Phenjan nem hisz Donald Trumpnak

Donald Trump ajánlata nem más, mint propagandafogás, a választási kampány része – vélekedett Észak-Korea genfi ENSZ-nagykövete.

Szo Sze Pjong a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a „legfőbb vezető”, Kim Dzsong Un dönt majd arról, hogy akar-e találkozni az amerikai republikánus elnökjelölttel, de úgy vélte, ajánlata nem vehető komolyan. A nagykövet emlékeztetett, első választási kampánya idején Barack Obama is felvetette, hogy találkozna az észak-koreai vezetővel, de ez nem történt meg.

A manhattani milliárdos az amerikai külpolitika jelenlegi irányvonalával szembemenve közölte, hajlandó lenne személyesen tárgyalni Kim Dzsong Unnal az észak-koreai atomprogram lezárásáról. Észak-Korea januárban már a negyedik kísérleti nukleáris robbantást hajtotta végre, feburárban pedig nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki, a lépések miatt újabb szankciókat vezettek be Phenjan ellen, s feszültebbé vált a két Korea közötti viszony.

Szerző
Témák
Phenjan Trump

Felmentették a fehér rendőrtisztet

Valamennyi vádpontban felmentették azt az amerikai rendőrtisztet, akit öt társával együtt egy 25 éves fekete férfi, Freddie Gray halála miatt pereltek be.

 A 30 éves Edward Nerót hivatali kötelességszegéssel és gondatlan veszélyeztetéssel vádolták. Freddie Grayt 2015 áprilisában tartóztatta le a rendőrség, de már nem ért el az őrszobáig, a rabszállító autóban súlyos gerincsérülést szenvedett, kiszálláskor már nem tudott lábra állni, s belehalt sérüléseibe. A fekete férfi halála hatalmas tiltakozást váltott ki Baltimore-ban, a tüntetések, gyújtogatások, fosztogatások miatt kijárási tilalmat kellett elrendelni a városban.

A helyi hatóságok példás gyorsasággal léptek fel az ügyben, hat rendőrtiszt – három fehér és három afrikai amerikai - ellen emeltek vádat. Elsőként William Porter ügyét tárgyalta tavaly a bíróság, de az esküdtszék nem jutott megegyezésre, formai hibák miatt új tárgyalást kell majd tartani. Portert gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták, akárcsak a rendőrautó sofőrjét, Caesar Goodsont. Freddie Gray az autóban nem volt biztonsági övvel bekötve, s hiába jelezte, hogy rosszul van, kérése ellenére sem hívtak orvost.

Edward Nero fehér rendőrtisztet nem tették közvetlenül felelőssé az őrizetbe vett afrikai-amerikai férfi haláláért, ő csak segített betenni a rabszállítóba a kiabáló, kézzel-lábbal hadakozó férfit. Porter és mások ellen gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emeltek vádat.
Az ítélet kihirdetése után kisebb tiltakozás volt a bíróság előtt. Baltimore polgármestere, Stephanie Rawlings-Blake türelmet kért a lakosságtól, mondván, várják ki a teljes vizsgálat és a perek lezárulását.

Szerző

Svédország közelebb a NATO-hoz

A svéd törvényhozók holnap szavaznak arról, hogy szorosabbra vonják-e a semlegességéhez hagyományosan ragaszkodó skandináv állam kapcsolatait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével.

 Stockholm 2014 szeptemberében írta alá a megállapodást arról, hogy engedélyezi a NATO-erők számára az ország területének, légterének, területi vizeinek használatát a svéd kormány meghívására. A NATO-csapatok jelenlétének jogi alapjait megteremtő megállapodás (Host Nation Agreement) ratifikálására kell igent mondaniuk a honatyáknak. Két ellenzéki párt – a Balpárt (a volt kommunisták) és a bevándorlásellenes, nacionalista Svéd Demokraták (SD) – ellenzik a ratifikálást. Nincs elegendő szavazatuk, hogy megakadályozzák, de ha összefognak, a ratifikálás egy éves elhalasztását kezdeményezhetik.

Svédországot és Finnországot régóta sürgetik, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, a két északi állam azonban mindeddig elzárkózott attól, hogy megtegyék ezt a lépést. Helsinki már korábban is arra az álláspontra helyezkedett, hogy e kérdésben Finnországnak koordinálnia kell lépéseit Svédországgal. A skandináv államok álláspontja ugyanakkor e kérdésben jelentősen változott azóta, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, s befolyását kiterjesztette Ukrajna keleti területeire. A skandináv államok közül Norvégia és Dánia a NATO-tagja, ahogy a három balti állam, volt szovjet tagköztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia is. A balti államok fontosnak tartanák a svéd és finn NATO-belépést. A svédek és a finnek NATO-csatlakozásának esetére azonban kemény ellenlépéseket helyezett kilátásba Oroszország. A svéd fegyveres erők már eddig is számos NATO-misszióban vállaltak szerepet, a Balkánon, Afganisztánban, s részt vettek a 2011-es líbiai intervencióban is.

Szerző
Témák
NATO Svédország