Ilyen hangulatban is az új ankarai kormányfő bizakodó hangot ütött meg. Binali Yildirim sajtótájékoztatón azt mondta, Törökország és Németország szoros szövetségesek, a két ország kapcsolatának valamennyit árthat a Bundestag határozata, amelyet az örmény lobby hatására hozott történelmi hibának tart, de nem jelenti a “világ végét”. Mindenképpen reagálni fogunk, "lesz válaszunk”, szögezte le.
Ankara válasza egyelőre késlekedik, ugyanis Recep Tayyip Erdogan Kenyában tárgyal. Az államfő már a berlini döntés után azonnal jelezte, hazatérte után döntenek arról, milyen választ ad Ankara. Ez azonban már nemcsak a német-török viszont befolyásolhatja, hanem valóban az EU- Törökország közötti menekültügyi megállapodást is.
Szakértők azonban nem számítanak arra, hogy Erdogan teljesen felrúgná azt, Ankarának ugyanis égetően szüksége van arra a hatmilliárd eurónyi anyagi támogatásra, amelyet e megállapodás révén kap Brüsszeltől, ennek hiányában nem tudja hosszabb távon biztosítani a szíriai határmentén létrejött menekülttáborok működését. A menekültek továbbengedése sem megoldás számára, hiszen Törökországban mintegy három millió menekült van, s annak csupán egy töredéke irányul a nyugat felé, többségük szülőhazájához minél közelebb várná ki a háború végét.
Ennek a szükségszerűségnek köszönhető az, hogy bár az egyezmény felmondásával fenyegetőzött Erdogan akkor is, amikor Brüsszel bejelentette, hogy mivel Ankara nem teljesíti maradéktalanul a feltételeket, egyelőre nem biztosítja a török állam polgárok vízummentességét, mégsem tette meg. A csütörtöki berlini döntés után a török elnök ugyan azt mondta, hogy az komolyan befolyásolja majd a német-török kétoldalú viszonyt, de egyben azt is leszögezte, hogy „bármilyenek is legyenek a körülmények, folytatni fogjuk a kapcsolatunkat a barátainkkal, a partnereinkkel”.
