A bíróság azt mondta ki, hogy Tábor Viktor, akit korábban a kitiltási botrányt is előidéző korrupciós ügy egyetlen vádlottjaként tartottak számon, csak postás volt, üzenetet közvetített és nem a saját szakállára dolgozott, mint ahogyan az ügyészség állította. A háttérben álló megbízót a bíróság nem nevezte meg. Ugyanakkor az ügy egyik legfontosabb tanújának, a Bunge lobbistájának vallomása szerint Heim Péterről és a Századvég Gazdaságkutatóról van szó, Tábor legalábbis rájuk hivatkozott. A bíró szerint Tábor ajánlata "olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyekre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van". Példaként említette erre az ajánlat szerinti 2 milliárd forintos összeg nagyságát, szakértők szerint ugyanis éppen ekkora összeg hiányzik a szektorból az áfacsalások miatt. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért és letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védő pedig felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.
A kitiltási botrányként elhíresült ügyben 2015 december 18-án egyévnyi nyomozás után emelt vádat az ügyészség Tábor ellen, aki szerintük „vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett”. A találkozó után a Bunge-lobbista, Torba Tamás értesítette a céget, amely az ajánlatot visszautasítva elindította a bürokratikus folyamatot, a vége a kitiltási botrány lett, amely során hat embert tiltottak ki az Egyesült Államokból. Heim nem cáfolta, hogy rajta lenne a listán, de sokáig azt mondta, nem tud róla. A Századvég Gazdaságkutató elnökét tanúként meghallgatták, ám tagadta, hogy kapcsolata lenne Táborral vagy a vállalattal. Vida Ildikó korábbi NAV-elnök viszont elismerte, hogy több NAV-vezetővel együtt rajta van a listán. Azt mindketten tagadták, hogy korrupciós ügyben lennének érintettek.