Mindkét esetben lényegében tűzoltásról van szó. A tejtermelők a rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt kerültek szorult helyzetbe, ám részben az áfacsalás, részben pedig az adócsalt külföldi áruk dömpingje miatt nem kapnak elég pénzt a termékeikért. Az almások az orosz embargó miatt estek el piacuktól, az itthon kialakult árutöbblet miatt esnek az árak, emiatt vannak a termelők nehéz helyzetbe.
Illusztráció: Thinkstock
Bár az efféle termékkihelyezési szabályok jobbára Brüsszel ellenkezésén szoktak elbukni, úgy tudni, hogy a kabinet elszánt. Kísérletképp nem piacvédelmi okokkal indokolnák, hanem fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi köntösbe öltöztetnék a szabályokat. Azon is megbukhat a Miniszterelnökség terve, hogy bár friss tejből még csak lenne is elég árualap, azonban feldolgozott tejtermékből már aligha lenne tartható a kétharmados hazai arány - hívta fel a figyelmet egy tejipari vezető.
A Népszava figyelmét viszont egy tejágazati szereplő arra hívta fel, hogy a kormányzat unió-konform módon is segíthetné például a tejtermelőket, például ha nem csökkentené drasztikusan az iskolatej támogatását. További "segítség" lenne, ha az uht tej áfáját is csökkentették 5 százalékra, mivel a csalók ezt a nagyobbrészt külföldről érkező termékfajtát "utaztatják" előszeretettel papíron, vagy értékesítik a forgalmi adó megfizetése nélkül. A gazdák a napokban emiatt tüntettek, 50 tehénnel vonultak a Miniszterelnökség elé.
Az alma esetében pedig attól is függ, hogy egyáltalán eleget tudnának-e tenni a központi előírásnak a kereskedelmi láncok, hogy elegendő étkezési gyümölcsöt tudnak-e szüretelni a termelők, illetve a termésnek mekkora része ipari alma.
