Közelkép - Hitler Argentínában?

Az elmúlt hét évtizedben minduntalan felröppentek olyan hírek, Hogy Hitler és Éva Braun nem haltak meg a berlini bunkerben. Most FBI dokumentumokra hivatkozva, egy televíziós stáb nyolc részes filmet forgatott a nyomozásukról. 

Megtalálják ugyan az Argentín hegyvidéken azt a három gyanúsnak talált, terméskőből emelt épületet, ami a feltételezések szerint Hitler búvóhelye volt, de mindössze egy horogkeresztes pénzérme a bizonyíték, és hogy a középső épületben a fürdőszobaszerűség még ki is volt csempézve.

A felsőbb szinten álló épület vízgyűjtő lehetett és ezzel a vízzel hajthatták az áramot szolgáltató kereket is. Aztán tanúkat idéznek, akik látták a két szőnyegtekercset, amelyekbe Hitlert és Éva Braunt felvitték az udvarra, hogy elégessék őket, de senki nem látta, hogy valójában kiknek a teteme van a szőnyegekben. (Alig hihető, hogy közvetlenül a háború után nem volt senki, aki látta volna, kiket tekernek a szőnyegekbe.)

Szó esik bizonyos német tengeralattjáróról is, ami ebben az időben – 1945 májusában – feltűnt az Argentín partok közelében, de egyéb semmi. Még a leghitelesebb „nyom” az a ma is végigjárható igen hosszú, Berlin alatti alagútrendszer, amelybe be lehetett jutni a Hitler bunkerből, és ki lehetett jutni belőle a tempelhofi repülőtér közelében. A perdőntőnek számító bizonyíték azonban vitatható.

A szovjetek, miután megtalálták az elégett holttesteket, a koponyákat Moszkvába vitték és évtizedekig senkinek nem adták oda megvizsgálni. Míg végül a 90-es években egy amerikai tudós kézbevehette Hitler koponyáját, aki viszont azt állapította meg, hogy ez egy női koponya, golyóütötte sebbel. (Pedig Eva Braunról azt állították, hogy megmérgezte magát és Hitler lőtte főbe magát.) Ezzel szemben nyilvánosságra hozták annak a fogásznak a vizsgálati anyagát, aki azt állapította meg, hogy a koponyákban Hitler és Eva Braun fogsora található. Nemhiába, hogy mi, laikusok, gyakorta nem hiszünk a szakértőknek.

Vérfürdő Szíriában

Több mint száz személy vesztette életét Szíriában, a nyugati partvidék több, Bassár el-Aszad kormányerői által uralt városában. Tartuszban az utolsó közlések szerint 48 személy vesztette életét, Dzsablában pedig 53 volt a halottak száma a londoni székhelyű szíriai emberi jogi megfigyelő központ közlése szerint.

Mindkét városban öngyilkos merénylő robbantott. A terrorakciókért az Iszlám Állam (IS) vállalta a felelősséget. Több tucatnyian sérültek meg.

Az iraki hadsereg megkezdte Falludzsa ostromát. Ezt Hajdar al-Abadi miniszterelnök hétfőre virradóra maga is bejelentette. „Kitűzzük majd az iraki zászlót, amely a város felett loboghat” – ígérte a miniszterelnök. Falludzsa jelenleg az IS kezén van.

Az iraki hadsereg mellett a különleges egységek, a rendőrség, milíciák, továbbá más, a bagdadi kormányhoz hű fegyveres csoportok is részt vesznek az akcióban. Előrehaladásukat az Egyesült Államok segíti légicsapásaival. A katonai parancsnokság szintén megerősítette a megindított offenzíva tényét. Előzőleg felszólították a polgári személyeket a város elhagyására. Aki a városban rekedt, annak fehér zászlót kell kitennie házára, illetve távol kell tartania magát az IS főhadiszállásától. Becslések szerint továbbra is több tízezren laknak Falludzsában.

A város, amely Bagdadtól 70 km-re nyugatra található, az Iszlám Állam egyik legfontosabb bázisa. A dzsihadisták még 2014 elején vették be. Egy iraki médiaközlés szerint az iraki légierő támadásai során az Iszlám Állam több tucatnyi fegyveresével végeztek. Eltaláltak továbbá egy üzemet is, ahol állítólag bombákat állítottak elő. Az amerikai NBC News egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a belbiztonsági erők 20 ezer tagja vesz részt a támadásban, de további 15 ezres erősítést várnak.

Szerző

Menekültügyi csúcs Isztambulban

Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap, az ENSZ Isztambulban megrendezett rendkívüli segélyezési csúcstalálkozója előtt úgy foglalt állást, hazája a világ „legnagyvonalúbb országa”. 

A brit The Guardian napilapban megjelent cikkében egyben nagyobb elkötelezettségre szólította fel az EU-t a menekültkérdés kapcsán. Erdogan az írásban megvédte a nyitott kapuk politikáját Szíriával kapcsolatban, melynek során mintegy 3 millió szíriai menekültet engedtek be az országba.

Ugyanakkor a nemzetközi közösségek szerinte nem tettek meg minden tőlük telhetőt, nem léptek fel kellő felelősségtudattal. Szerinte csak akkor reagáltak, amikor az első szíriai menekültek az EU területére léptek. A humanitárius csúcstalálkozó, amelyen ötven állam- és kormányfő vesz részt, ma ér véget.

Erdogan nyitóbeszédében azt közölte, hogy a csúcsnak azzal kell foglalkoznia, hogy Törökország mennyit tett a menekültekért. „Tudjuk, hogy a fájdalom nem válogat nemzetiségek, nyelv és vallás között” – emelte ki. Állítása szerint Ankara már 10 milliárd dollárt költött a menekültek megsegítésére, miközben csak 455 milliós nemzetközi hozzájárulást kapott. Angela Merkel kancellár azt közölte, júliustól nem törlik el a vízumkényszert Törökországgal.

Szerző