EU;fölvásárlás;külföldiek;kötelezettségszegés;
2016-05-27 07:24:00
Az Európai Bizottság (EB) azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.
A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön. A Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályait.
Brüsszel úgy véli, a magyarországi rendszer nagyon korlátozó, teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a földterületen. Emellett csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül.
A korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése - véli az EB. Ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.
Amennyiben Magyarország, Bulgária, Lettország, Litvánia és Szlovákia két hónapon belül sem hozza összhangba nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság határozhat az említett tagállamok ügyének az Európai Unió Bírósága elé terjesztéséről. Lázár János a Miniszterelnökség vezetője a tegnapi kormányinfón úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz - fogalmazott.