Sertésben növesztenek emberi szerveket

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok - számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.

A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni.

A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik, egyetlen szerve lesz csak kivétel, mert azt emberi sejtek alkotják.

A kiméraembrió az anyakocában növekszik 28 napon át, amíg a vemhességet be nem fejezik és a szövetet el nem távolítják, hogy megvizsgálják.

Az antik görög mitológiában a kiméra tüzet okádó, oroszlánfejű, kecskehátú, kígyófarkú szörnyalak. A biológiai értelemben vett kiméraembrió létrehozásához a génszerkesztés technológiáját, a CRISPR-módszert alkalmazzák az amerikai tudósok. Ehhez a sertésembrióból kihasítják a DNS-t, amely a magzat hasnyálmirigyének kialakulását irányítja, így "genetikai hiány" keletkezik. Ekkor injekciózzák bele az embertől származó, őssejteket, amelyekből bármilyen emberi szerv kifejlődhet.

Azt remélik, hogy az őssejtek kihasználják a "genetikai hiányt" és emberi hasnyálmirigy alakul ki belőlük. A kutatást vezető Pablo Ross reprodukciós biológus a BBC-nek elmondta, abban bíznak, hogy a sertésembrió normálisan fejlődik, ám hasnyálmirigye szinte teljesen humán sejtekből fog állni, és alkalmas lesz az emberi átültetésre.

A kísérletet azonban sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy a beültetett őssejtek "bevándorolhatnak" a fejlődő sertés agyába és valamilyen módon emberként viselkedő állatot eredményeznek. Ross szerint ez a forgatókönyv valószínűtlen, ám éppen ezért járnak el nagy óvatossággal, alaposan megvizsgálják a fejlődő kiméramagzat agyát is.

Ezzel a módszerrel nemcsak hasnyálmirigyet, hanem szívet, májat, vesét, tüdőt és szaruhártyát is elő lehet állítani.

Szerző

13 erdélyi fejedelem 220 tallérja

Publikálás dátuma
2016.06.06. 18:15
MTI Fotó: Marjai János
A Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt a Tündérkert ezüstje című kiállítás. A múzeum 2015 őszén gyarapodott a különleges éremgyűjteménnyel. A letétként a múzeum Éremtárában elhelyezett 216 erdélyi tallért és emlékérmet Törő István galériatulajdonostól vásárolták meg, majd a letétbe helyezett anyag feldolgozása után a gyűjteményt a 2016. június 6-án megnyitott kamarakiállításunk keretében mutatják be az érdeklődőknek.

A Törő-éremgyűjtemény voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – fáradságos gyűjtőmunkájának eredménye. Speciális kollekció, amely kezdettől fogva igen magasra tette a lécet, és az erdélyi tallérveretek legapróbb változatainak gyűjtését tűzte ki céljául. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye, a mai korban szinte megismételhetetlen anyag gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. A mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött az Erdélyi Fejedelemségben és tartott egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig. A gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (90), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem. (Magyar Nemzeti Múzeum)

Szerző

Végső búcsú Rajhona Ádámtól

Publikálás dátuma
2016.06.06. 15:22
Forrás: Vígszínház
Június 9-én, csütörtökön 14 órakor lesz Rajhona Ádám színművész hamvasztás utáni búcsúztatása a Fiumei úti Sírkert ravatalozójában - olvasható a Vígszínház honlapján.

A művészt hosszan tartó betegség után, életének 73. évében május 20-án érte a halál. Rajhona Ádámot a Vígszínház saját halottjának tekinti. Rajhona Ádám 1943. december 12-én született Marosvásárhelyen, Kolozsváron érettségizett, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen vegyészetet tanult, de jobban vonzotta a színészet. Átiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolára, ahol 1966-ban végzett, majd a temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. 

Miután kapott egy szerepet Bacsó Péter Jelenidő című filmjében, megérett benne a gondolat: át kell jönnie Magyarországra. Ez akkoriban nem volt egyszerű, de 1974 végén áttelepülhetett. Hamar szerepet kapott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, amely aztán szerződtette is. 1982-ben átszerződött a fővárosi Katona József Színházba. Egy idő után azonban nem érezte a bizalmat, sérelmek érték, elkeseredésében 1989-ben már azt fontolgatta, hogy felhagy a színészettel. Három hónapig egy bécsi szállodában volt mindenes, mellette közvélemény-kutatást végzett, de hiába keresett jól, rá kellett jönnie, hogy igazán csak a színészet érdekli. 1990-től egy évadot Veszprémben töltött, majd két évig a kecskeméti színházban dolgozott félállásban, 1994-től újabb két évig a budapesti Thália Színházban szerepelt. Akkor Marton László igazgató-főrendező a Vígszínházba hívta vendégjátékra, a harmadik évadban, 1998-ban szerződtette, s élete végéig a Szent István körúti társulat tagja maradt.

Rajhona Ádám kiemelkedő jellemábrázoló képességű karakterszínész volt, a drámai hősök mellett szatirikus szerepeiben is kiválónak bizonyult. Pályája során játszotta többek közt Kálvin János, Ivanov, Don Juan, III. Richard, Tartuffe, Bánk bán szerepét, szerepelt a Danton halála, A dzsungel könyve című darabokban, a Vígszínházban az idei évadban a Hegedűs a háztetőn, Az élet mint olyan és a Haramiák című darabokban lépett színpadra.

Több mint harminc filmben és tévéjátékban szerepelt. Ezek közül talán a legemlékezetesebb Timár Péter 1985-ben bemutatott Egészséges erotika című bohózata. Utoljára a Gondolj rám című Kern András-filmben állt a kamera elé. Sokáig az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, korábban többször is kölcsönözte hangját olyan sztároknak, mint Tommy Lee Jones, Gene Hackman, Albert Finney vagy Morgan Freeman.

Művészi pályafutásáért számos elismerésben részesült. 1979-ben Jászai Mari-díjjal, Kölcsey-díjjal és Móricz Zsigmond-díjjal tüntették ki, 2006-ban a Vígszínház Ruttkai Éva-emlékgyűrűjét, 2010-ben Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat vehette át. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2014-ben érdemes művészi címmel tüntették ki.

Szerző
Témák
Rajhona Ádám