Lomniczi Gergely elmondta, hogy az erdő biológiai sokféleségének megőrzése érdekében a parkerdő szakemberei úgynevezett holtfákat hagynak hátra az általuk kezelt erdőkben a meglévő és az újonnan megjelenő fajok óvásáért. Ezek a feleslegesnek tűnő fák számos fontos állat- és növényfajnak nyújthatnak otthont és búvóhelyet.
A szóvivő kiemelte, hogy ennek a szakmai megközelítésnek köszönhető, hogy már újonnan érkező állatfajok is otthonra találhatnak és az elmúlt évek során három új, eddig a területen ismeretlen denevérfaj is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben: a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér. A Pilis- és a Visegrádi-hegységben a Magyarországon meglévő 28 denevérfajból - a három új fajjal együtt - immár 22 van jelen.
Lomniczi Gergely beszámolt arról is, hogy a különböző denevérfajokat elfogadott kutatási tervek birtokában, hálókkal fogják be a szakemberek, s a madaraktól eltérően nem a lábukon, hanem az alkarjukon gyűrűzik meg, hogy minél több hasznos adatot - például a téli és a nyári szálláshelyek kapcsolatáról, vándorlási útvonalakról - tudjanak gyűjteni róluk. A Pilisi Parkerdő területén a tavi, a vízi, a közönséges és a hegyesorrú denevérekre kerül jelölőgyűrű.
A szakember megjegyezte azt is, hogy az Európában őshonos huszonnyolc denevérfaj mindegyike rovarevő, s azt a tevékenységet végzik éjszaka, amit a madarak napközben, vagyis teljesen ártalmatlanok az emberekre nézve, sőt a kártevő rovarok elfogyasztásával rendkívül sok hasznot hajtanak. Az egyetlen, aktív repülésre képes emlősfaj fontos része a biológiai sokféleségnek és az erdei ökoszisztémának - mutatott rá a szóvivő.