Marhák a Miniszterelnökségnél

Ősszel összeomolhat a hazai tejágazat, ha a kormány nem hajlandó sürgős lépéseket tenni a megmentésére - egyebek mellett erről is beszéltek azok a gazdák, akik 50 tehénnel vonultak tegnap a Miniszterelnökség elé. Az agrár-környezetgazdálkodási (akg) pályázatok sajátos elbírálása miatt tejtermelők közül is sokan támogatás nélkül maradnak.

Bús bőgéssel jelezte tegnap dél körül félszáz szarvasmarha elégedetlenségét a Miniszterelnökség Kossuth téri épülete előtt. A jószág a vizet hiányolta, gazdáik egyebek mellett a szakértelmet a kormányzati döntésekből. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek címzett petíciójukban is az ágazat súlyos helyzetére hívták föl a figyelmet. Jelenleg a hazai tejfogyasztás 45 százaléka származik külföldről.

Elmaradt a tej és tejtermékek áfájának beígért csökkentése 5 százalékra, de például arról értesültünk, hogy a jövő tanévtől az egyharmadára csökkenti a kormány az iskolatej akcióban résztvevő intézmények számát - említette a Népszavának Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és terméktanács termelőket képviselő társelnöke. A szakember hozzátette, a friss tej áfájának 5 százalékra csökkentése nem oldja meg az áfacsalás gondjait, mert ez a termék a teljes forgalom alig 30 százaléka és a feketekereskedelem leginkább éppen a 18 százalékos áfa körben hagyott uht tejre szakosodott. A hazai friss tej előnyeit kézzel foghatóan igyekeztek az elkeseredett gazdák bizonyítani. Jókora kosarakból kínálták a termelői tejet a turistáknak, arra járóknak. A kínálattal és a kereslettel tegnap nem volt gond a Kossuth téren.

Ha a kormány nem lép sürgősen a hazai tejágazat megmentése érdekében, ősszel tömegesen mehetnek csődbe a tejgazdaságok és kénytelenek lesznek levágatni a jószágot, de a várható túlkínálat miatt a tehenek ára is csökkenni fog - figyelmeztetett a szakember. Az ágazat az egyik legnagyobb foglalkoztató az agráriumban, így 40 ezer ember munkahelye is veszélybe kerül.

A tejelő állomány levágása máris elkezdődött sok olyan gazdaságban, ahol csak erre az ágazatra építették a vállalkozást - hangsúlyozta László Róbert agrármérnök, tejtermelő. Szerinte még 3-4 hónapig tarthatják magukat azok, akik például növénytermesztéssel is foglalkoznak, de ha ősszel nem silónak, hanem szemes terménynek takarítják be a kukoricát az ágazat kilátástalan helyzete miatt, az a hazai tejtermelés végét jelentheti. A szakember közölte, ezek a jószágok az elődök által 1972-ben megkezdett genetikai nemesítés eredményeként adják a jó minőségű tejet.

Negyedszer demonstráltak idén a tejtermelők, pedig inkább az istállókban dolgoznának, de rákényszerülnek a tiltakozó akciókra - fogalmazott Szijártovics Péter. A tejes gazda kijelentette, az a kormányzati állítás sem igaz, hogy az ágazat szereplői literenként 15 forintos támogatást kaptak, mert a termelés döntő részét adó közepes és nagy gazdaságok csak 0,6-1 forintos támogatáshoz juthattak miközben 20-30 forintos veszteségük van literenként.

Ha az ágazat csődbe megy, felhozzuk a jószágokat és itt szabadon engedjük őket - mondta a termelő, aki úgy vélte, hiába figyelmeztették az áfacsalásokra a hatóságokat, azok csak ímmel-ámmal foglalkoztak az üggyel. Ezért is követelnek szakembereket a minisztériumokba és azonnali 5 százalékos áfa csökkentést az uht tejekre is.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) jogi tanácsadója a Népszavának megjegyezte, mentesíteni kellene a gazdákat a 2007-2013. között vállalt kötelezettségeik alól, hiszen a tejágazati válság miatt a többség képtelen tartani a meglévő állományt. Ha ez nem történik meg, tömegesen dőlhetnek be a tejgazdaságok.

Máhr elfogadhatatlannak nevezte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásoknak alig negyedét nyerték legeltető állattartók, tejgazdaságok. Kevesebb jutott a zöldség-gyümölcs ágazatnak is.

Az akg pályázatok miatt azonban nemcsak a tejtermelők háborognak, hanem az a több ezer gazda is, akik eddig mindig megfeleltek a követelményeknek, most mégsem nyertek. Lapunk információi szerint alföldi szőlősgazdák is tiltakozó akciót terveznek az akg pályázatok miatt.

Az érdeklődésre nem lehetett panasza a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programját irányítóknak, hiszen 14 469 kérelem részesülhet, 575 242 hektáron, összesen 252,8 milliárd forint támogatásban.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is a szerencsések közé tartozik és 1,5 hektár szántóra nyert akg támogatást. Vele ellentétben lapunknak egy gazda elmondta, hogy a túzok élőhelymentő programban eddig két ciklusban is nyert akg pénzt, most azonban mert nem volt plusz pontot érő alkalmazott tanácsadója, 2 pont híján elveszítette az eddigi akg támogatást.

A korábbi gyakorlattal szakítva az állattartás helyett a szántókat helyezte előtérbe a Miniszterelnökség. Ez hátrányosan érintheti a vidéki foglalkoztatást is - érvelt Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese hozzátette, most is elsősorban a legeltető állattartást kellett volna preferálni, hiszen ennek óriási a környezetvédelmi szerepe. A szakpolitikus úgy vélte, ha lejár a tartási kötelezettség, sok tehenészet megszűnhet. Az MSZP azt követeli, hogy a kormány toldja meg 30-40 milliárd forinttal a támogatási keretet.

Az "új földesurak" nyertek

Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa szerint az egyik nagy baj a jelenlegi akg pályázattal, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a legeltető állattartók hátrányba kerültek a szántóföldi gazdaságokkal szemben. Sallai úgy véli ez a gyakorlat gondot okoz majd a foglalkoztatásban is.

Több megyéből is olyan információkat kapott az LMP szakpolitikusa, hogy olyan "új földesurak" nyertek főleg szántókra akg támogatást, akik ezzel akár meg is kétszerezhetik a hektáronkénti uniós támogatásikat. Ezzel szemben sok nemzeti parki terület, legelő kiesett a támogatási körből. A kormánynak lenne lehetősége Brüsszeltől a források átcsoportosítását kérni és ebből jutna a vesztesek támogatására - állította Sallai R. Benedek.