Előfizetés

Orbán-levél: Kegyvesztetté válhat Spéder

T.A.
Publikálás dátuma
2016.06.06. 20:53
Spéder Zoltán és Lázár János - MTI fotó: Soós Lajos
Orbán Viktor gyorsan és meglepő gondolatokkal válaszolt Demján Sándor takarékszövetkezeteket féltő, és a Bankszövetségnek a szövetkezeti integráció egyes tagjainak kiváltságát kritizáló levelére. 
A leírt mondatok nyomán felemelkedések és bukások...? - Forrás: Orbán Viktor/Facebook

A leírt mondatok nyomán felemelkedések és bukások...? - Forrás: Orbán Viktor/Facebook

Az egyértelműen látszik, hogy a takarékszövetkezetekkel mind szorosabb kapcsolatba kerülő FHB igazgatóságának elnöke, Spéder Zoltán nem fog örülni a válasznak. A levél egyik kitétele szerint ugyanis a kormányfő nem helyesli és minden megtesz, hogy az integrációban kakukktojásnak számító FHB ne fűzhesse még szorosabbra a szálakat a a takarékszövetkezetekkel.

Demján Sándor mint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a múlt héten írt nyílt levelet a kormányfőnek, amiben kifogásolta, hogy a célokkal ellentétben a takarékszövetkezetek rosszul jártak az integrációval, a szektor eredményei a központi banknál csapódtak le, és üzleti körök "céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré, parazitaként szívják ki erőforrásait". Arra kérte Orbán Viktort, ellenőrizze a célok teljesülését.

Az OTSZ elnökét megelőzően a Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök fordult meglehetősen indulatos levélben a kormányhoz, azzal vádolva a kabinetet, hogy részrehajló, a bankokat háttérbe szorítják a takarékokkal szemben, ez pedig torzítja a versenyt, aminek az ügyfél látja kárát. Patai Mihály azt is felvetette, visszás helyzetet teremt, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett - jelenleg ugyanis a törvény ugyanolyan felügyeleti jogkörrel ruházza fel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetet (SZHISZ) is a tagintézményekkel szemben, mint az MNB-t. A két levél közös vonása, hogy mindkettő támadja Spéder Zoltánt, mert Demján és Patai szerint is egyetlen bankcsoporttal és annak tulajdonosi körével indokolatlanul, sőt esetenként jogsértő módon kivételeznek. A megszólított SZHISZ és a Takarékbank is cáfolta a felvetéseket.

Orbán Viktor Demján Sándorhoz címzett levelében leszögezte, a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását sikeresnek és lezártnak tekintik. A Bankszövetség által is felvetett "ki felügyeli a takarékokat" problémára egy huszárvágással megtalálták a gyógyírt: a nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében egy törvénymódosítást adott be, amelyik a jegybanki felügyelet alá rendeli a teljes szektort és alapjaiban írja át az eddigi integrációs szabályokat. Az egyik lényeges tétel szerint a központi bank helyett az SZHISZ lesz az integráció meghatározó szereplője, a központi bankot akár le is cserélhetik és ennek részleteit pedig később a nemzetgazdasági tárca rendeletben szabályozza. A jegybank és a Bankszövetség közleményben üdvözölte az ellenőrzési jogosítványai bővítését.

Még meglepőbb azonban a levél utolsó bekezdése, amiben részben egy piaci pletykára reagál a kormányfő. Mint írja "a magyar kormány nyilvánosan és egyértelműen ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB részvényeket vásároljanak." Ennek érdekében a szükséges lépéseket megteszi a kormány, és a Demján által tudomására hozott feltételezett összefonódások kivizsgálására is ígéretet tett Orbán.

Az FHB részvények felvásárlását az Origo vetette fel, miután - mint a Népszava is megírta - a Takarékbank e hónap 15-re közgyűlést hívott össze, amelynek egyik napirendi pontja "többségi részesedés szerzése egy szövetkezeti hitelintézetben". Az FHB pedig már korábban tagja lett az integrációnak.

A két levél, és a mostani kormányfői reakció is nyílt támadásnak tekinthető az FHB és Spéder Zoltán ellen. A bankár pozícióinak gyengüléséről már egy ideje pletykálnak a piacon, ám kérdés, hogy ez egy újabb erőpróba, vagy már szakítást jelent a kormánypárt és a a médiabirodalmat is működtető bankár között. Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa szerint ez egy politikai és üzleti körök közötti újabb csörte a Fidesz által elirigyelt, és a bankár érdekeltségébe tartozó online elérésű médiáért és nem szabad túlértékelni. Ugyanis a korábbi, Spéder-média elleni fideszes kifogások ellenére kerülhetett a takarékok közelébe az üzletember.

Ki az a Spéder Zoltán?
„Ki az a Spéder Zoltán és mit akar a pénzünkkel?” – írja a napi Lokál című ingyenes napilap első számában, amelyet hétfőn rikkancsok osztogattak Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontjaiban. A lapot Habony Árpád titokzatos miniszterelnöki főtanácsadó és Győri Tibor korábbi államtitkár közös cége, a Modern Média Group (MMG) adja ki. A cikk ajánlója szerint „Hetek óta forró a levegő Spéder Zoltán, Magyarország 29. leggazdagabb ember körül. Legutóbb Demján Sándor szólt be neki keményen. A kritikák mögött az áll, hogy a Spéder vezette FHB bank végleg rátenné a kezét a takarékszövetkezetek pénzére.” A 888.hu, amelyet ugyancsak az MMG üzemeltet, nemrég az index.hu miatt támadta Spédert, mondván „Az index annyira független, hogy ma is jóízűt matolcsyzik. Saját tulajdonosának offshore cégei, illetve az a mellékes körülmény, hogy az indexet offshore-ból offshore-ba passzolgatják egy évtizede, az mellékes.” Mindezt megelőzte a Magyar Idők címlapos írása, amely ugyancsak Spéder offshore-cégeivel foglalkozott.
Mindebből világos, hogy a mainstream kormánypárti média megkapta a kilövési engedélyt Spéderre, aki nemcsak pénz- és bankügyei, de médiatulajdonlásai miatt is célkeresztbe kerülhetett. Spéder Közép Európai Média és Kiadó Zrt.-je (CEMP) birtokolja a vezető hazai hírportált, az index.hu-t, de övé – többek között - a napi.hu, az InfoRádió, a port.hu-t és a portfolio.hu is. Az index.hu megszerzése kapóra jönne a kormánypártoknak: az origo.hu után a másik vezető hírportált is megszerezhetnék. Információnk szerint Spéder maga sem ért egyet a portál ellenzéki hangvételével, ennek ellenére érdemben nagyon ritkán szólt bele a szerkesztésbe.
Spéder sokáig az OTP második embere volt, 2007 januári távozása mögött – a Magyar Narancs portréja szerint - Csányi Sándorral kiéleződött kapcsolata játszott leginkább szerepet. Csányi pedig az utóbbi időben – több információ szerint is nagyon jóban van mostanában Orbán Viktorral. Csányi és Spéder kapcsolatát jelzi, hogy az OTP többször is kifogásolta a takarékszövetkezeti integrációt. De Spéder viszonya megromlott Schmidt Máriával – illetve gyermekeivel - is az ingatlanos BIF Nyrt. miatt. Lázár János ugyanakkor a közelmúltban barátjának nevezte egy parlamenti válaszában: „Jó ismerősöm, azt sem tartom titokban, hogy a barátom, de a vele való üzleti kapcsolatban azt tartom szem előtt, hogy az állam járjon jól.”



Százezerből százezer sír törvénysértő

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2016.06.06. 20:14
Fotó: Tóth Gergő, Népszava
Sírásóverseny bolydította fel a múlt héten a sajtót. A debreceni rendezvény mellett azonban konferenciát és kiállítást is tartott a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete. Az elmúlás kultúrájának fejlődése rendre fennakad a törvényalkotók fura elképzelésein. Pedig már környezetbarát módon is átadhatjuk magunkat az enyészetnek.

Rögtön az elején szeretném leszögezni: a közkeletű – filmkomédiákból ismert – sztereotípia a temetkezési vállalkozókról, nem igaz. Nem karót nyelt, gyárilag kedélybeteg, gyomorbajos, fájdalmas arcú, merev öregurak gyülekezete. Ellenkezőleg. Vérbő, vidám, innovatív társaság, mely amúgy mélyen tiszteli saját hivatását, és a gyászolókat – bármennyire is fura mix is ez.

Senki sem él örökké, következésképpen mindannyian – így-úgy - valahol a földben nyugszunk majd. A halál, és az azt követő temetkezés viszont bizarr, távolságtartást igénylő, a közbeszéden magát kívül rekesztő téma. Pedig a temető ugyanolyan közintézmény, mint az iskola, a kultúrház vagy az öregek napközije, csak onnan már nincs tovább.

Fogalmam sincs, kinek kellene megtanítania a társadalomnak az elmúlás utáni kultúrát, de látható, hogy az erre iparosodott szektor igyekszik nekünk segíteni ebben. A múlt héten megrendezett debreceni sírásóverseny a maga morbiditásában sokat megmutatott abból, hogy az elmúlás is ipar, ami az élőktől sem idegen. Az abban közreműködőknek, és az azt elszenvedőknek. Persze, hogy hatalmas sajtóérdeklődést vonzott az esemény, hiszen ilyen nálunk még nem volt. (A regisztrált újságírók fekete karszalagot kaptak.) De amíg a hantbajnokság médiacunamit vonzott, elsikkadt a rendezvénysorozat konferencia része. Pedig sok olyasmi hangzott el ott, ami – elvileg – közvetlenül nem érinti az elhunytakat, az elhunyásra készülőket, illetve túlélőiket, viszont megdöbbentő, ismeretlen jogi mélységekbe vezetett. Vegyük úgy, hogy ez most egy ismeretterjesztő riport.

A szerző felvétele

A szerző felvétele

Bizarr kiállítás

Szívesen venné az ember ilyen esetben viccesre az élet végének, a búcsúnak a bemutatását, ezzel védekezvén-tiltakozván az érzelmi súlyok ellen. Pedig oly sok minden bizonytalan, csak az az egy bizonyos. Nem is véletlen, hogy az esemény nem nyilvános, hiszen az átlagpolgárnak túl megrázó lenne a koporsóbemutató, a kerekes tepsi, a zúgó halotthűtő, a biourna vagy a mobil szóróparcella. Miközben ez itt, és most maga az innováció. Megtudjuk, konkurál egymással a koporsós temetés a hamvasztással, illetve az urnasír-kolumbárium a szórással.

Múljunk hát el méltósággal! A lebomló urnában egy fa magja pihen, s temessenek bár bennünket e formában bárhová, porunkból új növény nő, emlékként, ha megérdemeljük. - A szóróparcella tömegsír – mondja Rózsa Ferenc, a mobil hamuszórás feltalálója – a mobil szórás személyes. A magyar származású német állampolgár Amerikában védette le szabadalmát. Az ő metódusa szerint bárhol – kertünkben, parkban, vidéki temetőben – lehetséges készülékével hamuszórás egy erre kialakított virágágyásba. Ráadásul élő közvetítést adnak az interneten a szertartásról, hogy a világ bármely részén követhesse a család az eseményt. Hiába, a XXI. században vagyunk.

Illetve mégsem!

A konferencia egyik előadója, Szemán Mihály a sírásás munkavédelméről beszélt. Jogi tájékoztatása szerint körülbelül a XIX. század szabályairól. Kicsit furcsa volt, hogy ő éppen magasépítési szakmérnök. Ezt egy szakember félresúgva csak úgy magyarázta, hogy egy tetőről épp akkorát lehet esni a földre, mint a földről a sírgödörbe. És itt jött a durva meglepetés! Szemán tanár úr jogszabályokon keresztül vezette le, hogy ma Magyarországon a törvények és szabályok durva megszegése nélkül egyetlen sírgödröt sem áshatnának ki a temetőkben. A teljesség igénye nélkül: előzőleg minden esetben talajmechanikai vizsgálatot kellene végeztetni, régészeti feltárást, valamint lőszermentesítést. És tovább: „szakadólapot” kell figyelembe venni, mely arra szolgál, hogy ne a sírgödör szélére lapátolják a földet, mert beomolhat a súlytól. Emellett szabvány írja elő, hogy rézsűt kell képezni – vagyis függőlegesen nem ásható kétméteres sír -, ezért dupla széles területen muszáj ferdén ásni. Nos, ezen feltételek közül a magyar temetőkben egy sem teljesíthető.

Az ember szakítószilárdsága

De a jogszabályi bornírtságnak nincsen vége. Biztosítókötelet is kell a sírásó derekára kötni. Csakhogy! Ha egy gödör véletlenül beomlik, egynél több köbméter föld is betemetheti a munkást. Ez másfél, két tonna. Márpedig az ember szakítószilárdsága ennél jóval kevesebb – int a szakember. Sőt, ha egy dolgozót csak térdig temet be a föld, már akkor sem húzható ki kötéllel. Ásni kell, és csak a jó szerencsében bízhatnak. Egyedül a munkások profizmusának köszönhető, hogy még soha nem hallottunk „sírásóbalesetekről”.

A szerző felvétele

A szerző felvétele

Rezsicsöki a temetőben?

Kicsit nehéz lenne alaposan kifejteni, hogy mi a temetkezési ipar ellen elkövetni tervezett új kormányzati bűncselekmények mibenléte, de igyekszünk ezt is bemutatni, hiszen magunkról, hozzátartozóinkról van szó. Az elhunytak előkészítése a temetésre a kórházban régebben temetkezési szolgáltatás volt, mára azonban a kormány változtatna – ezt a kórház nem végezheti. Jókora a felháborodás, hiszen otromba, kidolgozatlan, kegyeletsértő a tervezet – háborognak a vállalkozók. Nem tudni, hogy a jövőben erre az egészségügyi intézmény biztosít-e helyet, s, ha igen, mennyiért. És ki öltöztet majd, borotvál és mosdat? Rémes gondolattalanság!

De ennél is rezsicsökkentősebb terv a temetkezési törvény új tervezett passzusa. Eszerint – és ezt érdemes idézni – „a temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatos ügyintézés során az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár(hat)”. Ez eddig is így volt. Ám az új: „a temetkezési szolgáltatót e tevékenységéért külön díjazás nem illeti meg.”

Ettől aztán a plafonon vannak a szakemberek. Tudniillik arról van szó, hogy a papírmunkát, hivatalok lejárását eddig is vállalták a szolgáltatók. Ismeretségük volt, egyszerűbb így kikérni a mindenféle papírokat, végigtalpalni az illetékes hivatalokat. Ez persze számtalan költséggel járt, amit ezután már nem kérhetnek el a hozzátartozóktól, ezért nyilván őket küldik majd bele a mély bürokráciába. (Vagy sumák módon kénytelenek másképpen kiszámlázni.)

A majd 160 konferenciázó hiába hördült föl, párbeszéd nincsen, a törvény megy a maga öntörvényű útján. Ahogyan a köztartozás terve is. Eszerint akár tíz forint nem jogerős(!) tartozás miatt is 5 évre vonható vissza az engedélyük, ami a magyar gazdaságban példátlan.

A népdal is fizetős

Őrült szerencséje a temetőfenntartóknak, hogy az Artisjus sokkal engedékenyebb. A zenés temetések – és majd’ minden temetésen szól zene – után alsó hangon 1600, de szerződéssel, kedvezménnyel körülbelül 600 forintot kell fizetniük a szerzői jogvédőnek. Kérdésünkre, hogy ez az összeg egyházi zenére, zsoltárra, népdalra, a pap énekére is vonatkozik-e, dr. Filák Márta, az Artisjus főosztályvezetője közölte: átalányt számítanak, mindegy, mi/ki szól a temetésen. Kórus, CD vagy pap. A főosztályvezető hangsúlyozta: az Artisjus olyan szervezet, mely pénzbeszedésével a születéstől (keresztelő) a házasságon át a temetésig végigkíséri egy ember életét.

A sír maga
Fotó: Tóth Gergő, Népszava

Fotó: Tóth Gergő, Népszava

A legnagyobb médiaérdeklődést a sírásóverseny váltotta ki, és a legnagyobb vitát is ez generálta. A debreceni temetőben megrendezett versenyen a debreceni sírásócsapat nyert. A zsűri szerint nem pusztán az időeredmény, de az esztétika, és a munkabiztonság is szerepet játszott az értékelésben. A Népszava ítélete szerint a csapatban 7. helyezést elért kisvárdai páros volt abszolút nyerő. Nem csupán a sírgödör pontos, sima, mértani – akár rögtön csempézni is lehetett volna – alakja, de a kitermelt föld elhelyezése is példaértékű volt. A csapat vezetője, ifj. Paróczai László a Népszavának elmondta, hogy régóta alakzatban, várként, kis toronnyal, vagy adott esetben szív formájában helyezik el a kiásott földet. Ezzel is megtisztelik a gyászolókat, akik nem puszta földkupacot látnak szeretteik sírja mellett. Az alakzatot rendszerint növényekkel is feldíszítik, a rögöket pedig felaprítják, hogy a koporsóra hullván ne hallassanak szívszorító dübörgést. Mint mondta, a családok örömmel fogadják ezt a szokatlan megoldást.



Hogy ízlik a zsoldoskoszt? - Orbánt Sorosról kérdezték

Publikálás dátuma
2016.06.06. 19:38
A kép egy korábbi alkalommal készült - Népszava fotó
A miniszterelnök tehát ezúttal nem csak úgy monologizálva beszélt hajdani támogatójáról, mondhatni provokálták: az Országgyűlésben kérdezte egy jobbikos képviselő. Kapott egyéb kérdéseket is, arról, hogy a válaszok tartalmaztak-e érdemi mondanivalót, lehet tippelni. 

A kérdés így hangzott:

A kormány által bírált magyar származású amerikai üzletember, Soros György a Fidesz szinte összes alapítóját és prominensét támogatta az 1980-as években. Önök ezt a támogatást az elmúlt 25 évben bőségesen megszolgálták. Nem gondolja, hogy kétarcú, opportunista és hiteltelen, amikor ön a korábbi mecénásával szembefordul? Hogy ízlik, miniszterelnök úr, a zsoldoskoszt?

Orbán válasza pedig így: 

Az antikommunista mozgalom idején - demokratikus ellenzéki mozgalomként - számos támogatást kaptak, ezt sosem titkolták. Nagyon helyes - mondta -, hogy a kommunista rendszer összedöntését nemcsak saját erőből, hanem számukra elérhető, a magyarországi demokrácia megteremtésében érdekelt külső erők támogatását igénybe véve érhették el. Nagyon helyes, hogy Soros György akkor a kommunizmus ellen, a kommunizmus összedöntése és a szovjet hadsereg kivonása érdekében mozgósította az erőit. Jelenleg azonban egyetlen dologról van szó: vannak olyan nemzetközi erők, amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországra és (...) az Európai Unió többi országába is minél nagyobb számban hozzanak be migránsokat. Hívhatják akárkinek is, aki ezt finanszírozza, legyenek bármilyen érdemei is a korábbi antikommunista időszakban, ez, amit ma tesz, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, és nekünk, miután mi nem vagyunk zsoldosok, hanem a hazánk érdekét képviseljük, ezt világosan meg is kell mondanunk.

Orbán Viktort próbálták még kérdezni 1. a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójáról ( MSZP) 2. az elmúlt 25 év privatizációjáról (LMP) jelezve: eltűnt az állami vagyon nagy része, 3. kérdezték arról is, (Jobbik) hogy kicsoda Habony Árpád és milyen szerepkörben dolgozik, 4.valamint az "aszfaltügyről" faggatták (MSZP) azzal az optimizmussal (?) hogy egyszer talán érdemi válasz érkezik. Hogy ezúttal ez megtörtént-e, ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk.

1.  ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is (...) önök ezt nem szavazták meg (...)  tovább folyik a vita

2.  A kormány a vagyon megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására helyezte a hangsúlyt, ezt támasztja alá az állami tulajdonszerzés például a Molban, a Rábában és bankokban (...)  az elmúlt években nőtt a közvagyon

3. A szóban forgó személy nevét egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég fizetési listáján sem találtam, ezért kérdése megválaszolásában nem tartom magam illetékesnek.

4. Ez az önök ügye, az önök sara. (...) Miért nekem hánytorgatják ezt föl?