"Őrjöngő" menekült Kiskunhalason

Egyre több erőszakos cselekmény történik az európai, köztük a magyar menekülttáborokban, és ebbe a sorba illeszkedik annak az algériai férfinak az esete is, aki egy fegyveres őrre támadt a kiskunhalasi őrzött fogadóközpontban csütörtökön - nyilatkozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György elmondta, hogy a migránst délelőtt tíz óra körül kihallgatásra akarták előállítani, és a szabályzat szerint meg szerették volna bilincselni. Ezt azonban nem hagyta, lökdösődni kezdett és agresszívan lépett fel, az egyik fegyveres biztonsági őrt meg is rúgta.

Később sikeresen megbilincselték a férfit, de miután beszállították az autóba, ismét "őrjöngeni" kezdett, és összevissza rugdosott, ezért gázspray-t alkalmaztak vele szemben.

Az algériai migránst előállították, és megállapították, hogy bűncselekményt követett el: hivatalos személy elleni erőszakot, valamint garázdaságot - közölte Bakondi György. Hangsúlyozta: Magyarország és Európa törvényei mindenkire vonatkoznak.

Szerző

Akadémiai tag lesz-e újra Hóman Bálint? - Döntött a bíróság

Publikálás dátuma
2016.06.09. 17:22
A Magyar Tudományos Akadémia 1940-ben, Hóman Bálint igazgatása alatt - Forrás: FORTEPAN/ALBUM002
Elutasította a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as -40-es években közoktatási miniszter és országgyűlési képviselő akadémiai tagságának visszaállítása érdekében benyújtott keresetet. A törvényszék alapvetően eljárási okokból utasította el a keresetet: álláspontja szerint a felperes, Hóman Bálint távoli hozzátartozója nem volt jogosult ennek a pernek a megindítására. De szóbeli indoklásában a bíró kitért arra is, hogy megítélése szerint nem jogi, hanem történelmi szakkérdés, hogy Hóman Bálint nyilas volt-e.

Az alperes Magyar Tudományos Akadémia ellen benyújtott kereset lényege, hogy a bíróság mondja ki: az Akadémia 1945 nyarán jogi szempontból nem zárta ki Hóman Bálintot, illetve érvénytelenül zárta ki, avagy a kizáró határozat nem is lépett hatályba. A kereseti kérelemben szerepel az is, hogy a bíróság állapítsa meg: becsületsértő volt az Akadémia elnökének azon nyilatkozata, amely szerint Hóman Bálint nyilas elveket képviselt.

A perben korábban Varga István, a felperesek ügyvédje, korábbi fideszes országgyűlési képviselő többek között azzal érvelt: jogi értelemben nemlétezőnek tekinthető az az akadémiai határozat, amelyben a világháború után néhány hónappal, az ország szovjet megszállása idején - nyilvánvalóan orosz sugallatra - a 250 tagú testület 14 tagja kizárta Hóman Bálintot.

Varga István emlékeztetett arra is, hogy az Akadémia negyedszázaddal ezelőtt, a rendszerváltás idején visszavette korábban kizárt tagjait, három kivétellel. Ezek közé tartozik Hóman Bálint, továbbá József főherceg, a Habsburg család tagja és Orsós Ferenc antropológus, aki 1943-ban részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely megállapította, hogy 1940-ben a megszállt lengyel területeken, Katyn környékén mintegy húszezer lengyel hadifogoly életét követelő tömegmészárlást szovjet csapatok hajtották végre.

Varga István arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hóman Bálint 1946-os, háborús bűntett miatti elítélését a Fővárosi Törvényszék 2015-ben jogerősen semmissé nyilvánította egy másik eljárásban és kimondta Hóman Bálint ártatlanságát. A felperes jogi képviselője azt kérte a bíróságtól, hogy mellőzze a formális jogértelmezést és rehabilitálja Hóman Bálintot.

Az Akadémia jogi képviselője a perben a kereset elutasítását kérte. Részben vitatta, hogy a felperesek egyáltalán perelhetik ebben az ügyben az Akadémiát, részben pedig azzal érvelt, hogy az 1945-ös eljárások megfeleltek az akkori szabályoknak. Hetven év elteltével pedig már nincs mód arra, hogy felülvizsgálják az akkori kizárásokat. A kifogásolt sajtónyilatkozat kapcsán az Akadémia jogi képviselője arra mutatott rá, hogy a közlő hibásan vette át az Akadémia elnökének egy nyilatkozatát.

A törvényszék bírája a kereset elutasításának szóbeli indoklásában rámutatott: bár a felperes keményen küzdött azért, hogy érdemben viszgálják meg a kérdést, a bíróságot azonban kötik a jogszabályok, melyek világosan rögzítik kik perelhetnek ilyen ügyben az elhunyt érdekében, a felperes pedig nem tartozik ebbe a körbe. A bíró kiemelte azt is, hogy Hóman akadémiai rehabilitációja a jelenlegi szabályozás szerint az alperes köztestület belátásától függ. Az már más kérdés, hogy ez helyes-e így, sem - fűzte hozzá.

A törvényszék bírája leszögezte azt is, hogy nem jogi kérdés, nyilas volt-e Hóman, vagy sem. Ez a történelemtudományra tartozik, nem a bíróságra. A felperes jogi képviselője az ítélethirdetést követően jelezte, hogy várhatóan fellebbeznek, így a Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállítása érdekében indított polgári per az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja, egyetemi tanár, 1918-tól az Akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt a Országos Széchényi Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum élén. A Hóman-Szekfűként emlegetett akkori reprezentatív magyar történelmi összefoglalásnak a kezdetektől a 15. századig tartó fejezeteit Hóman Bálint, a többit Szekfű Gyula írta.

Hóman Bálint Klebelsberg Kunót követve 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás- és közoktatásügyi miniszter és parlamenti képviselő is volt. Országgyűlési mandátumát a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta, majd a szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében kiállt mellette Szekfű Gyula és az akkor még fiatal Kosáry Domokos történész, aki a rendszerváltás után az Akadémia első elnöke volt.

Szerző

Tóbiás: a fizikai dolgozók bére is emelkedjen az egészségügyben!

 Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint szükséges, de nem elégséges a béremelés az egészségügyben.   Tóbiás József csütörtökön Budapesten a bérmegállapodás hírére reagálva sajtótájékoztatón azt mondta: "itt volt az ideje", hogy a kormány meghallja az egészségügyben dolgozók követelését. Hozzátette: az MSZP 2015 ősze óta szorgalmazza a közszférában dolgozók 50 százalékos béremelését, a most bejelentett emelés a fele annak, amit követeltek.

Szerinte nemcsak a szakorvosoknak, a gyógyszerészeknek, rezidenseknek, a szakdolgozóknak kell fizetésemelést kapniuk, hanem a fizikai dolgozóknak, a karbantartóknak, a betegszállítóknak is. Az ellenzéki pártelnök szerint az oktatásban és a szociális területen is fizetésemelésre lenne szükség. Tóbiás József azt mondta, az egészségügyi ellátás biztonsága is napirenden lévő kérdés, vissza kell adni az egészségügynek az elmúlt években elvont hatszázmilliárd forintot. A szocialista politikus a cafeteriarendszer átalakításáról azt mondta: meg kell őrizni a béren kívüli juttatások rendszerét, ki kell szélesíteni azokat, és emellett tisztességes fizetésemelést kell adni.

Szerinte a kormány okozta a gondokat a cafetéria átalakításával, a problémát azonban most úgy oldja meg, hogy a béren kívüli juttatásokat hozzácsapja a fizetéshez. Vagyis fizetésemelés lesz, de megszűnnek a cafeteriajuttatások - mutatott rá.

Arra kérdésre, hogy a párt dunaújvárosi elnöke, Pintér Attila a pártelnök kérése ellenére nem mondott le, sőt bizalmi szavazáson erősítette meg őt a szocialisták helyi szervezete, Tóbiás József közölte, a legfontosabbnak az állami földek eladásáról szóló népszavazási kezdeményezésüket tartja, ennek sikeréhez pedig a következő két és fél hétben minden párttagjuknak, aktivistájuknak az utcán, az állampolgárok között a helye. Ennek lezárulta után szeretne visszatérni a kérdésre. Megerősítette, kudarcnak tartja a dunaújvárosi választást, az MSZP sokkal jobb eredményre képes.



Szerző