ellátott termékek védelme. Továbbá úgy gondolják, hogy nincs helye választott bíróságoknak a beruházó és a beruházást fogadó országok közötti vitában, mert Magyarország szerint erre alkalmasak a nemzeti bírósági szervezetek.

A tárgyalások befejezését az Egyesült Államok sürgeti, mert Barack Obama szeretné, ha 2017 januárjában úgy adhatná át az elnöki széket utódának, hogy a TTIP-szerződést már tető alá hozták. Ezzel szemben Mikola István korántsem ennyire optimista, mint a Népszavában megjelent interjújában is kijelentette: a szabadkereskedelmi megállapodásra még várhatóan éveket kell várni, hiszen a két fél elképzelései egyelőre nagyon távol állnak egymástól, sőt ehhez hozzátette: "ha egyáltalán sikerül tető alá hozni" a megállapodást.

Környezetvédelmi aggályok

Európa számára az egyik legnagyobb veszély az lehet, ha az amerikai cégek piacszerzésének érdekében az európai fogyasztóvédelmi szabályokat az eddigihez képest fellazítanák - vélekedett a Greenpeace. A BBC arról írt, hogy a környezetvédelmi szervezet kiszivárogtatott egyes részleteket a tárgyalásokról. Ezt követően az Európai Unió kereskedelmi biztosa azonnal a közvélemény megnyugtatására sietett blogjában, ahol megjegyezte: nem áll szándékában gyengíteni a szabályok szigorát. A tárgyalást vezető Garcia Bercero azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem is ez a célja, és hogy a Greenpeace következtetései „totálisan tévesek”. Ráadásul egyáltalán nem jelenthető ki az, hogy a jövőbeli megállapodásnak része lenne a kiszivárgott anyagok tartalma. Bercero elmondta, hogy az Unió azt szeretné, hogy az Egyesült Államok hatóságai adjanak több lehetőséget az európai cégeknek, hogy állami közbeszerzéseken indulhassanak. A leginkább vitás ügyek közt említette a szolgáltató szektort, a marhahús piacát, valamint a földrajzi eredetmegjelöléssel védett uniós termékeket.

Miről szólna a megállapodás?

A tárgyalóasztalon lévő szerződés értelmében a két fél kötelezettséget vállalna arra, hogy lebontsa a vámokat, a különböző szabványokat és standardokat kölcsönösen elfogadják, a szolgáltatások exportját pedig megkönnyítik. Az előzetes becslések szerint az Európai Unió átlagosan évi 119, az Egyesült Államok pedig 95 milliárd eurót remélhet a szabadkereskedelmi megállapodástól. A két zóna külkereskedelmi volumene - hosszú távon - 6-8 százalékkal növekedhet, emellett több százezer, egyes optimista jóslatok szerint akár milliós nagyságrendű új munkahely jöhet létre.

A TTIP nagy előnye lehet, ha a vámokat sikerül eltörölni. A tárgyalások célja az is, hogy a két zóna elfogadja egymás rendelkezéseit, és a standardokat egységesítik. Mindez a költségek csökkentését eredményezheti, miként az is, ha a gazdasági verseny megnő. A standardoknál meg szokták említeni, hogy az Egyesült Államokban az autók piros, kontinensünkön pedig narancsszínű villogóval jeleznek. Megállapodás esetén dönteni kell: melyiket fogadják el.

Európai részről az Európai Bizottság (EB) vezeti a tárgyalásokat, amelyekre 2013 júniusában adták meg mandátumot a tagállamok. Annyit lehet tudni, hogy az EB elég széles tárgyalási jogosítványokat kapott, ahol nem engednek a szigorú környezet-, munka- és fogyasztóvédelmi előírásokból. A tárgyalásokon a két küldöttségen kívül csak a lobbisták vehetnek részt. Azonban az EB is belátta, hogy tárgyalóküldöttségének egyfajta külső ellenőrzésre is szüksége van. Ezért létrehoztak egy 14 főből álló megfigyelői csoportot, amely folyamatosan tájékoztatja a tagállamok kormányait, valamint az Európai Parlament kereskedelmi bizottságát arról, hogy miképpen haladnak a megbeszélések.

Az uniós tagállamok lakosságának többsége folyamatosan érdeklődik a TTIP-tárgyalásokról, természetesen abból a szempontból, hogy ez miképpen érinti az életminőségüket, fogyasztási szokásaikat. Az agrárszférában érdekelteket különösen az izgatja, hogy lehet-e majd génmódosított növényeket termeszteni. De az igazsághoz tartozik, hogy még Nyugat-Európa lakosai sem érzékelik annak súlyát, ha - erősen leegyszerűsítve - az exportképes termékeiket és szolgáltatásaikat össze kell majd hangolni az amerikaikkal.

A magyar közvélemény viszont szinte semmit nem tud a TTIP-ről. (A Népszava a kezdetektől fogva igyekszik nyomon követni a tárgyalások menetét, rendszeresen ismertetjük a vitákat és a gyakori tiltakozásokat is.) Az Orbán-kormány fő vonalaiban támogatja a TTIP-tárgyalásokat, mert tisztában vannak azzal, hogy exportvezérelt gazdaságnak minden lehetőséget meg kell ragadni. Feltehetően változik majd a kép, amikor már a részletes szabályozás kerül napirendre. Akkor ugyanis terítékre kerülhetnek az unortodox gazdaságpolitika "eredményei", a tisztességes piaci versenyt feladó jogszabályok (a rezsicsökkentés, a trafikok és a játékkaszínók üzemeltetése vagy a termőföld sajátos privatizálása), amelyek aligha férnek össze a TTIP szellemével.