Gúzsba kötött önkormányzatok

"Amikor az önkormányzatiság felszámolásáról beszélgetünk, valójában a magyar demokrácia elvesztését írjuk le, azt, hogy egy magát polgárinak nevező kormány épp a polgári társadalom alapját veszi el a lakosaitól" - összegezte a települések súlyát drasztikusan csökkentő állami lépések eredményét Wittinghoff Tamás a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület kilencedik rendezvényén. 

A "Gúzsba kötött önkormányzatok" című beszélgetésen Budaörs polgármesterével valamennyi hozzászóló egyetértett, ám abban már vitáztak a jelenlévők, merre kellene elindulni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok visszakapják döntési jogukat és forrásaikat intézményeik működtetéséhez, és megszűnjön a kormánytól való félelem, a teljes kiszolgáltatottság.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke nem először fejtette ki, hogy Magyarországon a 3200 kiüresített önkormányzat helyett elég lenne 200-240 járás, ha ezek nem a mostani kormányhivatalként, hanem valódi önkormányzatként működnének. A magát jobboldali-konzervatív pártként meghatározó tömörülés vezetőjével abban egyetértettek a jelenlévő polgármesterek, hogy a legfontosabb humánszolgáltatásokat, vagyis az oktatást és egészségügyet vissza kell adni a településeknek, hogy ezek működtetését befolyásolhassa a helyi közösség. A MOMA elnöke, volt pénzügyminiszter az önkormányzati intézmények fenntartására azt javasolta, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) teljes egészében helyben maradjon, a lakosok által befizetett SZJA fele automatikusan kerüljön a települések számlájára, másik fele pedig a különbségek kiegyenlítését szolgálja, hogy a kevesebb bevétellel rendelkező helyeken is ugyanolyan színvonalú oktatást lehessen szervezni a gyerekeknek, mint a jobb feltételekkel bíró településeken. A felszólaló polgármesterek egyetértettek abban is, hogy a kormány az iskolák államosításával kiszakította a településekről a helyi értelmiséget és még azt is befolyásolni akarja, melyik civil szervezetet támogatja az önkormányzat a tulajdonában lévő iskolaépület tanítás utáni bérbeadásával, hiszen erre is a tankerülettől kell majd engedélyt kérni.

Komoly felhördülést váltott ki viszont Bokros ötlete az önkormányzatok járási szintű újraszervezéséről. Az agglomerációs települések felszólaló polgármesterei Budaörstől Halásztelekig zsákutcának tartják a járási hivatalok működését. Szentgyörgyi József, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) ügyvezető alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, ezek ma egyszerű telefonközpontok, a települési vezetők pedig nem merik megfogalmazni kritikájukat, mert félnek, hogy ellenkezésüket a lakosságon torolja meg a kormány. "Nagyon rossz ma helyi vezetőnek lenni, mert hiába szeretne jobban dolgozni a 3200 polgármester és a 34 ezer helyi hivatali dolgozó, már minden pénzt elvettek tőlük, amivel megoldást találhatnának a lakossági igényekre" - érvelt Halásztelek vezetője.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is elmondta, hogy országjáró körútján több száz elkeseredett polgármesterrel találkozott, de sok fideszes vezető nem is mert elmenni ezekre a találkozókra, mert egymásról is jelenteniük kell, és ha valaki rajta van a listán, arra számíthat, hogy a települése nem kap egy fillért sem a központi forrásokból. Többen is úgy fogalmaztak, a kormánypárt irányítása alatt álló falvakban és városokban zárt hűbéri rendszer működik, a helyi vezetők már nem a lakosságnak, csak a pártelnöknek akarnak megfelelni. Azt is több hozzászóló felvetette a KARD Egyesület rendezvényén, miért ér kevesebbet a lakosság helyi vezetőkre leadott szavazata, mint az országgyűlési képviselők választásakor leadott voks, hogyan meri megtenni az állam, hogy a választott képviselő-testületek és polgármesterek munkáját ilyen szinten semmibe veszi. Még az is szóba került, hogy a civil szervezet elnöke, Magyar György ügyvéd készítsen alkotmánybírósági beadványt a kérdésről, de a testület összetételének ismeretében végül ezt az ötletet elvetették.

Csak egyszer volt gond Tiborczcal?

Egyetlen esetben talált bűncselekményre - egy 200 ezer forintos költségvetési csalásra - utaló körülményt a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) a kormányfő vejének korábban érdekeltségébe tartozó cég és tizenhárom önkormányzat szerződéseiben. 

2014. február 25. és december 8. között 13 településen összesen csaknem hárommilliárd forint értékű közbeszerzést nyert meg az akkor még Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. Volt, ahol hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzésen választották ki, de arra is volt példa, hogy az Eliosnál 30 millió forinttal alacsonyabb árat kínáló pályázót azért zárták ki, mert nem adta le a kamarai nyilvántartási számát és a biztosítékról szóló banki nyilatkozatot.

Az LMP éléről most távozó Schiffer András, a Párbeszéd Magyarországért és Tényi István magánszemély feljelentései alapján már több mint egy éve nyomozott az NNI hűtlen kezelés gyanújával, mindössze erre az eredményre jutottak, holott tucatnyi településről érkeztek hírek a felújítások visszásságairól.

Megírtuk: a Miniszterelnökség jelentős szerepet játszott abban, hogy az Elios Innovatív Zrt. érdemi verseny nélkül jusson nagy értékű állami beruházásokhoz. A Direkt36 szerint legalábbis Lázár János tárcájának feladata ellenőrizni a nagyobb értékű uniós közbeszerzések szabályosságát, 2014-ben azonban komolyabb aggályok nélkül átengedték azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken gyakorlatilag csak Orbán veje akkori cégének volt esélye nyerni. A hatósági eljárások hatására a kancellária ugyan változtatott a gyakorlatán, és átírta a pályázatokat, ám addigra 8, az Eliosnak kedvező pályázatot átengedtek. Ezeket később sem állították le, pedig a lehetőség megvolt rá. Az összesen 4,6 milliárd forint értékű munkákat a cég egy kivétellel versenytárs nélkül nyerte el.

Szerző
Témák
Tiborcz

Kvóta: csak a lé a tét?

Publikálás dátuma
2016.06.06. 07:03
Miután az országot elárasztották az „üzenetek”, most már tájékoztató honlap is indul FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Teljesen biztosra veszi a kormány, hogy a saját emberivel feltöltött Alkotmánybíróság (Ab) nem fogja elkaszálni a kvótareferendumot. Ezt bizonyíthatja az is, hogy még mielőtt a testület egyáltalán napirendre vette volna a témát, a kabinet már százmilliókat - ha nem milliárdokat - pumpált a kvótareferendum hirdetésére, sőt, még egy indokolatlan célú "tájékoztató portál" indítását is bejelentették. Részösszegeket persze nem tudni, de az biztos: az adófizetők állják a Fidesz-kabinet újabb, összesen több mint 3 milliárd forintos imázskampányát is.

A kormány tájékoztató honlapot indít a "kényszerbetelepítésről" szóló népszavazásról - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton az MTI-nek. Dömötör Csaba szerint a nepszavazas2016.kormany.hu honlapon megtalálhatóak "a legfontosabb tudnivalók a kényszerbetelepítésre vonatkozó brüsszeli javaslatról, és arról, hogy a kormány miért utasítja el azt. A portál kitér a kényszerbetelepítés biztonsági vonatkozásaira, valamint egyes gazdasági összefüggésekre is." Noha valós információkról nincs szó a weboldalon, érdekesség, hogy Dömötör nemcsak nem indokolta meg meg az új honlap indítását, de nem ejtett szót arról sem, hogy a kabinet korábban már elindított egy, ugyancsak az uniós kvótáról butaságokat terjesztő kvota.kormany.hu oldalt is, amelyen lényegében szó szerint megegyezik a tartalom a most elindított portáléval.

Iványi nem segíthetett
Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke szombaton megpróbált néhány mobilvécét fölállítani a röszkei és a tompai tranzitzóna előtt várakozó menekülteknek, hogy ne a földre kelljen végezni a dolgukat, ám sem az illetékes magyar, sem pedig a szerb hatóságok nem engedélyezték számára - tudósított a Népszabadság és az RTL Klub.

Azt nem tudni, mindez mennyibe kerül az adófizetőknek. Május közepén Lázár János a Kormányinfón lapunk kérdésére még azt mondta, nincs szükség kampányra az önmagában 4,9 milliárdos költségű kvótareferendum ügyében, csak tájékoztatásra. Ehhez képest Pünkösdkor az utak mellé kikerültek a kormány szándéka szerint népszavazásra buzdító óriásplakátok, melyek tervezését és a teljes kampány - közterületi plakátok, valamint reklámelhelyezések különböző médiatermékekben - lefolytatását a Rogán Antal kabinetiroda-miniszter szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cége, a Network 360 Kft. végezheti, újfent. Pontosabban kiderült: a Miniszterelnöki Kabinetiroda véletlenül épp a Network 360-at és az Affiliate Networköt találta a legalkalmasabbnak a feladatra.

Mindkét cég a Pasa-parki szomszédhoz tartozik, s mint a Kreatív megtudta, hogy összesen 3,042 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést a 2016. március 7-től augusztus 10-ig tartó időszakra. A szerződés tárgya "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása". Éppen ezért lapunk már több mint egy hete kérdésekkel fordult a Network 360 Kft.-hez, hogy megtudjuk: konkrétan hol és milyen módon döntöttek a médiaelhelyezésekről, hány közterületi plakáthelyen (és mely cégek óriásplakáthelyein), valamint mely médiumokban, milyen gyakorisággal, terjedelemben és áron folytatják a kampányt. Kérdéseinkre máig nem kaptunk választ, legutóbb múlt pénteken ígért visszahívást a cég egy munkatársa.

Vélhetően már csak azért sem sürgős a válaszadás, s a költségelszámolás az adófizetői nyilvánosság felé, mert noha már kampányol a kabinet a népszavazáson való részvételért, annak egyelőre még időpontja sincs. Sőt, még csak keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság (Ab) a kormány által kezdeményezett referendum ellen benyújtott indítványokat. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: négy indítvány kerül napirendre két ügyben; az egyik ügyben a parlament május 10-én meghozott, népszavazást elrendelő határozata ellen benyújtott három indítvány, a másikban a Kúria május 3-ai, népszavazásra feltett kérdések megengedhetőségéről szóló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz szerepel. A parlamenti döntés elleni, az Ab által egyesített indítványok esetében a parlament eljárásának alkotmányosságát vizsgálják, a Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasznál pedig a népszavazási kérdés tartalmát.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely ellen a jogszabály szerint 15 napig bárki az Ab-hoz fordulhat. Három indítvány érkezett, kettő magánszemélytől, egy pedig Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőtől. Az Ab kedden megvizsgálja Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke által a Kúria május 3-ai döntése ellen – amely szerint a kormány kezdeményezése megfelel az alkotmányos és törvényi előírásoknak - benyújtott alkotmányjogi panaszt is. (A Kúria döntése ellen július elejéig lehet az Ab-hez fordulni.) Ám ez utóbbi csupán időhúzásra jó, hiszen az alkotmánybírók érdemben már nem véleményezhetik a kérdést - ezt a Kúria már megtette, amikor zöld utat adott a népszavazásnak. Ugyanakkor a parlamenti eljárást firtató indítványokat érdemben is vizsgálni kell (noha erre az Ab személyi összetétele miatt senki sem számít - a szerk.).

Az alkotmányjogi panasz elbírálásáról az Ab korábban közölte:az ügyben soron kívül jár el, és döntését az egyik ügytípusban június 23-áig meghozza, a másik beadványok esetében lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt, várhatóan július közepéig dönt. A népszavazás időpontját az államfő tűzi ki akkor, ha a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárult. Az államfőnek ezután 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás napját, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra.

Kövér tényleg mindig csak arra gondol
Úgy tűnik, a fideszes házelnök tényleg nem bír másra gondolni, a hétvégén Kövér László épp Ungváron tartott trianoni emlékbeszédet, ahol a megmaradásról, az áldozatokról, a nemzeti közösséghez tartozás bizonyosságáról szónokolt, majd gyorsan átcsapott a "menekültezésbe". Az Index hívta fel a figyelmet szavaira, melyek szerint: a menekültválság nem hasonlít majd az etnikai alapú területi újraosztásokra, hanem tudatfoglaló küzdelmekre lehet majd számítani. "A 21. századunk nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem újszerű, tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekben a szilárd azonosságtudatot nélkülöző közösségek bizonyosan veszteseivé válnak az egzisztenciális küzdelmeknek is" - fogalmazott Kövér, aki szerint az európaiak is úgy elfogyhatnak majd, mint az egyre csökkenő kárpátaljai magyarság.



Szerző