Gúzsba kötött önkormányzatok

"Amikor az önkormányzatiság felszámolásáról beszélgetünk, valójában a magyar demokrácia elvesztését írjuk le, azt, hogy egy magát polgárinak nevező kormány épp a polgári társadalom alapját veszi el a lakosaitól" - összegezte a települések súlyát drasztikusan csökkentő állami lépések eredményét Wittinghoff Tamás a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület kilencedik rendezvényén.

A "Gúzsba kötött önkormányzatok" című beszélgetésen Budaörs polgármesterével valamennyi hozzászóló egyetértett, ám abban már vitáztak a jelenlévők, merre kellene elindulni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok visszakapják döntési jogukat és forrásaikat intézményeik működtetéséhez, és megszűnjön a kormánytól való félelem, a teljes kiszolgáltatottság.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke nem először fejtette ki, hogy Magyarországon a 3200 kiüresített önkormányzat helyett elég lenne 200-240 járás, ha ezek nem a mostani kormányhivatalként, hanem valódi önkormányzatként működnének. A magát jobboldali-konzervatív pártként meghatározó tömörülés vezetőjével abban egyetértettek a jelenlévő polgármesterek, hogy a legfontosabb humánszolgáltatásokat, vagyis az oktatást és egészségügyet vissza kell adni a településeknek, hogy ezek működtetését befolyásolhassa a helyi közösség. A MOMA elnöke, volt pénzügyminiszter az önkormányzati intézmények fenntartására azt javasolta, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) teljes egészében helyben maradjon, a lakosok által befizetett SZJA fele automatikusan kerüljön a települések számlájára, másik fele pedig a különbségek kiegyenlítését szolgálja, hogy a kevesebb bevétellel rendelkező helyeken is ugyanolyan színvonalú oktatást lehessen szervezni a gyerekeknek, mint a jobb feltételekkel bíró településeken. A felszólaló polgármesterek egyetértettek abban is, hogy a kormány az iskolák államosításával kiszakította a településekről a helyi értelmiséget és még azt is befolyásolni akarja, melyik civil szervezetet támogatja az önkormányzat a tulajdonában lévő iskolaépület tanítás utáni bérbeadásával, hiszen erre is a tankerülettől kell majd engedélyt kérni.

Komoly felhördülést váltott ki viszont Bokros ötlete az önkormányzatok járási szintű újraszervezéséről. Az agglomerációs települések felszólaló polgármesterei Budaörstől Halásztelekig zsákutcának tartják a járási hivatalok működését. Szentgyörgyi József, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) ügyvezető alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, ezek ma egyszerű telefonközpontok, a települési vezetők pedig nem merik megfogalmazni kritikájukat, mert félnek, hogy ellenkezésüket a lakosságon torolja meg a kormány. "Nagyon rossz ma helyi vezetőnek lenni, mert hiába szeretne jobban dolgozni a 3200 polgármester és a 34 ezer helyi hivatali dolgozó, már minden pénzt elvettek tőlük, amivel megoldást találhatnának a lakossági igényekre" - érvelt Halásztelek vezetője.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is elmondta, hogy országjáró körútján több száz elkeseredett polgármesterrel találkozott, de sok fideszes vezető nem is mert elmenni ezekre a találkozókra, mert egymásról is jelenteniük kell, és ha valaki rajta van a listán, arra számíthat, hogy a települése nem kap egy fillért sem a központi forrásokból. Többen is úgy fogalmaztak, a kormánypárt irányítása alatt álló falvakban és városokban zárt hűbéri rendszer működik, a helyi vezetők már nem a lakosságnak, csak a pártelnöknek akarnak megfelelni. Azt is több hozzászóló felvetette a KARD Egyesület rendezvényén, miért ér kevesebbet a lakosság helyi vezetőkre leadott szavazata, mint az országgyűlési képviselők választásakor leadott voks, hogyan meri megtenni az állam, hogy a választott képviselő-testületek és polgármesterek munkáját ilyen szinten semmibe veszi. Még az is szóba került, hogy a civil szervezet elnöke, Magyar György ügyvéd készítsen alkotmánybírósági beadványt a kérdésről, de a testület összetételének ismeretében végül ezt az ötletet elvetették.