Rosszul jártunk a 100 milliárdos határzárral

Össze-vissza nyilatkozik a belbiztonsági főtanácsadó, holott Románia felől is érkeznek bevándorlók Magyarországra, miközben Horgosnál sem szűnik a nyomás, és a menekültek szerint ott ugyancsak jön az utánpótlás. Tavaly 84 milliárd forintba került az országnak a "migránshelyzet finanszírozása", azaz a kerítés, az idei kiadásokkal együtt pedig a teljes összeg várhatóan meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindez annyit tesz: 1300 kvóta szerinti menekült átmeneti elhelyezése lényegesen olcsóbb lenne.

A kerítést megkerülve, Románia felől is jönnek menekültek Magyarországra, ám a kormányfő belbiztonsági tanácsadója a hétvégén épp nem tartotta indokoltnak az egyébként is kétséges eredményességű határzár meghosszabbítását. A hármashatárnál élők azonban épp az állami híradónak számoltak be arról, hogy szervezetten érkeznek az emberek a román határ felől, ahol ha átérnek, állítólag taxival mennek tovább Nyugat-Európába. Eközben Horgosnál sem szűnik a nyomás: két-háromszáz ember várakozik a kerítés tövében, s egyre nagyobb az a sátortábor, amit kialakítottak maguknak. Arra várnak, hogy beengedjék őket a tranzitzónákba, ám az ügymenetet - mint megírtuk - azok számára is akadályozza a magyar állam, akik teljesen legálisan kívánnak belépni az országba.

Éppen ezért választják ismét egyre többen az illegális határátlépést, még akkor is, ha Bakondi György néhány napja még állította: van visszatartó ereje a műszaki határzárnak. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója péntek este legalábbis azt mondta: a röszkei és tompai tranzitzóna felől pedig nem fenyeget erőszakos betörés. Hétvégén is arról beszélt, hogy "a jelenlegi migrációs helyzet nem indokolja, hogy Magyarország meghosszabbítsa déli határzárát a Romániával közös zöldhatára felé", noha "a már megépített határzár fontosságát mutatja, hogy annak hiányában már több mint egymillióan haladtak volna át az országon".

Noha Bakondit nyilatkozni engedni nem tűnik túl biztonságosnak, érdemes csupán felidézni: márciusban még úgy látta, szükség lenne a román-magyar határ lekerítésére is. "Amennyiben a migrációs és a nemzetbiztonsági helyzet indokolja, illetve a kormány meghozza a döntését, órákon belül megkezdődhet a kerítésépítés a magyar-román határon is" - mondta akkor, kifejtve: számos jel és titkosszolgálati információ utal arra, hogy az embercsempész bűnszervezetek egyik lehetséges, új útvonala a magyar-szerb határra tavaly felállított kerítést megkerülve, a magyar-román határon keresztül vezet Nyugatra. Ez utóbbi határszakasz hossza 450 kilométer, tehát ott a kerítés kiépítése minden eddiginél többe kerülne. Ám a költségek, úgy tűnik, az Orbán-kormánynak nemigen számítanak, ha a populizmusról van szó. A Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére adott miniszterelnökségi válaszból kiderült: az elmúlt évben 84 milliárd forintba került az országnak a "migránshelyzet" finanszírozása. A kormány először 6,5 milliárdot ítélt meg a határzár létrehozására tavaly júniusban, majd július végén 22 milliárddal toldotta meg a keretet. Októberben újabb 17 és fél milliárdot osztottak szét, decemberben pedig 35 milliárddal emelték a felhasználható források összegét. Ebből a pénzből akár negyvenezer menedékkérő egyéves ellátását lehetett volna finanszírozni, miközben Magyarországon jelenleg a befogadó állomásokon legfeljebb pár ezren vannak. Ráadásul az európai uniós, egyáltalán nem betelepítési, hanem ideglenes - a menekültügyi eljárások idejére szóló - elhelyezési kvóta nyomán nagyjából 1300 embert kellet volna befogadnia Magyarországnak néhány hétre, vagy hónapra.

Nincs nyomozás a túlárazás miatt

Mivel a Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem történt bűncselekmény, nem indult nyomozás a biztonsági határzár építésének anyagköltségei miatt - mondta a Magyar Nemzetnek a jobbikos Apáti István, aki tavaly novemberben tett feljelentést. Ezt akkor azzal indokolta, hogy bizonyos tételek 4-8-szoros túlárazást mutattak. Példaként említette, hogy a bruttó 600 forintos méterárért kapható NATO-pengés drótot 2800 forintért szerezték be, illetve 300 forint helyett 2400 forintot fizettek a láthatósági mellények darabjáért. Apáti úgy fogalmazott: „felháborító, hogy elvileg magukat szakembernek gondoló jogászok szerint a normál piaci árakhoz képest négyszeres-nyolcszoros túlárazástól hemzsegő kerítésépítés nem meríti ki a hűtlen kezelés gyanúját.”

Nevetséges Pintér-érvek

Napirenden van a nyugati határnál, Körmenden kialakított sátortábor ügye is. Pintér Sándor belügyminiszter furcsa érvekkel próbálta védeni, hogy a helyi rendészeti szakközépiskolánál történt ablakbetörés ügyében miért távolították el a rendőrség holnapjáról az esetről szóló közleményt, melyből kiderült, hogy nem is inzultálták a menedékkérők a kézilabdás lányokat - emlékeztetett a hvg.hu. Még május elején jelentek meg beszámolók arról, hogy a migránsok az iskola sportcsarnokának ablakát betörték, és fiatal lányokat zaklattak. Ezután Lázár János is arról beszélt, hogy a menekültek kézilabdázó lányokat "molesztáltak, illetve zaklattak". A kancelláriaminiszter rendőrségi jelentésekre hivatkozott, és arra, hogy a kormányfő az "incidens" után azonnali intézkedésre kérte a belügyminisztert. Ehhez képest Körmend fideszes polgármestere és a Vas megyei rendőrség és is cáfolta az elhangzottakat, ez utóbbi közlemény került fel a honlapra, majd le onnan. "A rendőrség honlapján tilos olyan közleményt közzétenni, amelyben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, kivéve, ha körözésről van szó, vagy valamilyen ügyben a lakosság segítségét kérik" - érvelt Pintér a liberális Fodor Gábor kérdésére. Ez a válasz azért érdekes, mert a rendőrség honlapja tele van ilyen információkkal. A konkrét esetben egyébként jövő hét végén jár le a nyomozás határideje, ami egy hónappal meghosszabbítható.