Előfizetés

Brüsszel üzent: stop a szegregációnak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:30
Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik FOTÓ: NÉPSZAVA
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. A kormány szerint minden rendben halad a romák felzárkóztatása terén, az eljárás csak Brüsszel bosszúja. A jogvédők figyelmeztetnek, ha a kormány nem ad érdemi válaszokat, Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe.

Felszólítólevélben sürgeti a magyar kormányt az Európai Bizottság (EB), hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. Brüsszel ugyanis aggályosnak tartja a magyar jogszabályokat és azt az igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.

"A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze" - olvasható az EB közleményében, melyben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a felszólításra, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.

A felszólítólevél a kötelezettségszegési eljárás első lépése, ami nem érhette derült égből villámcsapásként az Orbán-kormányt, ugyanis Brüsszel az elmúlt években már több alkalommal is felhívta a figyelmet a magyarországi romák elleni diszkrimináció és szegregáció problémájára. Az EB legutóbb épp a múlt héten megjelent országspecifikus ajánlásai között emlékezett meg arról, hogy az OECD felmérésein a magyar gyerekek az uniós átlag alatt teljesítenek, az iskola helye, a társadalmi és családi háttér pedig nálunk jobban befolyásolja a diákok teljesítményét, mint más tagállamokban. Kiemelték: a leszakadás veszélye leginkább a roma gyerekeket fenyegeti. 2014 óta két alkalommal indítottak eljárást az EU antidiszkriminációs szabályainak megsértése miatt, először Csehországban, majd Szlovákiában.

A rendelkezésre álló kutatások eredményei szerint Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó a szakiskolákból kerül ki. Az iskolai teljesítményt a családok szegénysége, a szülők aluliskolázottsága is negatívan befolyásolja, a szegregálódás pedig tovább ront a helyzeten. A hazai és nemzetközi felmérések is rámutattak: csak egyetlen járható út vezet a felzárkóztatás felé, az pedig az integrált oktatás. A tapasztalatok szerint azok a szegény roma gyerekek, akiknek legalább egy középosztálybeli barátjuk van, az iskolában is jobban teljesítenek, lényegesen kisebb eséllyel morzsolódnak le. A szegregált környezet azonban megszünteti a kapcsolatteremtés lehetőségét.

Bár a kormány folyamatosan arról beszél, mennyire elfogadhatatlannak tartják a szegregációt, az elmúlt években nem történtek érdemi intézkedések. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseinek nem nagyon látszik a hatása, amit az is bizonyít, hogy jelenleg is több száz szegregált iskola, és még több szegregáltan működő osztály található országszerte. A kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt az EB egy éven keresztül úgynevezett "strukturált párbeszéd" keretében tárgyalt a magyar kormány képviselőivel, valamint civilszervezetekkel a hazai helyzet feltérképezése érdekében.

"A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a kormány nem tudta biztosítani a bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a bizottságot" - közölte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). A jogvédő szervezet szerint a bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak. A szervezet egyébként már tavaly, a Nyíregyháza Huszár telepén működő roma többségű görögkatolikus iskola működését megengedő Kúria ítéletet követően jelezte, hogy a döntés miatt az EB-hez fordul. A bizottság kifogásolta azt a köznevelési törvénymódosítást is, amely lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek vallási köntösbe bújtatott elkülönítésére.

Olaszország lehet a következő
Magyarország Csehország és Szlovákia után a harmadik uniós tagállam, amelyet az EU 2000-ben elfogadott, faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre. Hamarosan Olaszország következhet a roma családok elkülönített táborokban történő elhelyezése miatt.

Az egyházi iskolák "elszívó hatása" is jelentős Szendrey Orsolya szerint. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője elmondta: az egyházi iskolák egyre erősödő szívóhatását az állami iskolák gyakran az osztályok közötti elkülönítéssel próbálják ellensúlyozni, hogy a középosztálybeli gyerekeket meg tudják tartani az iskolában. "Egyébként az államosított iskolarendszernek hatékonyabb eszközei vannak a szegregációval szembeni fellépésre, mint a decentralizált rendszerben. Erre azonban érzékelhetően nincs politikai akarat" - állítja Szendrey.

"A kötelezettségszegési eljárás súlyos véleménynyilvánítás a bizottság részéről. Magyarország az egyik legfontosabb uniós kötelezettségének nem tett eleget. A szegregált iskolákban, osztályokban oktatott roma gyerekek bizonyítottan nőtt az elmúlt évben" - erről Daróczi Gábor beszélt lapunknak. A CFCF kuratóriumi elnöke szerint a kötelezettségszegésnek és az eljárásnak a jövőben nagy hatása lehet az uniós pénzek felhasználására, nem éppen pozitív irányban.

Ez bosszú – állítja a kormány
Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását, az ugyanis törvénytelen lenne. „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem.” Megjegyezte, az eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.
A kötelezettségszegési eljárás nem más, mint bosszú Brüsszel részéről, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint írták, Brüsszel tavaly azt kérte, a felzárkózási forrásokat a bevándorlók integrációjára fordítsa az ország, a magyar kormány azonban ennek ellent mondott és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja a forrásokat.
Hozzátették: 2012-ben megtörtént az uniós források segítségével kifejlesztett Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerbe illesztése, ebből 112 működik országszerte. Úgy vélik, a 2015-től kötelező óvodába járás is javít a helyzeten, a felsőoktatásban pedig csaknem 250 tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban.
A CFCF megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a kormány az EB által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát válaszokat adott. "Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött mintegy 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára" - írták.
Hozzátették: a romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk. "Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő két hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira".

Felminősítés után válságtanácskozás

Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:22
Nehezen kiismerhetők a hitelminősítők, más-más szempontok szerint döntenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy hete örömünnep volt a kormány háza táján, a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot. Ez sem feledtette azonban a rossz évkezdetet, az első negyedéves GDP minden várakozástól elmaradó növekedését. A hírek szerint a kormányfő a szőnyeg szélére állította minisztereit, számon kérve rajtuk a növekedés elmaradását. Lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy vélik, a hitelminősítők nem a pocsék pillanatnyi adatokat, hanem a kormány jövőbe mutató ígéreteit veszik figyelembe döntéseikkor.

Vegyes fogadtatásra talált a Fitch Ratings egy hete nyilvánosságra hozott döntése az ország államadós-minősítésének javításáról. Az elemzők és a közgazdászok szerint a befektetésre ajánlott minősítés megadása a makroszámok alapján "kijárt" Magyarországnak, azonban az éppen romló gazdasági eredmények, a jövő évi költségvetésben látható lazítási kísérletek miatt óvatosabbak is lehettek volna a minősítők - vélik. A kormány is érzi, hogy valami nincs rendben a növekedéssel, ezért a miniszterelnök utasítására a raportra rendelt miniszterek gazdaságélénkítő csomag összeállításába kezdtek. A Figyelő információi szerint gyorsítják az állami beruházások előkészítését és a cégek tőzsdére lépését. Az uniós források átmeneti leállása miatt javarészt belső forrásokra támaszkodhat a kormány, ugyanis a a felminősítés ellenére működő tőke alig-alig érkezik az országba.

Inotai András

Inotai András

Inotai András közgazdász

A hivatalos makrogazdasági adatok alapján már 1,5-2 éve fel kellett volna minősíteni Magyarországot. A három nagy hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard & Poor's mégis kivárt. A Fitch ugyan egy hete kivette a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriából Magyarországot, de a befektetésre ajánlott kategória legaljára helyzete. A másik két nagy hitelminősítő pedig továbbra is kivár.

Ez azt jelentheti, hogy a hitelminősítők nem hiszik, hogy a kormány által közölt hivatalos adatok tarthatók, de akár azt is feltételezhetik, hogy ezek a számok kozmetikázottak. Erre minden okuk meg van, hiszen a tavalyi költségvetési adatokat durván manipulálta a kormányzat. A költségvetési hiányt 1,9 százalékra hozták ki, ami nagyon jó érték, de azt már nem tették hozzá, hogy a bevételek között elszámolták azt a 2,3 milliárd eurót is - nagyjából 720 milliárd forintot - amit az unió visszatartott. Ezt azzal indokolták, hogy ezt az összeget úgyis kifizeti Brüsszel, holott ez egy függő tétel.

Hiába voltak tehát a papíron jók a számok, ezek a hitelminősítőket nem győzték meg. Az "unortodox" magyar gazdaságpolitikát a hitelminősítők is "unortodox" módon kezelték. Az eddigi tapasztalatok szerint minden más ország sokkal gyorsabban megkapta volna a felminősítést, minket azonban csak most, és hangsúlyozom, csak az egyik nagy hitelminősítő emelt ki a bóvli kategóriából.

A hitelminősítők általában nem egyetlen országról döntenek, hanem összeállítanak egy kosarat. A csomagon belül vizsgálják meg, melyik ország hogyan áll. Az eredmény alapján döntenek arról, melyik állam adósságszolgálatát minősítik le, vagy föl, illetve hagyják meg az éppen aktuális kategóriában. Legutolsó információm szerint a Moody's, amely június elején határozhat a minősítésekről, Magyarországot kivenné a bóvli csomagból. Ez természetesen a döntésig hátralévő időszakban még változhat.

Azt azonban tudomásul kell venni, a hitelminősítők lépéseiben nincs automatizmus. Ha az egyik felminősít, még egyáltalán nem biztos, hogy a többi követi. Már csak azért sem, mert a három nagy minősítő értékelési rendszere eltér. Ráadásul az, hogy befektetésre ajánlanak, az egy dolog, de hogy lesz-e aki befektet, az egy másik dolog. A pénzügyi befektetők fantáziáját persze megmozgathatja a felminősítés, mert ők adott esetben gyorsan megszabadulhatnak a papírjaiktól, de a termelő beruházók sok egyebet is vizsgálnak, mielőtt egy országban esetleg hosszabb távra berendezkednének. Sok egyéb mellett szempont a gazdasági, politikai környezet is, s hogy mi várható évek múlva. Márpedig a magyar gazdaság szerkezete sajnos ma sokkal rosszabb, mint korábban volt. Az autóipar túlsúlya miatt felborulni látszik a korábbi egyensúly, mert a többi ágazat fejlődése nem követte a járműipart, így a gazdaságunk sebezhetőbbé vált. Nem tudjuk mi történik, ha 5 éven belül megjelennek Európában a kínai autógyártás termékei és az európai ipar erre az elektromos és a robotautókkal válaszol. Egészen új technológiák jelenhetnek meg az autógyártásban. Nagy kérdés, hogy a magyarországi autógyárak ebben milyen szerepet játszhatnak majd.

Veres János

Veres János

Veres János volt szocialista pénzügyminiszter

Magyarország 2011. novemberében, már bőven az Orbán kormány időszakában került először a bóvli kategóriába, amikor a Moody's lefokozta. Még annak az évnek a végén a Fitch Ratings, majd 2012 elején a Standard&Poors is követte. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista kormány a világválság kellős közepén még befektetésre ajánlott kategóriában adta át a stafétabotot a Fidesz kormánynak, igaz, már csak egy fokozattal a bóvli fölött. Megjegyzem, akkor szinte minden államot leminősítettek a hitelminősítők. Még Németországot is, persze ők még így is messze a befektetésre ajánlott kategória felső régiójában maradtak.

Nem teljesen érthető, hogy mi okból ünnepli a a kormány, hogy most elérték - a három meghatározó hitelminősítő közül egynél -, hogy visszakapaszkodnak oda, ahol a szocialista kormányzás utolsó évében volt az ország. A Fidesz kormánynak több mint 25 milliárd eurós uniós forrás felhasználásával sikerült nagy nehezen kikerülni a bóvli kategóriából. A GDP 4-4,5 százalékát használhatta fel az ország, 2014-2015-ben még ennél is többet, vagyis arányait tekintve a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segély kétszeresét vonhatták be a gazdaságba. Egy bizonyos, hogy a magyar gazdaságba ilyen mértékű külső forrás, mint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban még soha nem érkezett. Talán az sem mellékes, hogy azt a pénzt használhatták fel a Fidesz kormányok, amit még a szocialisták alkudtak ki Brüsszelben.

Azt nehéz megmondani, miért éppen most döntött úgy a Fitch, hogy felminősíti Magyarországot. Arra talán könnyebb válaszolni, hogy eddig miért tartózkodott és a másik két nagy hitelminősítő miért tartózkodik ettől a lépéstől. Vélhetően látják az elemzők, hogy nem fenntartható az a gazdasági helyzet, amibe az ország a Fidesz kormány különböző intézkedéseivel került. Fontos kiszámíthatatlansági tényező lehetett, lehet a Matolcsy-féle jegybanki politika. A magyar gazdaság szerkezete pedig majdhogynem tragikus, ha mindhárom hitelminősítő felminősítené Magyarországot, akkor is csak az állampapír befektetők jönnének, a működő tőke továbbra sem választaná hazánkat.

Vértes András

Vértes András

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke

Az nem volt meglepő, hogy csak most döntött a Fitch Ratings, mert egy leminősítés után 4-5 év is eltelhet, mire abból egy ország ki tud jönni. A hitelminősítő már egy éve pozitív kilátást jelzett Magyarországra, és az is megszokott, hogy ettől számítva nagyjából egy év múlva adja meg a befektetésre ajánló szintet. Technikai szempontból ez a folyamat nem számít kirívónak. Meglepetést inkább az okozhatott, hogy akkor jött ez a döntés, amikor Magyarország adatai elkezdtek romlani. Ez azt jelenti, hogy nem rövid távú szempontokat vettek figyelembe, hiszen pocsék lett az első negyedéves GDP adat, a kormány a korábban vállalt 1,7 helyett 2017-re már 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, korrigálta a kormány a saját konvergencia programját, búcsút intve a csökkenő adósságpályának is. Mintha a kormányzatot már nem is nagyon érdekelné, hogy fölminősítik-e az országot, vagy sem.

Azért azt is tudni kell, hogy olyan országokkal vagyunk egy kategóriában, mint mondjuk Equador, viszont Lengyelország három fokozattal van fölöttünk. Az állampapír kamatok terén pedig kiegyenlítődés indult meg. A lengyelek példájánál maradva, ők az ismert, az orbáni utat követő politikájuk és nem gazdasági okok miatt romlottak, Magyarország megítélése pedig nem politikai, hanem a korábbi gazdasági mutatói okán javult. Ezt a piac abból a szempontból honorálta, hogy a 10 évesnél rövidebb futamidejű magyar állampapírok lényegében a lengyel hozamok szintjére csökkentek. Különösen a Fitch csak arra koncentrál, hogy az ország képes-e stabilan visszafizetni a hiteleit.

A másik két hitelminősítő az adatok szélesebb spektrumát veszi figyelembe, de várhatóan ők is a befektetésre ajánlott kategóriába - annak legaljára - helyezik Magyarországot. Bár sem a gazdasági helyzet, sem a versenyellenes politika nem nagyon javult, de korábban olyan szintre volt besorolva Magyarország, mint némely közép-afrikai állam és talán Görögország, miközben más uniós ország nem is került bóvliba. Ehhez képest javított egy fokozatot a Fitch. Az is fontos jelzés, hogy stabil és nem pozitív kilátással vette fel a befektetésre javasolt kategóriába Magyarországot, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező legalább egy évben a Fitch nem szándékozik magasabb osztályba engedni Magyarországot. Az ország tényleges piaci és pénzügyi helyzete egyébként valóban indokolta ezt a felminősítést. Igaz, ezt a kormány olyan eszközökkel érte el, amelyek rontják a közép és hosszú távú kilátásokat. Ide sorolható az oktatás szétverése, az államosítások, az őrületes állami korrupció, nem beszélve az elképesztő Matolcsyzmusról, amit a már említett afrikai térség országaiban sem engednének meg.

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Ezzel a felminősítéssel már a románok nyomába ért Magyarország. Ha a másik két hitelminősítő is pozitívan dönt, akkor utolérhetjük Romániát. A többi térségbeli állam ennél jobb kategóriába van besorolva. A '90-es évek elején, amikor a hitelminősítők a régió államait besorolták, még a csehek és a szlovákok között volt Magyarország.

A makrogazdasági adatok a múltra vonatkoznak, míg az előre tekintő besorolásoknál azt a jelzést teszik a hitelminősítők az adott ország mellé, amely mutatja, hogy nem következik be olyan fordulat, megrázkódtatás, amely csökkenti az illető ország fizetési képességét, hajlandóságát. A hitelminősítők már évek óta felminősíthették volna Magyarországot, de mindig közbe jött valami. Most éppen kegyelmi pillanat van. A bankadó mérséklése jelzés volt, hogy a kormány nem akarja a pénzügyi közvetítő rendszert tovább terhelni, az infláció, a kamatok lent vannak, de ez így van máshol is.

Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a leminősítés gyors, a felminősítés lassú folyamat. Akkor lépnek hirtelen a hitelminősítők, ha úgy vélik, azt a jelzést kell adni az adott állam papírjaiba fektetőknek, hogy bizonyos kockázatokkal számolni kell.

Pénzügyi hatása akkor lehet a felminősítésnek, ha a három meghatározó hitelminősítőből legalább kettő feljebb sorolja az országot. Arra mindenesetre valamivel talán nagyobb az esély, hogy júniusban a Moody's is a befektetésre ajánlott alsó kategóriába engedi Magyarországot a bóvliból. A Fitch nem az idei első negyedév adatait nézte, hanem középtávú előrejelzésnek szánta a felminősítést.

A kérdés nem az, hogy akár a román, akár a magyar állam tud-e fizetni, például a 10 éves papírok lejártakor. A kérdés az, hogy aki bevásárol ezekből a papírokból, el tudja-e adni időközben. Lesz-e aki megvegye? Az értékcsökkenés kockázata benne van ezekben a papírokban. A rövid lejáratú kötvényeknél kisebb a kockázat.

Felminősítés után válságtanácskozás

Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:22
Nehezen kiismerhetők a hitelminősítők, más-más szempontok szerint döntenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy hete örömünnep volt a kormány háza táján, a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot. Ez sem feledtette azonban a rossz évkezdetet, az első negyedéves GDP minden várakozástól elmaradó növekedését. A hírek szerint a kormányfő a szőnyeg szélére állította minisztereit, számon kérve rajtuk a növekedés elmaradását. Lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy vélik, a hitelminősítők nem a pocsék pillanatnyi adatokat, hanem a kormány jövőbe mutató ígéreteit veszik figyelembe döntéseikkor.

Vegyes fogadtatásra talált a Fitch Ratings egy hete nyilvánosságra hozott döntése az ország államadós-minősítésének javításáról. Az elemzők és a közgazdászok szerint a befektetésre ajánlott minősítés megadása a makroszámok alapján "kijárt" Magyarországnak, azonban az éppen romló gazdasági eredmények, a jövő évi költségvetésben látható lazítási kísérletek miatt óvatosabbak is lehettek volna a minősítők - vélik. A kormány is érzi, hogy valami nincs rendben a növekedéssel, ezért a miniszterelnök utasítására a raportra rendelt miniszterek gazdaságélénkítő csomag összeállításába kezdtek. A Figyelő információi szerint gyorsítják az állami beruházások előkészítését és a cégek tőzsdére lépését. Az uniós források átmeneti leállása miatt javarészt belső forrásokra támaszkodhat a kormány, ugyanis a a felminősítés ellenére működő tőke alig-alig érkezik az országba.

Inotai András

Inotai András

Inotai András közgazdász

A hivatalos makrogazdasági adatok alapján már 1,5-2 éve fel kellett volna minősíteni Magyarországot. A három nagy hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard & Poor's mégis kivárt. A Fitch ugyan egy hete kivette a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriából Magyarországot, de a befektetésre ajánlott kategória legaljára helyzete. A másik két nagy hitelminősítő pedig továbbra is kivár.

Ez azt jelentheti, hogy a hitelminősítők nem hiszik, hogy a kormány által közölt hivatalos adatok tarthatók, de akár azt is feltételezhetik, hogy ezek a számok kozmetikázottak. Erre minden okuk meg van, hiszen a tavalyi költségvetési adatokat durván manipulálta a kormányzat. A költségvetési hiányt 1,9 százalékra hozták ki, ami nagyon jó érték, de azt már nem tették hozzá, hogy a bevételek között elszámolták azt a 2,3 milliárd eurót is - nagyjából 720 milliárd forintot - amit az unió visszatartott. Ezt azzal indokolták, hogy ezt az összeget úgyis kifizeti Brüsszel, holott ez egy függő tétel.

Hiába voltak tehát a papíron jók a számok, ezek a hitelminősítőket nem győzték meg. Az "unortodox" magyar gazdaságpolitikát a hitelminősítők is "unortodox" módon kezelték. Az eddigi tapasztalatok szerint minden más ország sokkal gyorsabban megkapta volna a felminősítést, minket azonban csak most, és hangsúlyozom, csak az egyik nagy hitelminősítő emelt ki a bóvli kategóriából.

A hitelminősítők általában nem egyetlen országról döntenek, hanem összeállítanak egy kosarat. A csomagon belül vizsgálják meg, melyik ország hogyan áll. Az eredmény alapján döntenek arról, melyik állam adósságszolgálatát minősítik le, vagy föl, illetve hagyják meg az éppen aktuális kategóriában. Legutolsó információm szerint a Moody's, amely június elején határozhat a minősítésekről, Magyarországot kivenné a bóvli csomagból. Ez természetesen a döntésig hátralévő időszakban még változhat.

Azt azonban tudomásul kell venni, a hitelminősítők lépéseiben nincs automatizmus. Ha az egyik felminősít, még egyáltalán nem biztos, hogy a többi követi. Már csak azért sem, mert a három nagy minősítő értékelési rendszere eltér. Ráadásul az, hogy befektetésre ajánlanak, az egy dolog, de hogy lesz-e aki befektet, az egy másik dolog. A pénzügyi befektetők fantáziáját persze megmozgathatja a felminősítés, mert ők adott esetben gyorsan megszabadulhatnak a papírjaiktól, de a termelő beruházók sok egyebet is vizsgálnak, mielőtt egy országban esetleg hosszabb távra berendezkednének. Sok egyéb mellett szempont a gazdasági, politikai környezet is, s hogy mi várható évek múlva. Márpedig a magyar gazdaság szerkezete sajnos ma sokkal rosszabb, mint korábban volt. Az autóipar túlsúlya miatt felborulni látszik a korábbi egyensúly, mert a többi ágazat fejlődése nem követte a járműipart, így a gazdaságunk sebezhetőbbé vált. Nem tudjuk mi történik, ha 5 éven belül megjelennek Európában a kínai autógyártás termékei és az európai ipar erre az elektromos és a robotautókkal válaszol. Egészen új technológiák jelenhetnek meg az autógyártásban. Nagy kérdés, hogy a magyarországi autógyárak ebben milyen szerepet játszhatnak majd.

Veres János

Veres János

Veres János volt szocialista pénzügyminiszter

Magyarország 2011. novemberében, már bőven az Orbán kormány időszakában került először a bóvli kategóriába, amikor a Moody's lefokozta. Még annak az évnek a végén a Fitch Ratings, majd 2012 elején a Standard&Poors is követte. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista kormány a világválság kellős közepén még befektetésre ajánlott kategóriában adta át a stafétabotot a Fidesz kormánynak, igaz, már csak egy fokozattal a bóvli fölött. Megjegyzem, akkor szinte minden államot leminősítettek a hitelminősítők. Még Németországot is, persze ők még így is messze a befektetésre ajánlott kategória felső régiójában maradtak.

Nem teljesen érthető, hogy mi okból ünnepli a a kormány, hogy most elérték - a három meghatározó hitelminősítő közül egynél -, hogy visszakapaszkodnak oda, ahol a szocialista kormányzás utolsó évében volt az ország. A Fidesz kormánynak több mint 25 milliárd eurós uniós forrás felhasználásával sikerült nagy nehezen kikerülni a bóvli kategóriából. A GDP 4-4,5 százalékát használhatta fel az ország, 2014-2015-ben még ennél is többet, vagyis arányait tekintve a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segély kétszeresét vonhatták be a gazdaságba. Egy bizonyos, hogy a magyar gazdaságba ilyen mértékű külső forrás, mint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban még soha nem érkezett. Talán az sem mellékes, hogy azt a pénzt használhatták fel a Fidesz kormányok, amit még a szocialisták alkudtak ki Brüsszelben.

Azt nehéz megmondani, miért éppen most döntött úgy a Fitch, hogy felminősíti Magyarországot. Arra talán könnyebb válaszolni, hogy eddig miért tartózkodott és a másik két nagy hitelminősítő miért tartózkodik ettől a lépéstől. Vélhetően látják az elemzők, hogy nem fenntartható az a gazdasági helyzet, amibe az ország a Fidesz kormány különböző intézkedéseivel került. Fontos kiszámíthatatlansági tényező lehetett, lehet a Matolcsy-féle jegybanki politika. A magyar gazdaság szerkezete pedig majdhogynem tragikus, ha mindhárom hitelminősítő felminősítené Magyarországot, akkor is csak az állampapír befektetők jönnének, a működő tőke továbbra sem választaná hazánkat.

Vértes András

Vértes András

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke

Az nem volt meglepő, hogy csak most döntött a Fitch Ratings, mert egy leminősítés után 4-5 év is eltelhet, mire abból egy ország ki tud jönni. A hitelminősítő már egy éve pozitív kilátást jelzett Magyarországra, és az is megszokott, hogy ettől számítva nagyjából egy év múlva adja meg a befektetésre ajánló szintet. Technikai szempontból ez a folyamat nem számít kirívónak. Meglepetést inkább az okozhatott, hogy akkor jött ez a döntés, amikor Magyarország adatai elkezdtek romlani. Ez azt jelenti, hogy nem rövid távú szempontokat vettek figyelembe, hiszen pocsék lett az első negyedéves GDP adat, a kormány a korábban vállalt 1,7 helyett 2017-re már 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, korrigálta a kormány a saját konvergencia programját, búcsút intve a csökkenő adósságpályának is. Mintha a kormányzatot már nem is nagyon érdekelné, hogy fölminősítik-e az országot, vagy sem.

Azért azt is tudni kell, hogy olyan országokkal vagyunk egy kategóriában, mint mondjuk Equador, viszont Lengyelország három fokozattal van fölöttünk. Az állampapír kamatok terén pedig kiegyenlítődés indult meg. A lengyelek példájánál maradva, ők az ismert, az orbáni utat követő politikájuk és nem gazdasági okok miatt romlottak, Magyarország megítélése pedig nem politikai, hanem a korábbi gazdasági mutatói okán javult. Ezt a piac abból a szempontból honorálta, hogy a 10 évesnél rövidebb futamidejű magyar állampapírok lényegében a lengyel hozamok szintjére csökkentek. Különösen a Fitch csak arra koncentrál, hogy az ország képes-e stabilan visszafizetni a hiteleit.

A másik két hitelminősítő az adatok szélesebb spektrumát veszi figyelembe, de várhatóan ők is a befektetésre ajánlott kategóriába - annak legaljára - helyezik Magyarországot. Bár sem a gazdasági helyzet, sem a versenyellenes politika nem nagyon javult, de korábban olyan szintre volt besorolva Magyarország, mint némely közép-afrikai állam és talán Görögország, miközben más uniós ország nem is került bóvliba. Ehhez képest javított egy fokozatot a Fitch. Az is fontos jelzés, hogy stabil és nem pozitív kilátással vette fel a befektetésre javasolt kategóriába Magyarországot, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező legalább egy évben a Fitch nem szándékozik magasabb osztályba engedni Magyarországot. Az ország tényleges piaci és pénzügyi helyzete egyébként valóban indokolta ezt a felminősítést. Igaz, ezt a kormány olyan eszközökkel érte el, amelyek rontják a közép és hosszú távú kilátásokat. Ide sorolható az oktatás szétverése, az államosítások, az őrületes állami korrupció, nem beszélve az elképesztő Matolcsyzmusról, amit a már említett afrikai térség országaiban sem engednének meg.

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Ezzel a felminősítéssel már a románok nyomába ért Magyarország. Ha a másik két hitelminősítő is pozitívan dönt, akkor utolérhetjük Romániát. A többi térségbeli állam ennél jobb kategóriába van besorolva. A '90-es évek elején, amikor a hitelminősítők a régió államait besorolták, még a csehek és a szlovákok között volt Magyarország.

A makrogazdasági adatok a múltra vonatkoznak, míg az előre tekintő besorolásoknál azt a jelzést teszik a hitelminősítők az adott ország mellé, amely mutatja, hogy nem következik be olyan fordulat, megrázkódtatás, amely csökkenti az illető ország fizetési képességét, hajlandóságát. A hitelminősítők már évek óta felminősíthették volna Magyarországot, de mindig közbe jött valami. Most éppen kegyelmi pillanat van. A bankadó mérséklése jelzés volt, hogy a kormány nem akarja a pénzügyi közvetítő rendszert tovább terhelni, az infláció, a kamatok lent vannak, de ez így van máshol is.

Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a leminősítés gyors, a felminősítés lassú folyamat. Akkor lépnek hirtelen a hitelminősítők, ha úgy vélik, azt a jelzést kell adni az adott állam papírjaiba fektetőknek, hogy bizonyos kockázatokkal számolni kell.

Pénzügyi hatása akkor lehet a felminősítésnek, ha a három meghatározó hitelminősítőből legalább kettő feljebb sorolja az országot. Arra mindenesetre valamivel talán nagyobb az esély, hogy júniusban a Moody's is a befektetésre ajánlott alsó kategóriába engedi Magyarországot a bóvliból. A Fitch nem az idei első negyedév adatait nézte, hanem középtávú előrejelzésnek szánta a felminősítést.

A kérdés nem az, hogy akár a román, akár a magyar állam tud-e fizetni, például a 10 éves papírok lejártakor. A kérdés az, hogy aki bevásárol ezekből a papírokból, el tudja-e adni időközben. Lesz-e aki megvegye? Az értékcsökkenés kockázata benne van ezekben a papírokban. A rövid lejáratú kötvényeknél kisebb a kockázat.