Terrortörvényről döntöttek - Létrejön a TIBEK

Elfogadta a parlament kedden a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes csomagját, amely alapján létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). A törvénymódosítás szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is.

A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 kormánypárti, MSZP-s és jobbikos igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak. A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább.

A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.

A központ adatkezelése azonban nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem végezhet titkos információgyűjtést. Az eredetileg javasolthoz képest változás a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörének szűkítése, valamint annak rögzítése, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek. Így az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell.

Szintén a törvényalkotási bizottsági eljárásban került be a jogszabályba az a passzus, amely alapján a TIBEK adataihoz elektronikusan csak akkor férhetnek hozzá az érintettek, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli, független, nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón kapja meg.

A törvény szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. Ennek értelmében lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is.

Előírták továbbá a szolgáltatóknak a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Változás az is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezentúl - a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl - kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Átírták a rendőrségi törvényt is - szocialista kezdeményezésre -, amely így kiegészül a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén a "terrorcselekmény hatásterületén" alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriával. Ebbe - például az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül - olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása.

A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 órára rendelheti el, ami szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható. Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják. A fenntartásról hozott döntésről a szakminiszternek haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlés illetékes bizottságának, és ismertetnie kell a döntés alapjául szolgáló információkat.

Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat. A törvényjavaslat döntő része a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Lásd még: Elfogadták a Pintér-csomagot

Szerző

Aigner halála - "Összerogyott és többé nem tért magához"

70 évesen hétfőn elhunyt Magyarország egyik legnépszerűbb meteorológusa, Aigner Szilárd. A Bors információi szerint a szíve régóta rendetlenkedett, a Blikk pedig azt írta, hogy az egykori tévés tavasszal agyérműtéten esett át. A lánya, Aigner Lucia úgy nyilatkozott, hogy édesapja hétfőn felkelt, dolgozni in­dult, de összerogyott és soha többé nem tért magához.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, hétfőn a család tudatta, hogy Aigner Szilárd életének 71. évében váratlanul elhunyt otthonában, szerettei körében. Felesége megtörten csak annyit mondott a Borsnak, hogy most nem tud beszélni Szilárdról, intézik a családi dolgokat, de lánya elmondta, hogy az egész családot megdöbbentette édesapja halála. "Hétfőn felkelt, dolgozni in­dult, de összerogyott és soha többé nem tért magához.  Azt hiszem, boldog volt az utolsó pillanatig" – nyilatkozta letörten az időjós lánya a Borsnak.

A Blikk úgy tudja, hogy a meteorológus tavasszal agyérműtéten esett át, amely után felépült, és bizakodva tekintett a jövőbe. Halálának semmi előjele nem volt, a hetvenedik születésnapján is remekül érezte magát ismerősei körében.

Aigner Szilárd életét a szakmai sikerek mellett magánéleti tragédiák árnyékolták be. Első feleségét a rákbetegség vitte el, a meteorológus egyedül maradt ötéves kislányukkal. Később megismerkedett Pártai Luciával, akit feleségül vett, de első közös gyermekük, a kis Dóra egy orvosi műhiba következtében súlyos agykárosodással született, és két hét után meghalt. Aigner utoljára, három éve a Borsnak adott interjút, amelyben elmondta: szerinte még hat éve van hátra.  Utánanéztem a felmenőimnek, és arra jutottam, hogy ennyi időm lehet még hátra  - idézte a mára hátborzongatóvá váló interjút a Blikk.

Szerző
Témák
Aigner Szilárd

Pintér-csomag elfogadva - Ismét átírják az alaptörvényt

Publikálás dátuma
2016.06.07. 10:51
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Elfogadta a parlament kedden a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes csomagját. Az Országgyűlés mai ülésén döntöttek arról is, hogy újra - 2012 óta hatodszor - módosítják az alaptörvényt, kiegészítve a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

Pintér-csomag

A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak.

A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik tovább. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.

Az eredetileg javasolthoz képest azonban változás, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek. A törvényjavaslat továbbá szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását, bevezeti - a rendőrségi törvény módosításával - a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriáját, és módosítja a büntető törvénykönyvet is.

A Pintér-csomag részleteiről és a most létrehozott TIBEK-ről itt olvashat bővebben!

Alaptörvény-módosítás

A 2012-ben hatályba lépett alkotmány hatodik módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, amihez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Terrorveszélyhelyzet idején a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. 

A kormány azonban már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésénék kezdeményezése után bevezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart. Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az alaptörvény módosításának részleteit itt találja!

Módosították a 2017-es büdzsét

Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag, amelyet kedden 125 igen, 41 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadott el a parlament. Ennek eredményeként a 2017-es költségvetésről szóló előterjesztés kis mértékben, összesen mintegy 50 milliárd forint értékben módosult.  A képviselők 125 igen szavazattal, 35 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

Lásd még: A 2017-es büdzséről is döntött a Ház

Drágábbak lesznek az üzemanyagok és a dohánytermékek

Az Országgyűlés kedden új törvényt hozott a jövedéki adóról, amely a kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette az üzemanyagok jövedéki adóját, hasonlóan a dohánytermékekhez, amelyek jövedéki adóterhelése 2017 végére harmadával növekszik. A képviselők 124 igen szavazattal, 37 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát.  Az elfogadott javaslat értelmében az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A kormány az így szerzett többletbevételeket elsősorban az alsóbbrendű utak felújítására fordítaná.

Olcsóbb lehet a baromfihús, a tej, a tojás

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány jövő évre javasolt adócsomagját, amely a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját 5 százalékra, míg az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfáját 18 százalékra mérsékli 2017-től. A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mintegy harminc törvényt megváltoztató javaslatát. A tárcavezető közlése szerint az áfacsökkentésekkel 55 milliárd forint bevételről mond le az állam a háztartások javára.

Az adócsomagról bővebben itt olvashat!

Szerző