Elutasították Karadzic ideiglenes szabadon bocsátását

Elutasította Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök ideiglenes szabadlábra helyezését a hágai Nemzetközi Törvényszék - számolt be a keddi döntésről a boszniai sajtó szerdán.

Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt március végén negyvenéves börtönbüntetésre ítélte az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék. Az elítélt áprilisban kérte ideiglenes szabadon bocsátását addig, amíg megszületik a döntés az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezéséről.

Radovan Karadzic beadványában kiemelte, hogy bármikor megjelenne a törvényszék előtt, amennyiben ezt kérik, illetve nem befolyásolná az eljárásban részt vevő tanúkat és szakértőket.

A kérést a törvényszék azért utasította el, mert nem teljesültek az ahhoz szükséges feltételek. Theodor Meron, a testület elnöke közölte: kérvényében Karadzic kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén szeretne élni, ugyanakkor sem Bosznia-Hercegovina, sem az ország többségében szerbek lakta országrésze nem vállalt garanciát arra, hogy az elítélt nem fog elszökni. Erre csak Szerbia vállalt biztosítékot, az pedig nem bizonyult elegendőnek.

Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban, és adták ki Hágának.

Szerző

Dalai láma: Németország nem válhat arab országgá

Publikálás dátuma
2016.06.01. 15:09
Fotó: Getty Images, Thomas Lones
 A menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni, és ügyelni kell arra, hogy Németország ne váljék arab országgá - mondta a dalai láma egy szerdai német lapinterjúban.

Tibet száműzetésben élő vallási vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban az európai menekültválságról szólva hangsúlyozta: "fájdalmat érzünk, amikor tekintetünket a menekültek, különösen a gyerekek és a nők felé fordítjuk", és mindenki köteles segíteni, akinek jobb sors jutott. Azonban "időközben túl sokan lettek", és "Európa, például Németország nem válhat arab országgá", hiszen "Németország Németország" - tette hozzá, a FAZ szerint nevetve.

A menekültek már olyan sokan vannak, hogy nehéz a segítség gyakorlati kivitelezése, és "erkölcsi értelemben is úgy gondolom, hogy ezeket a menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni". Azt a célt kell kitűzni, hogy térjenek vissza, és segítsenek hazájuk újjáépítésében - mondta a dalai láma.

Arra a kérdésre, hogy miként értékeli az erősödő európai iszlámellenes hangulatot, azt mondta, hogy "muzulmán személyek és kis csoportok öldöklik egymást országaikban", és ők "nem képviselik az egész iszlámot és az összes muzulmánt". Hozzátette, hogy a szeretet a legfőbb üzenet valamennyi vallásban, "gonosz emberek" pedig a buddhistáknál, a keresztények között, a zsidóknál és a hinduk soraiban is vannak.

"Nem lenne szabad elítélnünk az egész muzulmán világot szomorú események alapján, amelyek csekély számú muszlim miatt történtek meg" - emelte ki a vallási vezető.

Szerző

Leállt a kisebbségi támogatások kifizetése

Adminisztratív okokból szünetel a kisebbségi kulturális támogatások kifizetése Szlovákiában, a magyar szervezetek járhatnak a legrosszabbul. A problémára a kisebbségi bizottság tegnapi ülésén derült fény – írta az Új Szó. 

A közbeszerzési szabályok változása miatt később juthatnak a pénzükhöz a kisebbségi kulturális szervezetek – egyelőre még nem tudni, kit mennyire érinthet a változás. Ami biztos, hogy két hete nem hagyott jóvá új szerződést a kormányhivatal.

A kisebbségi kulturális támogatásokat, amelyeket a kormányhivatal folyósít, az utóbbi években tavasz végétől fizetik ki a támogatást elnyert szervezeteknek. Idén március 17-én zárult a pályázatokat elbíráló szakmai bizottságok ülésezése. Mivel először a kisebb létszámú kisebbségek bizottságai üléseztek, ezek kapják meg először a pénzüket is, a magyar pályázók a végére maradnak. Idén azonban tovább csúszhat a támogatások folyósítása egy adminisztratív akadály miatt, amelyről a kormány tanácsadó szerve, a kisebbségi bizottság tegnapi ülésén alakult ki vita.

A kisebbségi bizottság tegnap ülésezett először az új kormánybiztos, Bukovszky László áprilisi kinevezése óta. Tokár Géza, a bizottság egyik magyar tagja, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elmondta, három fontos téma merült fel a bizottsági ülésen: az országos emberi jogi stratégia kisebbségi részének megvalósítási programja, a kisebbségi iskolák ügye és a támogatások folyósításának a leállása. Tokár szerint egy új közbeszerzési szabályzat áll a folyamat hátterében.

Szerző