Még sok a kérdés a pótlóbuszokról

Bár még mindig nem dőlt el, milyen buszokat vásárol a főváros az M3-as metró novembertől esedékes pótlásához, a pályázó magyar cég termékeivel kapcsolatban már most számos kérdés merült fel - értesült a kormánypárti Magyar Idők. A budapesti 3-as metró alagútjának felújítása miatt 110 busz beszerzésére és 40 használt jármű átirányítására van szüksége a fővárosnak, hogy pótolják a metrószerelvényeket.

Lapunk is többször beszámolt róla: az új buszok esetében több ajánlat futott hónapokig egymás mellett, többek között egy magyar és egy lengyel cégé. A lengyel gyártmányú Solaris Urbino 18 jóval olcsóbb, mint a magyar a Mabi-Bus Kft. Modulo M168 d járművei. A Mészáros Csaba tulajdonában álló Mabi-Bus Kft. 278 800 euróért vállalta a szállítást, amelyhez a PKD konstrukció miatt a BKV minimum 12 700 eurós készre szerelési költségét is hozzá kell adni, azaz egyből 291 500 euróra, mintegy 90 millió forintra ugrik az ár. A lengyel Solaris ezzel szemben a készre szerelt buszra 277 ezer eurós árat adott.

A Mabi-Bus buszaival kapcsolatban egyéb problémák is felmerültek. A cég gyártókapacitásáról szólva Mészáros Csaba elnök-tulajdonos is elismerte, hogy a Mabi-Bus az idei év végéig a beszerzendő járműmennyiségnek csak a felét tudná leszállítani. A Modulok kapcsán újabb kérdéseket vet fel az is, hogy a gyártó egy másik termékének, a próbajáraton futó elektromos busznak a kereke menet közben esett ki még 2016 márciusában, az elguruló alkatrész pedig súlyos sérüléseket okozott egy budapesti férfinek.

Szerző

Szocialisták - Célegyenesben a tisztújítás

Publikálás dátuma
2016.06.06. 07:07
Az MSZP márciusi választmányi ülésén - Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Nemcsak az MSZP országos választmányi ülésén, de a jelölő bizottságban is meghallgatják a pártelnöki, valamint az elnökségi posztokra jelentkezőket ezen a hétvégén. A szocialisták háza táján javában zajlik ugyanis a tisztújítás: június 9-én lejár a pályázatok és támogató aláírások leadási határideje, onnantól kezdve a jelölő bizottság előtt vizsgáznak azok, akik valamilyen posztra igényt tartanának az MSZP június 25-i tisztújító kongresszusát követően, két évre szóló mandátummal.

Ismert, hogy a jelenlegi elnök Tóbiás József és kihívói: Szanyi Tibor, Molnár Gyula és Harangozó Tamás elnökjelöltek támogatói tábora szinte napról napra változik, a verseny egyre élesedik a választás közeledtével. A múlt héten először a Népszabadság, majd pedig a Magyar Idők is az erőviszonyok változásairól számolt be. Míg a hét elején a jelenlegi frakcióvezető-helyettes Harangozó vidéken történő erősödéséről lehetett olvasni, a hét végén szocialista forrásból úgy értesült a kormánypárti Magyar Idők, hogy az európai parlamenti képviselő Szanyinak nőttek az esélyei a vetélytársai mellett. Korábban sajtóhírek szóltak arról, hogy Molnár Gyula az egyértelmű esélyes az elnöki posztra, ám a vidéki alapszervezetekben tartott szimpátiaszavazások árnyalták ezt a képet. Hogy az erőviszonyok minden pillanatban változhatnak, jól szemlélteti a sajtóban megjelenő információk sokszínűsége is, ráadásul a helyzetet egyelőre egy nyilvános elnökjelölti vita sem egyértelműsítette. Egyelőre nehéz ugyanakkor felmérni - a pártelnök-jelöltek elképzeléseit bemutató interjúsorozatunk következő, egyben utolsó interjújában megszólaltatni tervezett - Tóbiás József esélyeit, ám a regnáló vezető elképzeléseit árnyalhatják, hogy a sajtóinformációk szerint elnökváltás esetén a frakcióvezetői pozíciójától is elbúcsúzhat.

Egyébként nem is csak az MSZP elnöki székéért, hanem a jövőbeni pártvezetőt közvetlenül segítő, kontrolláló posztokért is javában zajlik a verseny. Alelnöknek például parlamenti honatyák sora: Lukács Zoltán, Gúr Nándor és Varga László jelentkezett, illetve a budapesti alapszervezet Nemény Andrást is jelölte a posztra. A Magyar Idők forrásai egyébként nem jósolnak ismétlést az elnökhelyettesi poszton Gőgös Zoltánnak. Ennek egyik oka, hogy a földtörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezés ötletgazdája állítólag többször személyes konfliktusba keveredett a vezetőséggel és a munkájukat ingyen végző aktivistákkal sem bánt kesztyűs kézzel. A posztjára Tóth Bertalant és Ujhelyi István európai parlamenti képviselőt tartják esélyesnek. A választmányi elnöki pozícióért ketten, Hiller István és Botka László is indul, ami igencsak furcsa helyzetet teremthet, hiszen az Országgyűlés alelnökeként, volt pártelnökként - és egyéni képviselőként - Hiller jelentős respektet tudhat magáénak a pártban, ám a szegedi polgármester Botka kétség kívül az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szocialista politikusa, bármelyikük maradna tehát alul e versenyben, az mindenképpen komoly presztízsveszteséget jelenthet számára.

Szerző

Gúzsba kötött önkormányzatok

"Amikor az önkormányzatiság felszámolásáról beszélgetünk, valójában a magyar demokrácia elvesztését írjuk le, azt, hogy egy magát polgárinak nevező kormány épp a polgári társadalom alapját veszi el a lakosaitól" - összegezte a települések súlyát drasztikusan csökkentő állami lépések eredményét Wittinghoff Tamás a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület kilencedik rendezvényén. 

A "Gúzsba kötött önkormányzatok" című beszélgetésen Budaörs polgármesterével valamennyi hozzászóló egyetértett, ám abban már vitáztak a jelenlévők, merre kellene elindulni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok visszakapják döntési jogukat és forrásaikat intézményeik működtetéséhez, és megszűnjön a kormánytól való félelem, a teljes kiszolgáltatottság.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke nem először fejtette ki, hogy Magyarországon a 3200 kiüresített önkormányzat helyett elég lenne 200-240 járás, ha ezek nem a mostani kormányhivatalként, hanem valódi önkormányzatként működnének. A magát jobboldali-konzervatív pártként meghatározó tömörülés vezetőjével abban egyetértettek a jelenlévő polgármesterek, hogy a legfontosabb humánszolgáltatásokat, vagyis az oktatást és egészségügyet vissza kell adni a településeknek, hogy ezek működtetését befolyásolhassa a helyi közösség. A MOMA elnöke, volt pénzügyminiszter az önkormányzati intézmények fenntartására azt javasolta, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) teljes egészében helyben maradjon, a lakosok által befizetett SZJA fele automatikusan kerüljön a települések számlájára, másik fele pedig a különbségek kiegyenlítését szolgálja, hogy a kevesebb bevétellel rendelkező helyeken is ugyanolyan színvonalú oktatást lehessen szervezni a gyerekeknek, mint a jobb feltételekkel bíró településeken. A felszólaló polgármesterek egyetértettek abban is, hogy a kormány az iskolák államosításával kiszakította a településekről a helyi értelmiséget és még azt is befolyásolni akarja, melyik civil szervezetet támogatja az önkormányzat a tulajdonában lévő iskolaépület tanítás utáni bérbeadásával, hiszen erre is a tankerülettől kell majd engedélyt kérni.

Komoly felhördülést váltott ki viszont Bokros ötlete az önkormányzatok járási szintű újraszervezéséről. Az agglomerációs települések felszólaló polgármesterei Budaörstől Halásztelekig zsákutcának tartják a járási hivatalok működését. Szentgyörgyi József, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) ügyvezető alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, ezek ma egyszerű telefonközpontok, a települési vezetők pedig nem merik megfogalmazni kritikájukat, mert félnek, hogy ellenkezésüket a lakosságon torolja meg a kormány. "Nagyon rossz ma helyi vezetőnek lenni, mert hiába szeretne jobban dolgozni a 3200 polgármester és a 34 ezer helyi hivatali dolgozó, már minden pénzt elvettek tőlük, amivel megoldást találhatnának a lakossági igényekre" - érvelt Halásztelek vezetője.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke is elmondta, hogy országjáró körútján több száz elkeseredett polgármesterrel találkozott, de sok fideszes vezető nem is mert elmenni ezekre a találkozókra, mert egymásról is jelenteniük kell, és ha valaki rajta van a listán, arra számíthat, hogy a települése nem kap egy fillért sem a központi forrásokból. Többen is úgy fogalmaztak, a kormánypárt irányítása alatt álló falvakban és városokban zárt hűbéri rendszer működik, a helyi vezetők már nem a lakosságnak, csak a pártelnöknek akarnak megfelelni. Azt is több hozzászóló felvetette a KARD Egyesület rendezvényén, miért ér kevesebbet a lakosság helyi vezetőkre leadott szavazata, mint az országgyűlési képviselők választásakor leadott voks, hogyan meri megtenni az állam, hogy a választott képviselő-testületek és polgármesterek munkáját ilyen szinten semmibe veszi. Még az is szóba került, hogy a civil szervezet elnöke, Magyar György ügyvéd készítsen alkotmánybírósági beadványt a kérdésről, de a testület összetételének ismeretében végül ezt az ötletet elvetették.