Öt kilométernyi ökoszisztéma pusztulhat el - Gyilkos mobilgát

Márpedig az "ökoszisztéma" fontos, sőt életbevágó dolog, mindenkinek, de azoknak különösen, akik egy cseppnyi felelősséget is éreznek gyerekeik, unokáik, utódaik, de akár más emberek utódai, vagyis a társadalom iránt. Az emberi élet és minden emberi tevékenység ökoszisztémákon alapul. Az általuk biztosított javak és szolgáltatások létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Ökoszisztémák működésének köszönhetőek az élelmiszerek, a víz, a fa, a levegő tisztulása, a talaj képződése vagy a beporzás. Az emberi tevékenységek rombolják a biológiai sokféleséget, és megváltoztatják az egészséges ökoszisztémák azon képességét, hogy a javak és szolgáltatások széles körét nyújtani tudják. A társadalmak gyakran nem veszik figyelembe az ökoszisztémák fontosságát, ami végzetes hiba lehet az utódokra nézve. 

A Párbeszéd Magyarországért ismét nekifutott, hogy a Góliát-erőkkel szemben tiltakozzon az óbudai Római partra tervezett mobilgát ellen, amit jelenlegi formájában a rendszerváltozás óta eltelt időszak legkörnyezetrombolóbb budapesti beruházásának tart. A párt szerint a jelenlegi nyomvonal egyetlen célja, hogy megvédjék azokat az épületeket, amelyeket a szabályok kijátszásával húztak fel a hullámtérben. A környéken élőket más nyomvonalon felhúzott építményekkel is meg lehetne védeni, az államnak pedig nincsen gátépítési kötelezettsége a hullámtérben - hangsúlyozta a PM III. kerületi önkormányzati képviselője, Béres András.

Nem számít, hogy öt kilométernyi ökoszisztémát pusztítanak el és 1500 fát vágnak ki, csak az számít, hogy egyetlen négyzetméternyi magánterületet se kelljen kisajátítani, a beruházást száz százalékig közpénzből lehessen megvalósítani - bírált a politikus. Béres András azt mondta, értékes közterületet nyerhetnének, ha a gátat az épületek kerítéseinek vonalában építenék. Az önkormányzati képviselő bírálta azt is, hogy a főpolgármester ígérete ellenére sem tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést a nyomvonalról.

Szerző

Újra itt a jobbágyok és földesurak Magyarországa

Publikálás dátuma
2016.05.27. 13:53
Kézi kaszás aratás, a kalászokat marokszedő gyűjti - Forrás Fortepan 1932
A kormány nemhogy leépítené a nagybirtokrendszert, inkább elmélyíti a feudális viszonyokat. A kormány bebetonozza, sőt gyorsítja azt a folyamatot, amely 2002 és 2010 között kezdődött, és amely nagybirtokszerkezetet hoz létre - jelentette ki Sallai R. Benedek, az LMP képviselője pénteki sajtótájékoztatóján, a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel a Magyar Idők című lapban, Áttörés a hazai birtokszerkezetben címmel megjelent interjúval kapcsolatban.

Sallai R. Benedek ennek alátámasztására a legtöbb terület alapú támogatásban részesülőket alapul véve összehasonlította a jelenlegi birtokszerkezetet az 1930 előtti feudális rendszerrel, amikor nagy területeken egy-egy főnemes gazdálkodott, sokszor kiemelt közfeladatokat is ellátva. 

Kijelentette: térségről térségre megvannak azok a több ezer hektáros nagybirtokosok, akik egy-egy egykori nemes földterületeit meghaladó birtokkal rendelkeznek. "Ennek eredménye, hogy a milliárdosoknak adják a milliárdokat" - fogalmazott.  Közülük kiemelte Csányi Sándor nagyvállalkozót, az OTP vezetőjét, aki mintegy 25 ezer hektáron gazdálkodhat, és szembeállította Frigyes királyi herceggel, akinek "csak" 24 300 hektárja volt. A  jelenlegi nagybirtokosok gyakran helyileg is ott gazdálkodnak, ahol egykor egy-egy főnemesi család, mivel a szocializmusban utóbbiak birtokaiból alakítottak állami gazdaságokat, amiket napjainkban privatizálnak.

Ennek eredménye, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester birtoka szinte lefedi Habsburg József királyi herceg egykori területeit vagy Horváth László vállalkozóé az egykori Kétpó környéki Almásy-birtokokat. Zászlós Tibor Mezőfalvi Zrt.-je nagyobb területen működik, mint amennyi Esterházy Móric grófnak volt, Leisztinger Tamásé pedig az egykori Károlyi-birtokokat múlja felül. Ez maga a feudális rendszer - értékelte, mert aki ma egy traktorban ül, éppúgy nem jut földhöz, mint az egykori jobbágyok.

A földforgalmi törvény uniós bírálatával kapcsolatban az LMP-s politikus kijelentette: beigazolódik, hogy a jogszabály nem működik, hiszen sem a közösségi normáknak nem felel meg, sem annak a vállalásnak, hogy a külföldiek ne szerezhessenek földet Magyarországon. Pártja a kormánnyal abban egyetérz, hogy jogi személyek továbbra se vásárolhassanak földet.

Szerző

Nyáron elöntheti az országot a büdös szemét - Bajban a szolgáltatók

Publikálás dátuma
2016.05.27. 13:16
Illusztráció/Thinkstock
A hazai szemétszállító cégek legalább ötöde lehet veszteséges és mehet csődbe, ha beindul az új központi hulladékgazdálkodási rendszer – tudta meg a a Magyar Nemzet. Budapest kivételével már a nyár közepén országszerte leállhat a szemétszállítás.

Levélben fordult szerdán a 108 település – Pest és Nógrád megyében – szemétszállítását végző Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. vezérigazgatója a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-hez és a katasztrófavédelemhez - írja  alap. A kft. arra figyelmeztetett, már júliusban nem tudják elszállítani a települések hulladékát, mert nincs tartalékuk, pedig eddig minden bevételt az ellátásba forgattak vissza. Ha az NHKV rövid időn belül nem fizet, nemcsak a béreket nem tudják kifizetni, de a szolgáltatás a nyár közepén le is állhat.

Nem engedjük meg, hogy a hosszú évek alatt nyereségessé tett FKF-től milliárdos összegeket vonjanak el, hogy abból ne a főváros fejlődjön, hanem a vidéki cégek veszteségeit fizessék ki – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Tarlós István. A  főpolgármester elmondta, hogy  a kormányzati illetékesek máig nem válaszoltak az általa márciusban tett jogszabály-módosítási kezdeményezésre.  A törvények betartására törekszünk, újabb egyeztetéseket kezdeményezünk, de amíg nincs megoldás, addig kivárunk, s nem adjuk ki a kezünkből a közszolgáltatás finanszírozását – szögezte le Tarlós.

Időközben az NHKV „kapcsolt”, s az immáron hatályos kormányrendelet alapján a honlapján megjelentetett egy felhívást a közszolgáltatók számára a „likviditási hiány előfinanszírozásának” igényléséről. A határidőt azonban szűkre szabta, ugyanis mindössze négy munkanapot adtak a cégeknek arra, hogy hiteles alátámasztó adatokkal kitöltsék a bonyolult táblázatot.

A teljes cikk itt olvasható

Szerző