A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 kormánypárti, MSZP-s és jobbikos igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak. A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább.
A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.
A központ adatkezelése azonban nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem végezhet titkos információgyűjtést. Az eredetileg javasolthoz képest változás a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörének szűkítése, valamint annak rögzítése, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek. Így az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell.
Szintén a törvényalkotási bizottsági eljárásban került be a jogszabályba az a passzus, amely alapján a TIBEK adataihoz elektronikusan csak akkor férhetnek hozzá az érintettek, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli, független, nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón kapja meg.
A törvény szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. Ennek értelmében lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is.
Előírták továbbá a szolgáltatóknak a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Változás az is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezentúl - a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl - kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.
Átírták a rendőrségi törvényt is - szocialista kezdeményezésre -, amely így kiegészül a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén a "terrorcselekmény hatásterületén" alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriával. Ebbe - például az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül - olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása.
A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 órára rendelheti el, ami szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható. Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják. A fenntartásról hozott döntésről a szakminiszternek haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlés illetékes bizottságának, és ismertetnie kell a döntés alapjául szolgáló információkat.
Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat. A törvényjavaslat döntő része a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Lásd még: Elfogadták a Pintér-csomagot