Demján Sándor: "Tisztelt Miniszterelnök Úr!"

Publikálás dátuma
2016.05.31 18:00
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, a Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiben a Takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok megvalósításának vizsgálatát kérte a kormányfőtől, Demján szerint ugyanis az általuk bemutatott pénzügyi számok nem valósak, és a kormányt félretájékoztatják.

Demján Sándor levelét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként az alábbiakban kérném segítségét. Kérem, hogy vizsgálja meg, hogyan érvényesültek a Takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok az elmúlt években. Az a meggyőződésünk, hogy a Miniszterelnök urat és a Kormányt félretájékoztatják, hogy a szektor számait és pénzügyi adatait nem a valóságnak megfelelően mutatják be.

A Takarékszövetkezeti integráció „eredményeként" a Takarékszövetkezetek mérlegfőösszege jelentősen csökkent, a nyeresége + 10 milliárd forintról - 2 milliárd forint veszteségbe fordult. Ezzel párhuzamosan, a Spéder Zoltán vezette konzorcium többségi tulajdonába került Takarékbank tizenhatszorosára növelte nyereségét. A szintén integrációs tag, FHB vesztesége -10 milliárd forint amellyel már az egész Takarékszövetkezeti szektor eredményessége súlyos veszteségbe csap át.

A bankfelügyeleti előírásokhoz képest, 2015 második felében ismételten 30 milliárd forintos tőkehiány mutatkozott az FHB-nál. A pótlásra a bankfelügyelet határidőt állapított meg. Független pénzügyi szakértők véleménye szerint az FHB a jelenlegi állapotában a piacról ezt a kötelezettséget nem tudta volna teljesíteni. Ezért Spéder Zoltán, az FHB és a Takarékbank meghatározó tulajdonosa a Takarékszövetkezeti szektorra gyakorolt helyzeténél fogva arra kényszerített bizonyos szövetkezeteket, hogy a fenti tőkeemelést hajtsák végre úgy, hogy a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket. Ezzel az FHB elkerülte működési engedélyének 

Spéder Zoltán és üzlettársai céghálót „szőnek" a Takarékszövetkezeti szektor köré, parazitaként szívják ki erőforrásait. A Takarékszövetkezetek betéteit a Diófa Alapkezelő által kezelt alapokba irányítják. Az alapkezelő a piaci díj háromszorosát, 3,5 százalékot számol fel az alapok kezelésére. Az egész integrációt - Takarékszövetkezetek, Takarékbank, Magyar Posta - ellátó informatikai rendszert ugyancsak Spéder Zoltán cége, a DOM-P Informatikai Zrt. építi ki és üzemelteti. Egyéb beszállítók, mint például pénzszállítás, őrzés-védelem ezt az üzleti kört gazdagítja.

Az OTSZ-hez eljutott nem hivatalos információk szerint Spéder Zoltán és üzleti köre arra készül, hogy a birtokukban lévő FHB részvényeket a Takarékszövetkezetekkel felvásároltassák. Ezt nem csak azért tartjuk aggályosnak, mert innentől kezdve az FHB több tízmilliárd forintra rúgó veszteségét a Takarékszövetkezeti szektor kell, hogy finanszírozza, hanem azért is, mert egy jól körülhatárolható üzleti kör nyerészkedik százharmincezer szövetkezeti részjegy tulajdonos kárára.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az integráció és az integrációs törvény a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelését tűzte ki célul. Az eddig végbement és folyamatban lévő cselekmények ennek ellenkezőjét látszanak alátámasztani. Kérem tisztelt Miniszterelnök urat, hogy a százharmincezer részjegy tulajdonos - ami családtagjaikkal együtt mintegy hatszázezer ember - kisemmizését akadályozza meg.

Tisztelettel,

Demján Sándor elnök, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 

Szerző

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51