Andy Vajna, a magyar polihisztor

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:03
Vajna az Oscar-díjas Nemes Jeles László filmrendezővel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN SABHASAIGH
Média-mogul, filmpápa, kaszinókirály, milliárdos oligarcha; napestig sorolhatnánk Andy Vajna "tisztségeit", ám azt ne felejtsük el, hogy ezekhez a Fidesz-kormány segítette hozzá. Filmügyi kormánybiztosként ugyan ingyen dolgozik, ám a kabinet sokszorosan kárpótolta más területeken: "ajándékba kapott" kaszinói adókedvezményt kaptak, tévécsatornáját állami hitelből vette, amit állami reklámpénzből törleszthet. Vajna jó viszonyt ápol többek közt Habony Árpáddal és Rogán Antallal. Vélhetően ez is segíti "boldogulását".

Andy Vajna magyarországi élete talán még az amerikai karrierjénél is sikeresebb, az idén már a Napi.hu leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján is szerepelt, vagyonát 44 milliárd forintra becsülték. Az egykori filmproducer hazai pályafutásának alakulásában igen nagy szerepe volt Orbán Viktornak és a Fidesz-kormánynak. Erre legutóbb Schiffer András mutatott rá, aki Lex Vajnának nevezte a közbeszerzési törvény módosítását kezdeményező fideszes javaslatot. Az LMP frakcióvezetője szerint ugyanis azért változtatnának a törvényen, hogy Vajna érdekeltségeit ne kelljen kizárni a tenderekből. Az ellenzéki politikus elmondta: jelenleg nem indulhatnak a tendereken olyan társaságok, amelyek a megelőző három évben kartelleztek, a változtatás azonban a kizárást opcionálissá teszi. Emlékeztetett: Lázár János egy nappal azután nyújtotta be a javaslatot, hogy a Gazasági Versenyhivatal öt céget- köztük a LIGA TV Kft.-t, amelynek tulajdonosa a Vajna érdekeltségébe tartozó V2 Investments Kft. - bírságolt meg, mert azok összejátszottak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) pályázatán.

A magyar film "megmentője"

A kormányfő nemrégiben a Kossuth Rádióban úgy jellemezte Vajnát, hogy ő az egyik legbátrabb magyar, neve megkerülhetetlen a magyar filmiparban. Ez így van, hiszen Orbán 2011-ben filmügyi kormánybiztossá nevezte ki, feladata "a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása". A tisztséget díjazás nélkül látja el. Pozíciójáért nem kell aggódnia, megbízatását ugyanis 2012-ben határozatlan időre meghosszabbították. Orbán nem a levegőbe beszélt, Vajna tényleg megkerülhetetlen, ugyanis a 2011-ben elfogadott filmtörvény kizárólagos rendelkezési jogkört adott a Vajna által irányított Nemzeti Filmalapnak, valamint bőkezű támogatást is biztosított a filmiparnak a hatoslottó játékadójából. A törvény nem zárta ki, hogy a Filmalap vezetőségének filmipari érdekeltsége legyen, sőt, az egykori producer országgyűlési meghallgatásán kijelentette, hogy az általa alapított Intercom Zrt.-vel forgalmaztatná az állami pénzből készült alkotásokat. Pedig épp ebben az időszakban több produceri cég felszámolása megindult a már megítélt, de visszatartott állami támogatások miatt. A felszámoló elvette az állami pénzből készült filmek szerzői jogait is. A Figyelőnek a Filmalap ügyeit firtató kérdéseire nemrégiben azt mondta, hogy az alap egy teljesen független kulturális sziget, és ő maga, Andy Vajna is teljesen független politikailag.

Kaszinókirály

A kormánynak végzett "önkéntes munka" nem érinti érzékenyen Vajna pénztárcáját, hiszen öt kaszinója némiképp kárpótolja: a milliárdos üzletember összesen négyezer négyzetméteres alapterületű játéktermei, és 824 pénznyerő automatája révén nagyjából évi 15 milliárd forint haszonra tehet szert. A gazdasági tárca tavaly 6,2 milliárd forintos játékadó-bevétel várt a Magyarországon működő nyolc kaszinó után - a játékadó az árbevétel 30 százaléka. Az iparági szereplők becslése szerint Vajna öt kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet. Az Együtt szerint "pofátlan és tűrhetetlen", hogy a kormánybiztos évi 15 milliárdot kaszál budapesti kaszinóival, amelyek koncesszióját "a Fidesz-kormánytól kapta ajándékba". Szerintük a Fidesz úgy alakította át a szerencsejáték-szervezés törvényi környezetét, hogy azzal Vajna cégei jártak jól.

A parlament 2012-ben tiltotta be a pénznyerő automatákat - egyebek közt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva -, 2013-ban pedig elfogadták azt a törvényt, amely szerint félmillió lakosonként egy kaszinót lehet üzemeltetni Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozásban meghatározott tizenegy kaszinókoncesszió közül nyolcat már kiadott: a Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Kft. ötöt kapott, kettőt pedig a Szima Gáborhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. szerzett meg. Szima korábban a debreceni labdarúgócsapat tulajdonosa volt. Érdekes, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyetlen játéktermet sem üzemeltethet, mivel nem bizonyult "megbízható szerencsejáték szervezőnek" - ugyanis csak az ennek minősülők üzemeltethetnek hazánkban kaszinót. Hogy ezt teljesítsék, a vállalatnak legalább 10 éve az iparban kell tevékenykednie, nem lehet 90 napon belül félmilliónál nagyobb köztartozása, ötmilliónál nagyobb bírsága és mindenekelőtt átlátható vállalatnak kell lennie.

Ez Vajna cégére aligha volt igaz, az Átlátszó szerint ugyanis olyan tulajdonosi ábrát nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, mely inkább hasonlított egy amatőr infografikára, mint egy átláthatósági-nyilatkozatra. Ám a tárca elfogadta ezt és a cég megkapta a kaszinókat. Az LVC mögött igazi offshore-háló állt: közvetlen tulajdonosa a szintén Las Vegas Casino nevű luxemburgi cég, ezt - ellentétben Vajnáék nyilatkozatával - nem csupán a szintén luxemburgi AV Investments birtokolta, hanem az adóparadicsomnak számító Holland Antillákra bejegyzett Magyar Enterprises CV és az az amszterdami Magyar Gaming Management BV nevű cégek. Nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy az AV Investments tulajdonosa a magyar AV Investments Kft. lenne, valójában ez a cég is a Magyar Enterprises-é - bár a céges lánc végén valóban Vajna áll. Nemrégiben Vajna a Figyelőnek tagadta, hogy offshore cége lenne, állítása szerint kizárólag Magyarországon, Luxemburgban és az Egyesült Államokban vannak üzleti érdekeltségei, a többit megszüntette. Beszélt a kaszinókról is, szerinte elég adót fizet, abban pedig semmi furcsaság nincs, hogy pályázat nélkül jutott koncessziókhoz. Miután pedig hoztak egy olyan törvényt, amely a "valódi" kaszinók üzemeltetőinek engedélyezi csak az online kaszinókat, így a Vajna-érdekeltségek még az idén megjelenhetnek ezen a területen. 2014 végén ugyanis újabb engedményeket tettek a kaszinósoknak: az adótörvényi változtatások lehetővé teszik, hogy egy vállalat úgy nyerjen el kaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziót, hogy az ehhez szükséges díjat egy másik, akár külföldi cég fizeti meg helyette - de a kaszinó üzemeltetője ugyanúgy leírhatja a koncessziós díjat a játékadóból. A törvény arról is rendelkezett, hogy Magyarországon csak a Szerencsejáték Zrt. működtethet online sportfogadási oldalt, internetes kártyatermük és kaszinójuk pedig csak azoknak lehet, akiknek van érvényes engedélyük. Tehát Vajnának és Szimának.

Jómódúak lakástámogatása

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:00
Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Soha nem volt annyira aránytalan a költségvetés lakhatási támogatásokat tartalmazó része, mint jövőre, amikor a pénz 82 százalékát a jó helyzetben lévő családok ingatlanszerzésének segítésére szánja az állam, a legrosszabb körülmények között élőknek pedig mindössze 16,5 százalékot akar adni. A költségvetést elemző civil szervezetek szerint bérlakás-programra és új lakásfenntartási támogatási rendszerre lenne szükség.

A 2017-es tervek drasztikusan tovább erősítik a hátrányos helyzetben lévők leszakadását - legalábbis a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint. Az intézet vezetésével 16 civil szervezet készített elemzést a jövő évi büdzsé terveinek egyes fejezeteiről. A lakhatási típusú kiadásokat elemezve A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Habitat for Humanity Magyarország szakértői azt állapították meg, hogy a támogatások új rendszere is azoknak kínál megoldást, akik rendelkeznek megtakarításokkal és olyan rendszeres jövedelemmel, amivel hiteltörlesztést is mernek vállalni egy új lakás vagy ház megvásárlásakor. Az ország szegény településein, rossz lakáskörülmények között élők viszont minden eddiginél kevesebb támogatásra számíthatnak.

Sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A nemzetgazdasági miniszter úgy tálalta a jövő évi központi költségvetés számait, hogy azok kiszámíthatóságot és biztonságot kínálnak a lakosságnak, például az otthonteremtés magasba szökő, 211 milliárd forintos keretével. Varga Mihály olvasatában ez „az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programja”, amely magába foglalja a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) kialakítását.

Ahhoz, hogy megértsük, a segítség mennyire kevés családnak kínál megoldást és milyen sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből, érdemes felidézni a civil szervezetek által nyilvánosságra hozott számokat. Utalnak például az Eurostat adataira, amelyek alapján az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb azoknak a szegény háztartásoknak az aránya, amelyek túlzsúfolt vagy más ok miatt nem megfelelő lakáskörülmények között élnek. Tömegek vannak bajban, az alacsony jövedelmű családok harmada ma bevételeinek 40 százalékát költi lakásfenntartásra, nekik esélyük sincs olyan megtakarításra, amivel bele mernének vágni új lakás vásárlásába. Tavaly év végén 480 ezer olyan családot tartottak nyilván, amelyeknek volt valamilyen rezsitartozása és 140 ezer család nem tudta fizetni lakáshitelét.

Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A két civil szervezet szerint nem átlátható a lakhatási kiadások fejezete, mert nem mindent neveznek nevén a büdzsé összeállítói, de az egyértelmű, hogy - az ideihez képest valóban megduplázott - lakástámogatási keret 211,3 milliárdjából szinte semmi nem jut a lakhatási válságban lévők megsegítésére. A szívességi lakáshasználók,vagy jogilag bizonytalan lakásokban, rossz körülmények között nagyon alacsony jövedelemből élők minden bizonnyal egyetlen fillért sem élvezhetnek a csok 95 milliárdos keretéből. A szakértők azt is mondják, hogy nemcsak a társadalmi igazságtalanságot erősíti a 2017-es költségvetés, hanem a meglévő, most is hatalmas területi egyenlőtlenségeket is tovább növeli. A munkahelyeket kínáló településeken ugyanis az ingatlanok ára is sokkal magasabb, mint a munkát alig kínáló szegény falvakban, de a rendszer most azt erősíti, hogy minél többen épp ezekbe a szegény falvakba meneküljenek, hogy fedél legyen a fejük fölött, egy életre röghöz kötve magukat és családjukat. Ezt eredményezi az adó-visszatérítés is. Az elvárt legalább 90 négyzetméteres lakásméret pedig később fenntartási gondokat okoz majd azoknak, akik alacsony jövedelem mellett mégis belevágnak a lakáscserébe.

Újragondolt segélyezés
A lakásfenntartási támogatások rendszere is egyre bizonytalanabb lett az utóbbi években. 2015-ben év közben szüntette meg az állam a központi támogatást, attól kezdve az önkormányzat adóbevételeinek függvényében kaphat kiegészítést erre a célra, vagy maga kénytelen megoldani a rászorulók segítését, hogy ki tudják fizetni a villany- és gázszámláikat, a víz- és csatornadíjat. Ráadásul jövőre a központi kompenzáláskor már nem veszik figyelembe, hány rászoruló él a településen, helyette a közmunkások és 60 év feletti lakosok száma alapján juthat kiegészítő pénzhez az önkormányzat.

A lakástámogatási csomag másik nagy tétele a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami kiegészítése, amire majdnem 55 milliárdot szán az állam. A civil szervezetek szakértői kiemelik, hogy a rendszeres befizetés megint csak állandó és nem alacsony jövedelmet feltételez, vagyis ez a támogatás sem a legszegényebbeken segít, ahogyan a nok sem.

A 211 milliárdból ezek fölött megmaradó 26,7 milliárd elköltésében nem biztosak a szakemberek sem, mert nincs nevesítve, hogy a korábbi lakáshitelek kamattámogatására fordítják-e, bár ennek van a legnagyobb valószínűsége. Összességében tehát a lakhatási kiadások 82 százaléka megy el a jobb anyagi és lakhatási helyzetben lévők lakáskörülményeinek további javítására, szinte kizárólag ingatlanszerzés támogatására, pedig ezeknél a csoportoknál jóval többen, másfél millióan vannak azok, akik egészségtelen, penészes vagy vizes, nehezen fűthető vagy túlzsúfolt otthonokban élnek.

A hatalmas szükséglet ellenére csak a volt állami gondozottak indulását segítő Gyermekvédelmi Lakás Alap másfél milliárdja, a hajléktalanok ellátását segítő intézmények működési kiadásainak fedezeteként megjelenő, több éve változatlan normatíva és a bedőlt devizahitelesek lakásainak megmentését szolgáló Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ingatlanvásárlásaira elkülönített 27 milliárd forint jut valóban a leginkább segítségre szoruló rétegekhez, vagyis az összes lakáskiadás 16,5 százaléka. Ilyen aránytalanság még soha nem mutatkozott meg a központi költségvetésben – állapítják meg az AVM és a Habitat munkatársai, akik javaslatokat is letettek az asztalra, hogy miként lehetne sok rászoruló életkörülményein javítani.

Egyetlen fillérrel sem kerülne többe, ha a csok-ra szánt majdnem 100 milliárdot bérlakások építésére fordítaná az állam - állítják. Az összeg 7100, rászorulóknak kiadható új lakás megépítését, vagy 14300 rossz állapotban lévő lakás teljes felújítását fedezné. Ezzel 40-60 ezer rossz lakásban vagy épen hajléktalanságban élő emberen tudna segíteni évente az állam. A civilek másik javaslata egy emelt összegű országos lakásfenntartási támogatás bevezetése, amely 850 ezer háztartáson, 3 millió emberen segítene érdemben azzal, hogy kötelező lenne a lakásfenntartási díjakat fizetniük, de az állam biztosan kipótolná a rezsit, ha a család igazolt jövedelme kevés a megállapított rezsiszükséglet fedezésére. Ehhez a rendszerhez a Zuglóban már működő, hasonló támogatást kínálják mintának a civil szervezetek, amelynek országos bevezetése 67 milliárd forintos többletkiadást igényelne, de az ország egyharmadát megmentené a napi rettegéstől, hogy éppen melyik szolgáltató kapcsolja le a mérőórát a tartozások miatt.

Ezer családot lakoltattak ki
Országszerte csaknem ezer családot lakoltattak ki otthonából a moratórium lejárta óta. Körülbelül ötezer ember vesztette el egyetlen otthonát, több tucatnyi családtól elvették és állami gondozásba helyezték kiskorú gyermekeiket, mert a szülőknek nincs hol lakniuk – írta a Magyar Szociális Fórum kedden kiadott tájékoztatásában. A kilakoltatások legfőbb oka a fizetésképtelenség. Az önkormányzati bérlakásokból túlnyomórészt olyanokat lakoltatnak ki, akiknek a jövedelme oly szerény, hogy dönteniük kell, esznek-e vagy rezsit és lakbért fizetnek. A jelzálog-hiteltörlesztés képtelensége miatt az első negyedévben több száz család feje fölül vették el a fedelet.

Jómódúak lakástámogatása

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:00
Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Soha nem volt annyira aránytalan a költségvetés lakhatási támogatásokat tartalmazó része, mint jövőre, amikor a pénz 82 százalékát a jó helyzetben lévő családok ingatlanszerzésének segítésére szánja az állam, a legrosszabb körülmények között élőknek pedig mindössze 16,5 százalékot akar adni. A költségvetést elemző civil szervezetek szerint bérlakás-programra és új lakásfenntartási támogatási rendszerre lenne szükség.

A 2017-es tervek drasztikusan tovább erősítik a hátrányos helyzetben lévők leszakadását - legalábbis a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint. Az intézet vezetésével 16 civil szervezet készített elemzést a jövő évi büdzsé terveinek egyes fejezeteiről. A lakhatási típusú kiadásokat elemezve A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Habitat for Humanity Magyarország szakértői azt állapították meg, hogy a támogatások új rendszere is azoknak kínál megoldást, akik rendelkeznek megtakarításokkal és olyan rendszeres jövedelemmel, amivel hiteltörlesztést is mernek vállalni egy új lakás vagy ház megvásárlásakor. Az ország szegény településein, rossz lakáskörülmények között élők viszont minden eddiginél kevesebb támogatásra számíthatnak.

Sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A nemzetgazdasági miniszter úgy tálalta a jövő évi központi költségvetés számait, hogy azok kiszámíthatóságot és biztonságot kínálnak a lakosságnak, például az otthonteremtés magasba szökő, 211 milliárd forintos keretével. Varga Mihály olvasatában ez „az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programja”, amely magába foglalja a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) kialakítását.

Ahhoz, hogy megértsük, a segítség mennyire kevés családnak kínál megoldást és milyen sokan maradnak ki az emberhez méltó lakhatás lehetőségéből, érdemes felidézni a civil szervezetek által nyilvánosságra hozott számokat. Utalnak például az Eurostat adataira, amelyek alapján az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb azoknak a szegény háztartásoknak az aránya, amelyek túlzsúfolt vagy más ok miatt nem megfelelő lakáskörülmények között élnek. Tömegek vannak bajban, az alacsony jövedelmű családok harmada ma bevételeinek 40 százalékát költi lakásfenntartásra, nekik esélyük sincs olyan megtakarításra, amivel bele mernének vágni új lakás vásárlásába. Tavaly év végén 480 ezer olyan családot tartottak nyilván, amelyeknek volt valamilyen rezsitartozása és 140 ezer család nem tudta fizetni lakáshitelét.

Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Aki szegény, az a legszegényebb… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A két civil szervezet szerint nem átlátható a lakhatási kiadások fejezete, mert nem mindent neveznek nevén a büdzsé összeállítói, de az egyértelmű, hogy - az ideihez képest valóban megduplázott - lakástámogatási keret 211,3 milliárdjából szinte semmi nem jut a lakhatási válságban lévők megsegítésére. A szívességi lakáshasználók,vagy jogilag bizonytalan lakásokban, rossz körülmények között nagyon alacsony jövedelemből élők minden bizonnyal egyetlen fillért sem élvezhetnek a csok 95 milliárdos keretéből. A szakértők azt is mondják, hogy nemcsak a társadalmi igazságtalanságot erősíti a 2017-es költségvetés, hanem a meglévő, most is hatalmas területi egyenlőtlenségeket is tovább növeli. A munkahelyeket kínáló településeken ugyanis az ingatlanok ára is sokkal magasabb, mint a munkát alig kínáló szegény falvakban, de a rendszer most azt erősíti, hogy minél többen épp ezekbe a szegény falvakba meneküljenek, hogy fedél legyen a fejük fölött, egy életre röghöz kötve magukat és családjukat. Ezt eredményezi az adó-visszatérítés is. Az elvárt legalább 90 négyzetméteres lakásméret pedig később fenntartási gondokat okoz majd azoknak, akik alacsony jövedelem mellett mégis belevágnak a lakáscserébe.

Újragondolt segélyezés
A lakásfenntartási támogatások rendszere is egyre bizonytalanabb lett az utóbbi években. 2015-ben év közben szüntette meg az állam a központi támogatást, attól kezdve az önkormányzat adóbevételeinek függvényében kaphat kiegészítést erre a célra, vagy maga kénytelen megoldani a rászorulók segítését, hogy ki tudják fizetni a villany- és gázszámláikat, a víz- és csatornadíjat. Ráadásul jövőre a központi kompenzáláskor már nem veszik figyelembe, hány rászoruló él a településen, helyette a közmunkások és 60 év feletti lakosok száma alapján juthat kiegészítő pénzhez az önkormányzat.

A lakástámogatási csomag másik nagy tétele a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami kiegészítése, amire majdnem 55 milliárdot szán az állam. A civil szervezetek szakértői kiemelik, hogy a rendszeres befizetés megint csak állandó és nem alacsony jövedelmet feltételez, vagyis ez a támogatás sem a legszegényebbeken segít, ahogyan a nok sem.

A 211 milliárdból ezek fölött megmaradó 26,7 milliárd elköltésében nem biztosak a szakemberek sem, mert nincs nevesítve, hogy a korábbi lakáshitelek kamattámogatására fordítják-e, bár ennek van a legnagyobb valószínűsége. Összességében tehát a lakhatási kiadások 82 százaléka megy el a jobb anyagi és lakhatási helyzetben lévők lakáskörülményeinek további javítására, szinte kizárólag ingatlanszerzés támogatására, pedig ezeknél a csoportoknál jóval többen, másfél millióan vannak azok, akik egészségtelen, penészes vagy vizes, nehezen fűthető vagy túlzsúfolt otthonokban élnek.

A hatalmas szükséglet ellenére csak a volt állami gondozottak indulását segítő Gyermekvédelmi Lakás Alap másfél milliárdja, a hajléktalanok ellátását segítő intézmények működési kiadásainak fedezeteként megjelenő, több éve változatlan normatíva és a bedőlt devizahitelesek lakásainak megmentését szolgáló Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ingatlanvásárlásaira elkülönített 27 milliárd forint jut valóban a leginkább segítségre szoruló rétegekhez, vagyis az összes lakáskiadás 16,5 százaléka. Ilyen aránytalanság még soha nem mutatkozott meg a központi költségvetésben – állapítják meg az AVM és a Habitat munkatársai, akik javaslatokat is letettek az asztalra, hogy miként lehetne sok rászoruló életkörülményein javítani.

Egyetlen fillérrel sem kerülne többe, ha a csok-ra szánt majdnem 100 milliárdot bérlakások építésére fordítaná az állam - állítják. Az összeg 7100, rászorulóknak kiadható új lakás megépítését, vagy 14300 rossz állapotban lévő lakás teljes felújítását fedezné. Ezzel 40-60 ezer rossz lakásban vagy épen hajléktalanságban élő emberen tudna segíteni évente az állam. A civilek másik javaslata egy emelt összegű országos lakásfenntartási támogatás bevezetése, amely 850 ezer háztartáson, 3 millió emberen segítene érdemben azzal, hogy kötelező lenne a lakásfenntartási díjakat fizetniük, de az állam biztosan kipótolná a rezsit, ha a család igazolt jövedelme kevés a megállapított rezsiszükséglet fedezésére. Ehhez a rendszerhez a Zuglóban már működő, hasonló támogatást kínálják mintának a civil szervezetek, amelynek országos bevezetése 67 milliárd forintos többletkiadást igényelne, de az ország egyharmadát megmentené a napi rettegéstől, hogy éppen melyik szolgáltató kapcsolja le a mérőórát a tartozások miatt.

Ezer családot lakoltattak ki
Országszerte csaknem ezer családot lakoltattak ki otthonából a moratórium lejárta óta. Körülbelül ötezer ember vesztette el egyetlen otthonát, több tucatnyi családtól elvették és állami gondozásba helyezték kiskorú gyermekeiket, mert a szülőknek nincs hol lakniuk – írta a Magyar Szociális Fórum kedden kiadott tájékoztatásában. A kilakoltatások legfőbb oka a fizetésképtelenség. Az önkormányzati bérlakásokból túlnyomórészt olyanokat lakoltatnak ki, akiknek a jövedelme oly szerény, hogy dönteniük kell, esznek-e vagy rezsit és lakbért fizetnek. A jelzálog-hiteltörlesztés képtelensége miatt az első negyedévben több száz család feje fölül vették el a fedelet.