lehallgatás;Pintér Sándor;lehallgatási botrány;

Pintér: bárkit le lehet hallgatni

Célzottan senkit nem figyeltek meg, de Magyarországon törvényesen bárki lehallgatható. Erről kedden, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén beszélt Pintér Sándor, akit több ellenzéki képviselő is a civilek állítólagos megfigyeléséről kérdezett. Andy Vajna nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra - ismertette a kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményét a testület előtt a belügyminiszter.

Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni. Arra viszont az utóbbi időben egyetlen panasz sem érkezett, hogy a rendőri vagy titkosszolgálati szervek törvényt sértettek volna. Mindezt kedden, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén mondta Pintér Sándor, akit éves beszámolóját követően több ellenzéki képviselő a civilek megfigyeléséről kérdezett. Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten közölte, léteznek nem nyilvános, titkosszolgálati jelentések azokról a magyar civil szervezetről, amelyekről a kormány úgy gondolja, hogy Soros György befolyása alatt állnak. Azóta érdekli a közvéleményt, léteznek-e ilyen jelentések, illetve milyen alapon figyelték meg a civileket. A belügyminiszter a testület ülésén először azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, majd közölte, a titkosszolgálatok célzottan nem hallgattak le civil szervezeteket, alapítványokat. Szelényi Zsuzsannát, az Együtt politikusát azonban nem nyugtatta meg a belügyminiszter válasza, ezért az ügyben további tájékoztatást fog kérni a Miniszterelnökséget vezető minisztertől.

Szijjártó megint kvótázott
Nem fordulhat elő még egyszer az, ami 2015-ben történt, hogy emberek százezrei lepjék el a kontinenst ellenőrizetlenül - mondta tegnap Szijjártó Péter Koppenhágából telefonon az MTI-nek. A külgazdasági és külügyminiszter szerint dán kollégájával, Kristian Jensennel egyetértettek, hogy az európai határvédelem elengedhetetlenül fontos része az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek. A megbeszélésen Szijjártó ismét elmondta, Magyarország számára elfogadhatatlan a kötelező kvótarendszer és a kormány zsarolásnak tarja az Európai Bizottság pénzbüntetésre vonatkozó javaslatát.

Kiderült az is, Pintér vagy nem tud a Blikk bűnügyi tudósítójának ügyéről vagy nem mondhatja el, mi történt. Csikós Klaudiát hónapokon át lehallgatták, hogy megtudják, milyen rendőrségi informátorai vannak. A hangfelvételek alapján meg is gyanúsítottak egy magas rangú rendőrt, hogy titkos információkat adott ki. Csakhogy a rendőr ügyvédje szerint a lehallgatás jogszerűtlen volt, és három hónapig engedély nélkül történt. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke már a múlt héten bejelentette, a belügyminisztert az újságíró ügyéről, illetve a sorosozás jegyében meglebegtetett titkosszolgálati jelentésekről is kérdezni fogják az ülésen.

Pintér beszámolójában egyébként a rendőrök fizetéséről és lakástámogatásáról, a menekültválságról és arról beszélt, hogy a közúti ellenőrzéseknél szinte már teljesen kizárható a korrupció lehetősége. Magyarország nem lehet a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban, ha ugyanis ilyen, veszélyben van. Ezért biztosítottak több mint 2 milliárd forintos többletforrást a Terrorelhárítási Központ fejlesztésére, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is. Beszélt arról, hogy délkelet felől nem csökken a migrációs nyomás, és Észak-Afrika felől is egyre többen indulnak hajóval Olaszországba.

A TIBEK létrehozása körüli kavarásról annyit mondott, a tervezetet a kormány elfogadta és az parlamenti végszavazásra vár. Lázárhoz hasonlóan Pintér is tagadta, hogy bármilyen rivalizálás lenne köztük az új titkosszolgálati központ irányításáért, azt már nem volt hajlandó elárulni, hogy végül a Miniszterelnökséghez vagy a Belügyminisztériumhoz fog-e tartozni az új szuper titkosszolgálat. A parlamenthez benyújtott törvény ötpárti munka eredménye - fogalmazott, de arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága végül miért döntött úgy az utolsó pillanatban, hogy mégsem tárgyalja meg a BM javaslatát. Azt viszont megígérte, a csomagban csak az ellenzék támogatását is bíró esetleges változtatásokat támogat. A Miniszterelnökség vezetője múlt csütörtökön a Népszava kérdésére utasította vissza a felvetést, hogy TIBEK az ő és a belügyminiszter hatalmi harcának áldozata lehet.

Andy Vajna a jelenlegi információk szerint nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra - ismertette a kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményét a testület előtt a belügyminiszter.

Amennyiben az Európai Néppárt (EPP) nem látja be, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő nézetei összeegyeztethetők egymással, és a kettő csak együttesen tud teljes körűen választ adni a kihívásokra, akkor a választók más, radikális és brutális válaszokat fognak keresni a válságok megoldására. Erre még hétfő késő este figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Luxembourgban, ahol az EPP megalakulásának évfordulóját ünnepelték. Tusk úgy vélte, hogy a különbözőségeknek nem feltétlenül kell konfliktusokat gerjeszteniük. Hangsúlyozta, azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt egymástól. Az ET elnöke rendkívül büszke rá, hogy egy pártcsaládba tartozik Joseph Daullal, az EPP elnökével, Angela Merkellel, Orbán Viktorral, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszov bolgár kormányfővel. Orbán a migrációs ügy, a terrorizmus, és a lassuló európai gazdaság problémáival kapcsolatban azt ajánlotta, "bátrabban, nagyívűen és megújító módon kell gondolkozni a jövőről".

A szocialista Ujhelyi István viszont luxembourgi kijelentései kapcsán távozásra szólította fel Tuskot. Az MSZP alelnöke, EP-képviselő kifogásolja, amiért a lengyel politikus büszke arra, hogy egy pártcsaládba tartozik Orbánnal, valamint a magyar kormányfő és Angela Merkel nézeteinek összeegyeztethetőségét is hangoztatta. Ujhelyi szerint mindezzel alkalmatlanná vált az európai állam- és kormányfők tanácsának vezetésére.

Kövér nem alkalmatlan
A PM szerint Kövér László méltatlanná és alkalmatlanná vált a házelnöki posztra, ezért az ellenzéki párt a visszahívását kezdeményezte. Az igazságügyi bizottság azonban keddi ülésén nem támogatta az indítványt. Szabó Tímea, a PM társelnöke az ülés után emlékeztetett, a házelnök áprilisban több újságírót határozatlan időre kitiltott a Parlamentből. A bizottság kormánypárti tagjai azzal érveltek, hogy a házelnök a hatályos szabályok alapján kitilthat újságírókat az épületből. Az ellenzéki politikus viszont "nonszensz szabályozásról" beszélt. Kövér "pedellusként folyamatosan a saját játszótereként (...) és homokozójaként kezeli" a parlament épületét, és úgy tilt ki "kedvére" embereket, hogy nincs világosan szabályozva, meddig tart a kitiltás - érvelt a politikus. Később a fideszes Répássy Róbert azzal védte Kövért, nemhogy jogszabályt sértett volna, hanem ellenkezőleg, betartotta és betartatta az országgyűlési törvényt. A házelnök feladata ugyanis, hogy a belépés és benntartózkodás rendje ellen vétőket "akár távol is tartsa".