A leírt mondatok nyomán felemelkedések és bukások...? - Forrás: Orbán Viktor/Facebook
Az egyértelműen látszik, hogy a takarékszövetkezetekkel mind szorosabb kapcsolatba kerülő FHB igazgatóságának elnöke, Spéder Zoltán nem fog örülni a válasznak. A levél egyik kitétele szerint ugyanis a kormányfő nem helyesli és minden megtesz, hogy az integrációban kakukktojásnak számító FHB ne fűzhesse még szorosabbra a szálakat a a takarékszövetkezetekkel.
Demján Sándor mint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a múlt héten írt nyílt levelet a kormányfőnek, amiben kifogásolta, hogy a célokkal ellentétben a takarékszövetkezetek rosszul jártak az integrációval, a szektor eredményei a központi banknál csapódtak le, és üzleti körök "céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré, parazitaként szívják ki erőforrásait". Arra kérte Orbán Viktort, ellenőrizze a célok teljesülését.
Az OTSZ elnökét megelőzően a Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök fordult meglehetősen indulatos levélben a kormányhoz, azzal vádolva a kabinetet, hogy részrehajló, a bankokat háttérbe szorítják a takarékokkal szemben, ez pedig torzítja a versenyt, aminek az ügyfél látja kárát. Patai Mihály azt is felvetette, visszás helyzetet teremt, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett - jelenleg ugyanis a törvény ugyanolyan felügyeleti jogkörrel ruházza fel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetet (SZHISZ) is a tagintézményekkel szemben, mint az MNB-t. A két levél közös vonása, hogy mindkettő támadja Spéder Zoltánt, mert Demján és Patai szerint is egyetlen bankcsoporttal és annak tulajdonosi körével indokolatlanul, sőt esetenként jogsértő módon kivételeznek. A megszólított SZHISZ és a Takarékbank is cáfolta a felvetéseket.
Orbán Viktor Demján Sándorhoz címzett levelében leszögezte, a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását sikeresnek és lezártnak tekintik. A Bankszövetség által is felvetett "ki felügyeli a takarékokat" problémára egy huszárvágással megtalálták a gyógyírt: a nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében egy törvénymódosítást adott be, amelyik a jegybanki felügyelet alá rendeli a teljes szektort és alapjaiban írja át az eddigi integrációs szabályokat. Az egyik lényeges tétel szerint a központi bank helyett az SZHISZ lesz az integráció meghatározó szereplője, a központi bankot akár le is cserélhetik és ennek részleteit pedig később a nemzetgazdasági tárca rendeletben szabályozza. A jegybank és a Bankszövetség közleményben üdvözölte az ellenőrzési jogosítványai bővítését.
Még meglepőbb azonban a levél utolsó bekezdése, amiben részben egy piaci pletykára reagál a kormányfő. Mint írja "a magyar kormány nyilvánosan és egyértelműen ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB részvényeket vásároljanak." Ennek érdekében a szükséges lépéseket megteszi a kormány, és a Demján által tudomására hozott feltételezett összefonódások kivizsgálására is ígéretet tett Orbán.
Az FHB részvények felvásárlását az Origo vetette fel, miután - mint a Népszava is megírta - a Takarékbank e hónap 15-re közgyűlést hívott össze, amelynek egyik napirendi pontja "többségi részesedés szerzése egy szövetkezeti hitelintézetben". Az FHB pedig már korábban tagja lett az integrációnak.
A két levél, és a mostani kormányfői reakció is nyílt támadásnak tekinthető az FHB és Spéder Zoltán ellen. A bankár pozícióinak gyengüléséről már egy ideje pletykálnak a piacon, ám kérdés, hogy ez egy újabb erőpróba, vagy már szakítást jelent a kormánypárt és a a médiabirodalmat is működtető bankár között. Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa szerint ez egy politikai és üzleti körök közötti újabb csörte a Fidesz által elirigyelt, és a bankár érdekeltségébe tartozó online elérésű médiáért és nem szabad túlértékelni. Ugyanis a korábbi, Spéder-média elleni fideszes kifogások ellenére kerülhetett a takarékok közelébe az üzletember.
„Ki az a Spéder Zoltán és mit akar a pénzünkkel?” – írja a napi Lokál című ingyenes napilap első számában, amelyet hétfőn rikkancsok osztogattak Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontjaiban. A lapot Habony Árpád titokzatos miniszterelnöki főtanácsadó és Győri Tibor korábbi államtitkár közös cége, a Modern Média Group (MMG) adja ki. A cikk ajánlója szerint „Hetek óta forró a levegő Spéder Zoltán, Magyarország 29. leggazdagabb ember körül. Legutóbb Demján Sándor szólt be neki keményen. A kritikák mögött az áll, hogy a Spéder vezette FHB bank végleg rátenné a kezét a takarékszövetkezetek pénzére.” A 888.hu, amelyet ugyancsak az MMG üzemeltet, nemrég az index.hu miatt támadta Spédert, mondván „Az index annyira független, hogy ma is jóízűt matolcsyzik. Saját tulajdonosának offshore cégei, illetve az a mellékes körülmény, hogy az indexet offshore-ból offshore-ba passzolgatják egy évtizede, az mellékes.” Mindezt megelőzte a Magyar Idők címlapos írása, amely ugyancsak Spéder offshore-cégeivel foglalkozott.
Mindebből világos, hogy a mainstream kormánypárti média megkapta a kilövési engedélyt Spéderre, aki nemcsak pénz- és bankügyei, de médiatulajdonlásai miatt is célkeresztbe kerülhetett. Spéder Közép Európai Média és Kiadó Zrt.-je (CEMP) birtokolja a vezető hazai hírportált, az index.hu-t, de övé – többek között - a napi.hu, az InfoRádió, a port.hu-t és a portfolio.hu is. Az index.hu megszerzése kapóra jönne a kormánypártoknak: az origo.hu után a másik vezető hírportált is megszerezhetnék. Információnk szerint Spéder maga sem ért egyet a portál ellenzéki hangvételével, ennek ellenére érdemben nagyon ritkán szólt bele a szerkesztésbe.
Spéder sokáig az OTP második embere volt, 2007 januári távozása mögött – a Magyar Narancs portréja szerint - Csányi Sándorral kiéleződött kapcsolata játszott leginkább szerepet. Csányi pedig az utóbbi időben – több információ szerint is nagyon jóban van mostanában Orbán Viktorral. Csányi és Spéder kapcsolatát jelzi, hogy az OTP többször is kifogásolta a takarékszövetkezeti integrációt. De Spéder viszonya megromlott Schmidt Máriával – illetve gyermekeivel - is az ingatlanos BIF Nyrt. miatt. Lázár János ugyanakkor a közelmúltban barátjának nevezte egy parlamenti válaszában: „Jó ismerősöm, azt sem tartom titokban, hogy a barátom, de a vele való üzleti kapcsolatban azt tartom szem előtt, hogy az állam járjon jól.”
