Előfizetés

"Ki cigány és ki nem?" - Az Unió is kér nemzetiségi adatokat

Fel kell tüntetni az uniós pályázati űrlapokon, hogy a pályázó cégnek hány cigány (vagy más egyéb) nemzetiségű alkalmazottja van - hívta fel a figyelmünket egyik olvasónk, aki egy olyan üzlet tulajdonosa, amely rendszeresen pályázik európai uniós forrásokra. 

Olvasónk annak kapcsán jelentkezett, hogy a múlt héten - miután az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen - Lázár János a Kormányinfón azt mondta: a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem”. Lázár megjegyezte azt is, hogy a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Bár a gyerekek származását valóban nem tartják nyilván hivatalosan Magyarországon, az ország iskoláinak jelentős részében mégis létrejönnek a tisztán roma gyerekekből álló osztályok. Ez a jelenség nemcsak vidéken jellemző, ahol sokszor iskolán belül létezik az elkülönítés, de a nagyobb városokra is. A fővárosban a VII., VIII. IX. kerületekben például nem is jelentkeznek a "rossz hírű", amúgy kijelölt, körzeti iskolákba azok a gyerekek, akiknek szülei megtehetik, hogy más, esetleg fizetős alapítványi iskolákba írassák be őket. Az Orbán-kormányok az iskolák államosításával próbálták ezt a problémát megoldani - sikertelenül, hiszen ez épp a magán- és egyházi iskolák irányába terelte a tehetősebb szülőket. Ráadásul az oktatásért is felelős miniszter, mint az a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében kiderült, maga is támogatja a "szeretetteljes elkülönítést". Balog Zoltán tárcája ennek megfelelően reagált, az Emmi szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra. A tárca szerint Brüsszelt az bántja, hogy a kabinet a felzárkózási forrásokat nem akarta átcsoportosítani migrációs feladatokra.

Szemét temeti be az országot?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.05.30. 07:00
A fővárosban biztosan elviszik majd a szemetet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben a kormány nagy ívű tervekkel és vállalásokkal rukkol elő, hogy 2030-ig megvalósítsa az uniós hulladékgazdálkodási irányelveket, az államosított szemétszállítás és kezelés káoszba döntheti a rendszert. Sok településen megszűnhet a lakossági hulladékgyűjtés, -szállítás, -feldolgozás a túlzott központosítás miatt.

Nagyon-nagyon rossz április tréfának érezte a legtöbb települési önkormányzat a 2016. április első napjától hatályba lépett hulladéktörvény módosítást. A jogszabály előkészítése során hiába tették az asztalra javaslataikat az önkormányzatok szakmai és érdekvédelmi szervezetei, a kormány azokból semmit sem fogadott el és nem épített be a törvénymódosításba. Minden érvelés ellenére a kormányzat gyakorlatilag államosította a hazai hulladékgazdálkodást és mintegy 5 milliárd forinttal létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t. Az állami holding tagadja, hogy államosításról lenne szó, hiszen az eszközök, a szemétlerakók, előválogató létesítmények továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak. A zrt. "csak" a díjbeszedést vállalja magára és a lakosságtól beszedett pénzből a saját maga által kidolgozott szorzó alapján osztana vissza a helyhatóságok nonprofit hulladékkezelő cégei, illetve a szolgáltatás finanszírozására. Persze az állami holding működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges forrásokat is a lakossági befizetésekből fedezik majd. Ehhez legalább 2,5 millió számlát kellene, kellett volna kiküldenie a NHKV-nek.

Számla nincs, az önkormányzat hitelez

Az NHKV ugyan a milliárdokat arra kapta, hogy az önkormányzatok fedezhessék azokat a költségeket, amelyek jelenleg még a a helyhatóságokat terhelik, úgymint a kukásautók üzemanyaga, az út- és hulladéklerakási díjak, illetve a dolgozók bérének költségei. Egyelőre azonban a zrt. egyetlen forintot sem számlázott ki a lakosságnak - nyilatkozta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ez azért vezethet teljes káoszhoz és akár több tucat, vagy száz településen a szemétszállítás ellehetetlenüléséhez, mert a jogszabály áprilistól egyenesen megtiltja, hogy az önkormányzatok számlázzák ki a szemétdíjat. A zrt. arra hivatkozik, hogy azt az előző hónapot követő hónap elején kell eljuttatni az érintetteknek. Csakhogy már május vége van és a számlák sehol.

Az önkormányzatoknak azonban fizetniük kell a költségeket, és az ígéretek szerint majd elszámol velük az állami társaság. Erre valószínűleg őszig várniuk kell. Az igazi gond akkor lesz, amikor a díjak már az NKHV Zrt.-hez folynak be és majd a központi vízfej osztja vissza a forrásokat az önkormányzatoknak.

A fővárosban biztosan elviszik majd a szemetet FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A fővárosban biztosan elviszik majd a szemetet FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Duplájára emelkedett a lerakási díj

A lerakási díj bevezetése majd emelése váratlanul érte az önkormányzatokat. Míg 2013-ban tonnánként 3, 2014-ben már 6 ezer forintot kellett fizetni. Schmidt Jenő becslése szerint ez az intézkedés több mint 10 milliárd forintot vett ki a cégek zsebéből. Ráadásul a be nem fizetett szolgáltatási díjak után is be kellett fizetni az áfát, nem beszélve az útdíjról, amit a kötelező közfeladatot ellátó vállalatok járművei után is fizetni kell. Megoldás lehetne, ha ezt legalább megtérítené az állam. Az is nagy kérdés, hogy az állami zrt. kifizeti-e az előválogató létesítmények, újrahasznosítók amortizációs költségeit az önkormányzatoknak, vagy sem. Ha nem téríti meg, akkor az érintettek kénytelenek lesznek vagyonhasznosításra fölajánlani az eszközeiket az zrt.-nek.

- Ha nem lesz pénz, nem mennek ki a kukásautók, nem gyűjtik be a lakossági hulladékot - summázta a TÖOSZ elnöke, hozzátéve: legalább ekkora gond, hogy az amúgy sem magas keresetű dolgozók a minimálbér szintje körüli bérüket sem fogják megkapni.

Bérszámlázás

Az NHKV a honlapján megjelentetett egy felhívást a közszolgáltatók számára a "likviditási hiány előfinanszírozásának" igényléséről. A cégeknek június elejéig adott időt az eddig ráérős állami holding, hogy hiteles adatokkal kitöltsék a bonyolult táblázatot. Csakhogy egyelőre csupán az első negyedévre vonatkozó hiány pótlásához kaphatnak támogatást a közszolgáltató cégek. Semmiképpen sem jó előjel, hogy Gémesi György, Gödöllő polgármestere a napokban az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy az állami holding "bérszámlázásra" kérte fel az önkormányzatot. Ez azt jelenti, hogy nem lehet túlságosan előrehaladott állapotban a központi szemétholding számlázási rendszere, ha ilyen ajánlattal kereste meg az egyik legnagyobb hazai hulladékkezelő társulást irányító önkormányzatot.

Az előfinanszírozás lenne a megoldás

Az önkormányzati szakember szerint az államnak az átmeneti időszakot előfinanszírozással kellene megoldania a közszolgáltatási rendszer működtetését, de nem a kapott 5, hanem legalább 15-20 milliárd forintból. Amikor pedig "beállt" az új rendszer, akkor elszámolhatnak egymással az állami szervezet és az önkormányzatok. Egyelőre azonban az állam csak 50-60 százalék előleget fizetne. A TÖOSZ elnöke arra is figyelmeztetett, ha nem intézkednek sürgősen a finanszírozás megoldása érdekében, az országban található nagyjából 170 hulladékszállítással foglalkozó cég közül legalább három tucat válhat szinte egyik pillanatról a másikra veszteségessé. Vannak dolgok amit az államnak kell végezni, de a közszolgáltatások nem ide tartoznak- vélte Schmidt Jenő.

Veszélyben van az uniós vállalás

A települési hulladék előkészítését, újrahasznosítási arányát 65 százalékra, a csomagolóanyagoknál 75 százalékra kellene feltornászni míg a szemétlerakókban elhelyezett hulladék arányát 10 százalékra kellene csökkenteni 2030-ig az uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően. A nagy tőkeigényű program forrásairól még nem döntött a kormány - ismerte el László Tibor Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Óriási feladat áll Magyarország előtt, hiszen jelenleg 70 nagy kapacitású lerakó működik, de éppen ezek szerepét akarja csökkenteni Brüsszel. A képet árnyalja, hogy jó néhány uniós előírásoknak is megfelelő szemétlerakót éppen közösségi támogatásokkal hoztak létre elsősorban helyi önkormányzatok.

Körforgás, avagy hulladéktenger

A körforgásos gazdaság koncepció lényege - amely az egyik leggazdagabb uniós tagállamban jelentős mértékben már megvalósult -, hogy a gazdaságban keletkező hulladékok minél nagyobb részét minél tovább bent tartsák a termelésben, minél nagyobb arányban újrahasznosítsák. Erről Hollandiában rendszeresen egyeztetnek a kormányzat, a programban résztevő vállalkozások és a civilek képviselői. Az innováció és az új ötletek gyors kipróbálása érdekében Amszterdamban egy központot is létrehoztak, ahol egyszerre 2 ezren kutathatnak, vállalkozhatnak. Guido Braam, a "The Nederlands Circular Hotspot" platform alapítója példaként említette, hogy a körforgásos gazdaság adja a holland GDP 4 százalékát és 54 ezer új munkahelyet is teremtett.

Magyarország még igen messze van a holland eredményektől ami akár a hulladékgazdálkodást, akár ami a körforgásos gazdaságot illeti. Sőt, az utóbbi idők államosítási hulláma a jelek szerint maga alá temeti az eddig kielégítően működő lakossági szemétszállítást, a hulladék előválogatást, újrafeldolgozást is. A központosított hulladékkezelés éppenséggel munkahelyeket szüntethet meg, és ha nem sikerül úrrá lenni a szakemberek által felvázolt közelgő szemét-káoszon, akkor a körforgásos gazdaság kiteljesedése helyett hulladéktengerbe fulladhat jó néhány település.

Budapest non coronat
Az országban egyedül Budapestet nem fenyegeti veszély, mert ott továbbra is a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. számláz. - Tiltakozunk, s nem engedjük meg, hogy a hosszú évek alatt nyereségessé tett FKF-től milliárdos összegeket vonjanak el, hogy abból ne a főváros fejlődjön, hanem a vidéki cégek veszteségeit fizessék ki - erősítette meg a Magyar Nemzetnek Tarlós István főpolgármester. Elmondta: a kormányzati illetékesek máig nem válaszoltak az általa márciusban tett jogszabály-módosítási kezdeményezésre. A főváros a törvények betartására törekszik, újabb egyeztetéseket kezdeményez, de amíg nincs megoldás, addig kivár, és nem adja ki a kezéből a közszolgáltatás finanszírozását - szögezte le Tarlós István.


A szelektív begyűjtés az uniós irány

 

Még mindig nem tisztázott, hogy az újrahasznosítási célok, az újrahasználatra való előkészítés teljesítéséért ki a felelős – mondta lapunknak Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) "Nulla hulladék" programvezetője. - Az uniós célszámok teljesítéséhez a technológia nem elég, bár egyre több helyen van házhoz menő szelektív gyűjtés, de sajnos sok gyűjtősziget eltűnt, így üveghulladék leadására a legtöbb helyen nincs lehetőség. A lakosságtól származó szelektíven begyűjtött hulladék aránya csupán 5-8 százalék, ami sokkal magasabb is lehetne megfelelő tájékoztatással, ösztönzéssel. Ilyen a differenciált szemétdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék után súly vagy térfogat szerint kell fizetni, a szelektíven gyűjtött hulladékért pedig egyáltalán nem vagy minimálisat. Jelenleg Magyarországon még a kuka méretét sem választhatja meg az ember, kis kukát csak az igényelhet, aki bizonyítottan egyedül lakik. Ez sem ösztönzi a lakosságot arra, hogy eleve kevesebb hulladékot termeljen.

A külföldi példák alapján az tapasztalható, hogy ilyen intézkedéseket önkormányzati, vagy regionális szinten tudnak bevezetni. Félő, hogy a központosítás által a területi különbségek nem kiegyenlítődni, hanem tovább fognak mélyülni - tette hozzá a szakértő.

Egyre több stratégiában, tervben jelenik meg a hulladékégetés, amely hosszú távon biztos, hogy zsákutcába viszi az ország hulladékgazdálkodását, ellehetetleníti az uniós célszámok teljesítését - vélte a programvezető. A hulladékégetés (ártalmatlanítás vagy energetikai hasznosítás) konkurenciája az újrahasznosításnak, ugyanis ugyanazokért a hulladéktípusokért – papír, műanyag - versengenek, azonban ezek újrafeldolgozása kell, hogy prioritás legyen. Az égetés a hulladékos hierarchia legalján található, jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokat rejt magába, beruházásuk tőkeigényes, minimális új munkahelyet teremt összehasonlítva az újrafeldolgozó iparral.

A HUMUSZ információi szerint 10 új égető szerepel a kormányzati tervekben. Egyelőre két égető helyszíne ismert: Budapest és Kerepes. Az erre fordított összegekből (uniós forrásból!) sokkal több, válogatómű, hulladékudvar vagy újrahasználati központ épülhetne.

Riasztóan lassú növekedés Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.05.30. 02:00

A riasztóan alacsony első negyedévi magyar gazdasági növekedés alaposan átrendezte a gazdaságkutatók ez évi várakozásait. Az EU-ban csak a görögöket előztük meg az éves alapon 0,9 (kiigazított adatok szerint 0,5) százalékos bővülési értékkel. 

A GKI legfrissebb havi gyakorisággal készülő  elemzésében 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de mint írják, akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8 százalék körüli lesz. (Az idei első negyedévi adatokat ma délelőtt közli a KSH.)

Még rosszabb az összkép, ha az előző negyedévhez viszonyítjuk az adatokat. Miközben az Európai Unióban az 2015 utolsó negyedévével összehasonlítva a növekedés 0,3 százalékról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat – egyedüliként az EU-ban – 0,8 százalékos visszaesést jelzett. Az ipari termelés 2016 első három hónapjában mindössze 0,3 százalékkal bővült, az előző hónaphoz képest pedig már ötödik hónapja csökken. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése 1,6 százalékos volt. Az autógyártók közleményei, illetve a megyei statisztikák alapján feltételezhető, hogy a gondok elsősorban az Audit érintik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az ipari fékeződés a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-et érintett. A leggyorsabban a második legnagyobb iparág, az elektronikai ipar bővült. Az építőipari termelés az I. negyedévben 27,6 százalékkal zuhant, ezen belül a mélyépítőipar több mint 50 százalékkal, a magas-építőipar közel 20 százalékkal. Az új szerződések alapján az év hátralevő részében a visszaesés mértéke enyhülhet, de az év egészében így is 10 százalék körüli csökkenés valószínű.

A múlt évihez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult (4,3 százalékra), de így is dinamikus maradt. A lassulás a fehéredési hatás kifutásának következménye, a dinamizmust pedig mindenekelőtt a vásárlóerő gyors bővülése magyarázza. A reálkeresetek az I. negyedévben 7,4 százalékkal emelkedtek, a vállalkozói szektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 7,5 százalékkal (de ezen belül a közfoglalkoztatottak nélkül mintegy 11,5 százalékkal.). Ez a tavalyi 2,6 százalékhoz képest jelentősen élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme az év egészében 3,5 százalék körül várható.

A fogyasztói árak idén alig, csupán 0,3 százalékkal emelkedtek. Az egész Európára jellemző gond súlyosságát mutatja, hogy az áprilisi 0,3 százalékos magyar emelkedés így is a tizedik legmagasabb az EU-ban - az átlag 0,2 százalékos defláció volt -, a márciushoz viszonyított 0,8 százalékos növekedés pedig a második leggyorsabb. Az MNB májusban folytatta, s feltehetőleg befejezte új kamatcsökkentési periódusát; a jelenlegi 0,9 százalék várhatóan egy jó ideig fennmarad. A Fitch felminősítése érdemben nem változtatott a forint gyengeségén, a további felminősítések a vártnál szerényebb idei növekedés, a lazább jövő évi költségvetés, valamint az MNB körüli botrányok miatt kérdésesek, de előbb-utóbb megtörténnek. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016. I. negyedév végén a kedvező költségvetési folyamatok ellenére 1,6 százalékponttal emelkedett 2015 végéhez képest, mivel a mesterségesen leszorított tartalékokat pótolni kellett.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban nagyon kedvezően alakult: az elmúlt másfél évtizedben még sohasem volt ilyen alacsony a deficit. Ugyanakkor feszültséget vetít előre, hogy a 2016. évi költségvetés módosítása néhány előirányzatot – például az oktatás esetében - magasabban állapít meg, mint a beterjesztett 2017. évi költségvetés.