Mentuszné Terék Irén, a kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztályának vezetője szerdán Egerben, sajtótájékoztatón felidézte: a kislány halála után azonnal soron kívüli vizsgálatot indítottak a gyöngyösi gyermekjóléti központ, valamint a gyöngyösi járási hivatal mint elsőfokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Kiderült, hogy az anyának négy gyermeke született, és az első két gyereket 2010-ben a külön élő apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt.
A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság 2012 óta foglalkozott a családdal a harmadik gyermek gondozási hiányossága miatt, majd a legkisebb gyermek születését követően a vizsgálat az ő gondozására is kiterjedt. A család teljes mértékben elzárkózott a gyermekjóléti szolgálattól és a védőnőtől is, a kapcsolatot kizárólag az orvossal tartották. Mentuszné Terék Irén kifejtette: a védőnő többször is jelezte a problémát a központnak, amely megpróbált kapcsolatba lépni a családdal, ám ez nem sikerült. Ezután a központ többször is javasolta a gyermek védelembe vételét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a családban marad, ám a szülő köteles a családgondozóval együttműködni - mutatott rá a szakember. A gyermekek családból való kiemelésére ugyanakkor senki nem tett javaslatot, ezért a gyámhivatal csupán a védelembe vételi eljárásokat folytatta le.
A főosztályvezető közlése szerint a hivatal nem volt passzív: igyekezett kapcsolatba lépni a szülőkkel, szakmai véleményeket szerzett be. A családdal kapcsolatot tartó orvos ugyanakkor sokáig azt állította, hogy a családdal minden rendben van, a szülők gondoskodnak gyermekeik neveléséről. A múlt év végén a gyámhivatal éppen az ellentétes szakvélemények miatt szüntette meg a védelembe vételi eljárásokat. A gyermekvédelemmel való együttműködés hiányán kívül semmilyen bizonyíték nem volt a szülők veszélyeztető magatartására - tette hozzá a kormányhivatal képviselője.
Elhangzott ugyanakkor: a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó kormányhivatali vizsgálat megállapította, hogy "nem a megfelelő jelzést küldték a gyámhivatalnak", illetve elmaradt a családdal kapcsolatban lévő szakemberek részvételével tartandó úgynevezett esetkonferencia. A gyermekjóléti központot irányító gyöngyösi kistérségi társulás vezetőjének ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy vizsgálja meg, van-e szükség munkajogi felelősségre vonásra.
Pajtók Gábor Heves megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott, hogy nem omlott össze, nincs csődben a gyermekvédelmi rendszer Magyarországon, egyetlen rendszer sem készülhet fel olyan esetekre, amelyekre "normális ésszel" nem is gondol az ember. Kérdésre válaszolva felidézte: a kislány egyik idősebb testvére esetében már 2014 végén kapott a gyermekvédelmi szolgálattól a gyámhivatal jelzéseket, amelyek alapján elő akarta vezettetni a szülőket, illetve kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett. Az egyik esetben a rendőrség megszüntette a nyomozást, a másik esetben pedig az ügyészség formai okok miatt megtagadta az elővezetést.
A meghalt gyermek esetében csak a védelembe vételi eljárás megindítását lehetővé tevő jelzések érkeztek. Csupán 2016 márciusában közölte az orvos, hogy 2015 novembere óta nincs kapcsolata a családdal. A jogszabályban rögzített eljárásrend azonban nem tette lehetővé az azonnali közbelépést - mutatott rá a kormányhivatal vezetője. Elhangzott az is: a kormányhivatalban is indokoltnak tartják a gyermekvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy a gyámhatóság hatékonyabban léphessen fel, ha a gyermeket nevelő szülők megtagadják az együttműködést.
A gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátás ügyében még folyamatban van a vizsgálat. Az ellenőrzés befejezése június végére várható. Heves megyében a gyermekjóléti szolgálatok csaknem négyezer, családban élő gyermek gondozását látják el, közülük 800-850 gyermek áll védelembe vétel alatt. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kedden közölte, a gyöngyösi eset miatt a gyermekvédelmi szabályok szigorítását kezdeményezi.