Az űrből származik Tutanhamon tőre

A fiatalon elhunyt fáraó, Tutanhamon különleges vastőrt birtokolt, amelyet a sírjában a jobb combjára helyezve találták meg. A 34,2 centiméter hosszú tőr csodálatosan díszített tokja rendkívüli finomságú aranyból készült, de a fegyver anyaga még ennél is különlegesebb: egyenesen az űrből származik.

Igazi tudományos szenzációval szolgált a Meteorics & Planetary Science folyóiratban közölt tanulmány, amely az ősi egyiptomi kultúrában használt fémeket vizsgálta. Az időszámítás előtt 1332 és 1323 között uralkodott Tutanhamon sírját a Királyok völgyében Howard Carter vezetésével 1922-ben tárták fel, az egyetlen épségben maradt fáraósírban két tőrt találtak, a mellére helyezett tőr pengéje aranyból készült, a jobb combján lévő ugyanakkor nem rozsdásodó, homogén fémből.

Olasz és egyiptomi kutatók nemrégiben a legmodernebb XRF-technikával (hordozható, röntgenfluoreszcens spektrométerrel) vizsgálták meg Kairóban, az Egyiptomi Múzeumban a tőr anyagát, amely jórészt vasból készült, de 10,8 százalékban nikkelt és 0,58 százalékban kobaltot is tartalmaz. Ez az egyedi összetétel árulkodik arról, hogy a tőrt valószínűleg egy vasmeteoritból faragták ki. Az ősi Egyiptomban nagy jelentőséget tulajdonítottak a meteoritoknak: isteni eredetűnek tartották őket.

Még magát a meteoritot is sikerült azonosítani, az egykori egyiptomi birodalom területén, illetve a környező térségben fellelhető, mintegy 20 vasmeteorit egyikének, a Kharga-meteoritnak az anyagával egyezik meg Tutanhamon pengéjének anyaga, a meteoritot 2000-ben, a Mersa Matruh fennsíkon, Alexandria városának közelében fedezték fel. Tutanhamon tőrén kívül csak egyetlen másik, meteoritvasból kifaragott leletet ismernek, egy, a gerzeh kultúrához tartozó sírban kilenc apró gyöngyöt fedeztek fel. Egy Karnakban talált szöveg tanúskodik arról, hogy az egyiptomiak tudhattak a meteoritokról.