"Vonják vissza!" - Kapkodás, káosz a Fidesz törvényalkotásában

A településkép védelméről szóló törvényjavaslat visszavonására szólítja fel a kormányt az LMP, mert szabályozás káoszt eredményezne az építési engedélyezésben és tovább növelné a bürokráciát.

Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője szerint a kabinet kapkod, ezzel a törvényjavaslattal sikertelenül próbálja helyretenni azt a hibát, amit tavaly követett el, amikor eltörölte a 300 négyzetméteresnél kisebb családi házak építésének hatósági engedélyezését.

Az LMP már akkor sem értett egyet azzal, hogy a helyi közösségektől elvették a lehetőséget annak meghatározására, milyen ingatlanok épülhessenek településükön. A Miniszterelnökségnek a településkép védelméről szóló javaslata az ügyintézés egyszerűsítése helyett tovább növelné a bürokráciát azzal, hogy települési arculati kézikönyvek készítését írja elő. Az LMP szerint a kormány akkor járna el helyesen, ha visszaállítaná a korábbi építési engedélyezési gyakorlatot, Gerstmár Ferenc ezért felszólította a Miniszterelnökséget, hogy vonja vissza a településkép védelméről szóló javaslatát.

Szerző

Mi a tét Dunaújvárosban? - Gyurcsány megmondja

A vasárnapi dunaújvárosi időközi önkormányzati képviselő-választás jelentősége túlmutat a helyi viszonyokon - ezt a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette ki, amikor szombaton kitelepüléssel egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Fejér megyei városban.

Gyurcsány Ferenc szerint a választás visszajelzés lesz a kormánypártoknak, igaz-e az, amit gondolnak, hogy országosan messze a legnagyobb a támogatottságuk. A politikus, volt kormányfő jelezte: biztos benne, hogy lényegesen rosszabb eredményt fognak elérni, mint amit várnak. A Jobbiknak pedig megmutatja a voksolás, miként megy a néppártosodás és a "párt körüli felfordulás" mekkora károkat okoz.

Gyurcsány Ferenc szerint a két legnagyobb baloldali pártnak a dunaújvárosi időközi választás azt jelzi, sikerült-e az elmúlt két évet kihasználni és alternatívát felmutatni. Szerinte ketten együtt a legtöbb szavazatot fogják kapni. Ha az MSZP tartotta volna magát korábbi megállapodásukhoz és nem indít saját jelöltet, biztos lenne a győzelemben - mondta a DK elnöke.

Az MSZP és a DK viszonya Dunaújvárosban már a jelöltállításkor elfajult. Erről többet itt olvashat. 

Gyurcsány Ferenc a szombati tájékoztatón szólt a Dunaferr helyzetéről is, mondván régóta nem volt akkora kihívás előtt a vasmű, mint mostanában. A DK elutasítja el, hogy Kína megkapja a piacgazdasági státuszt és ezzel elárassza Európát olcsó acélipari termékeivel. A politikus hangsúlyozta, hogy Brüsszelben tárgyalt Kína brüsszeli nagykövetével és ott világosan kiderült, csak jelentős állami támogatással lehet elérni azt a dömpingárat, amivel támadják az európai acélipart. Hozzátette, a státusz megadásával 400 ezer európai munkahely kerülhet veszélybe, de a 6000 és közvetetten további 9000 magyar dolgozó sorsa sokkal jobban fáj. Gyurcsány Ferenc szerint az "MSZP-Fidesz-Jobbik koalíció" Kínához fűződő politikai barátsága nem sodorhatja veszélybe egy gyár és egy város jövőjét.

Kérdésre elmondta: a 2018-as szövetségi politikát nem fogja befolyásolni a dunaújvárosi közös jelöltállítás elmaradása. Azt mondta, nem örül annak, ami történt, de a magyar választási rendszer sajátosságai miatt muszáj lesz együttműködniük 2018-ban, mert "a sértettség nem segíti a Fidesz leváltását".

Huszti Zsolt a DK dunaújvárosi képviselőjelöltje kiemelte: a észszerű hangra mindig van fogékonyság a városban. Hozzátette, az elmúlt években sok országos botrány pattant ki a városból, ezeket a jövőben kezelni kell.

Szerző
Frissítve: 2016.06.04. 13:17

Nemzeti összetartozás napja - Egy lelkileg szétszakított országban?

Publikálás dátuma
2016.06.04. 11:56
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ebben az apró cafatokra szétszakított lelkű országban (ugye nem szolgál magyarázatra?) már az elnevezés is gúnynak hat: nemzeti összetartozás napja. Idén azonban nem elégedtek meg "a nappal", egy egész hetes programsorozatot indít a kormány abból az apropóból, hogy a magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést. Lesz itt Magyarság Háza, lovasok, beszédek nagy szavakkal, a már ismerős pátosszal, konferenciák és persze a nagy-nagy összetartozás. 

MTI:

Szombaton reggel katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen voltak több kormányzati, állami és civil szervezet képviselői is.

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által szervezett központi események délelőtt a fővárosban, a Magyarság Házában folytatódott, ahol Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár mondott beszédet.

A számvetés és az erőgyűjtés napja
Ezt mondta Szilágyi Péter. Szerinte   1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete.   Noha a nemzet a 20. században a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott, minden egyes alkalommal felegyenesedett. 

 Az idén első alkalommal egész hetes programsorozat kapcsolódik a nemzeti összetartozás napjához. A Magyarság Házában szakmai konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, filmvetítéseket tartottak egész héten, felidézve a trianoni eseményeket. A parlament nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott a Muravidéken.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

"Köz-tánc" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a budakalászi Lenvirág Együttes közreműködésével a Parlament előtt. MTI fotó: Szigetvári Zsolt

"Köz-tánc" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a budakalászi Lenvirág Együttes közreműködésével a Parlament előtt. MTI fotó: Szigetvári Zsolt

 

Gyerekek táncoltak a Magyarság Házában - MTI fotó: Bruzák Noémi

Gyerekek táncoltak a Magyarság Házában - MTI fotó: Bruzák Noémi

 

A tragédiát egység kovácsolására kell használni
Ezt az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja Cohen Áron mondta, kiemelve: a trianoni békediktátum évfordulója mindenki számára egyértelmű történelmi tragédia. A Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) képviseletében Bakai Gergely arról beszélt, hogy minden magyart érintett a trianoni békeszerződés, és a tragédiákat együtt kell feldolgozni, közösen kell emlékezni rájuk. Mindkét párt fiataljai közösen helyeztek el virágot a VIII. kerületi Szabó Ervin téren található Magyar igazság kútjánál. 

 

Trianon

De hát mit lehet erről beszélni csaknem 100 év távlatában? - teszi fel a szónokinak tűnő kérdést a Népszavának adott interjújában Kende Péter, a politikai szociológus azonban meg is válaszol rá: egyszerűen azért helyezték előtérbe, mert azt remélték, kapcsolatot teremt a Fidesz és a korábbi jobboldali rezsimek között. E rezsimeknek hajlamuk volt arra, hogy úgy mutassák be Trianont, mint Magyarország legsúlyosabb problémáját. De ez ebben a formában egy nagy ostobaság. Trianon ugyanis egy történelmi esemény, amely megszabta a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia magyar részének jövőjét. E magyar rész semmiképpen nem maradt volna az, ami volt, hiszen annak megőrzését a Monarchia biztosította. A Trianon előtti úgynevezett Nagy-Magyarország egy fikció volt, hiszen ebben a formában sohasem létezett, csak a Monarchia keretén belül. Ugyanakkor bármilyen formában nézzük, Trianon jelentős lakosság- és területveszteséggel járt, ami abban az időben érzékenyen érintette a magyar társadalmat, lévén, hogy egy nem elhanyagolható része az etnikai értelemben vett magyarságnak – a magyarul beszélők közösségének – olyan országokba került, amelyeket nem magyar nyelven igazgattak.

(A teljes interjú itt olvasható)

És, hogy mit lehet Trianonról beszélni csaknem tíz év távlatában? Na, csak figyeljenek, nem lesz kímélet, és a hű MTI híreit eszközül véve, rendre beszámolunk az eseményekről.

Koltay Gábort sem ússzuk meg - Itt élned, halnod kell 

MTI: Robbanásokkal tarkított csatajelenetek, kigyulladó szekerek, tűzijáték és trikolór színű bengáli tűz is várható a Koltay Gábor rendezte Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék előadásain június 17-én és 18-án a fővárosi Hősök terén A látványelemek között római gyertyák, Dózsa György lángoló trónja, valamint a színpadot beterítő szárazjeges füst is szerepel. Az összesen 500 fős társulatot felvonultató Itt élned, halnod kell a magyar történelem formáló erejű eseményeit, személyiségeit és korszakait - Szent István király uralkodását, a tatárjárást, Mátyás uralkodását, a Rákóczi- és az 1848-as szabadságharcot, a trianoni békeszerződést és az 1956-os forradalmat is - mutatja be a honfoglalástól egészen napjainkig.Az előadás végé re tervezett tűzijátékhoz a rendőrség egyelőre még nem adott ki engedélyt, ám ez várhatóan hamarosan megtörténik. Az 1956-os Emlékbizottság  ( olvasnivaló: Abszurd, hogy ők mondják meg, mit kell gondolni '56-ról ) által támogatott előadás az énekesek és színészek mellett mintegy 120 táncost, 100 statisztát, 40 lovas hagyományőrzőt, 50 artistát és 20 tűzzsonglőrt fog felvonultatni. A produkció látványtervezője Koltay Gábor.

Emlékoszlopot avattak Szeged-Szőregen - Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára  és Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő  leleplezi a trianoni emlékoszlopot,   Lantos Györgyi és Máté István alkotását MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Emlékoszlopot avattak Szeged-Szőregen - Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő leleplezi a trianoni emlékoszlopot, Lantos Györgyi és Máté István alkotását MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

Szlovákiai, erdélyi és vajdasági megemlékezések

MTI:  A Felvidék több tucat magyarok lakta településén is megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok tartotta központi, egész napos rendezvényét. A megemlékezésen, amely Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában tartott ökomenikus istentisztelettel kezdődött, a rendezvény díszvendége, Globusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája az emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget, s így a gyász napját a remény és az építkezés napjává tette.

Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.

Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.

Azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk - hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke szombaton a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező, négy éve ültetett almafánál.Trianon után a legnehezebb, legsanyarúbb körülmények között is meg kellett kapaszkodni, többletteljesítményt kellett nyújtani - folytatta a politikus -, és ez sikerült. A kulcskérdés az, hogyan lehet megőrizni a magyar egységet a kisebbségi létben, és ennek fontos pontja az, hogy a fiatalok ne menjenek külföldre, maradjanak a szülőföldjükön - tette hozzá a VMSZ Tanácsának elnöke.

Szerző
Frissítve: 2016.06.04. 21:54