Bartók Plusz Miskolcon - Opera a főutcán

Publikálás dátuma
2016.06.10. 07:46
Kerényi Miklós Gábor a Carment rendezi.
Ma kezdődik Miskolcon a Bartók Plusz Operafesztivál, a kitűnő bolgár szoprán, Szonja Joncseva főszereplésével. Mikor 15 évvel ezelőtt a fesztivál elindult, sokan meglepődtek, hogyan juthatott az akkor épp hanyatló nehéziparáról ismert városban ez bárkinek eszébe.

Azóta Közép-Európa meghatározó operaszemléjévé vált a rendezvény: idén a Moszkvai Helikon Opera, Bukarest, Kassa képviselteti magát az operamustrán. Prokofjev csodálatos balettje, a Rómeó és Júlia pedig Konstancából érkezik. Ha így folytatódik – állítják a komolyzene hívei – Miskolc lesz a magyar Salzburg.

Negyedik éve, hogy a „Legyen az opera mindenkié” elgondolás jegyében bemutatnak egy operát a város adta díszletek közt – most épp a főutca kellős közepén. Ezúttal a Carmenre esett a választás, a nagyszabású produkciót Kerényi Miklós Gábor rendezi.

„Szeretnénk megismertetni az operát azokkal is, akik első hallásra idegenkednek tőle, s a színházba nem jönnének be. Már az első „utcai”, 2012-es Tosca bemutatónkat óriási érdeklődés övezte, több ezer ember hallgatta az operát az Avasi-kilátónál” – mondja Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója.

Az idei Bartók-év tiszteletére megaprodukcióval készül a fesztivál. Június 11-én egyetlen estén bemutatják a zeneszerző mindhárom színpadi művét, méghozzá a műveket tetralógiává álmodva: az est elején és végén A fából faragott királyfi két különböző szemléletű megközelítésben, más szereplőkkel kerül színre.

Egyszerre lesznek a színpadon olyan fiatal tehetségek, mint Felméry Lili és Apáti Bence, és a szakma doyenjei Uhrik Dóta és Lovas Pál. Judit szerepét Komlósi Ildikó énekli majd, akit több mint 100 fővel a Pannon Filharmonikusok kísérnek. Az est azonban nemcsak emiatt ígérkezik valódi különlegességnek – hanem amiatt a látványvilág miatt is, amit M. Tóth Géza rendező teremt animációival az ez alkalomra homokkal borított Miskolci Jégcsarnokban.

Szerző

Esterházy: Olvassunk életre-halálra

Publikálás dátuma
2016.06.10. 07:45
Hangos tapsviharral jutalmazták Esterházy Pétert, aki betegsége ellenére vállalta megnyitót – a képen balról Dés László FOTÓ: TÓ
Esterházy Péter Kossuth-díjas író nyitotta meg a könyvhetet tegnap délután. A rákkal küzdő alkotó azt tanácsolta a Vörösmarty tér Oroszlános kútjának peremén állva, hogy olvassunk életre-halálra. Esterházy új kötete Hasnyálmirigynapló címmel a könyves mustrára jelent meg.

Végre egy szöveg, amit nem a hasnyálmirigy szóval kezd, így vezette be beszédét - a mellette álló Dés László szaxofonművész zenei aláfestése közepette - Esterházy Péter a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok megnyitóján. Ötletesen megkreált, humoros ünnepi megszólalásában arról beszélt, ki kell mondani a közhelyeket, így azt is, hogy vannak könyvek és azt, hogy ez milyen nagyszerű dolog.

Beszélt arról is, hogy örül, amiért a Vörösmarty téren könyvek, és nem autók parkolnak, de szarkasztikusan megemlítette a Magyar Művészeti Akadémiát is. Zárógondolatával Márait idézte, s arra buzdította a könyvbarátokat, olvassanak életre-halálra. A látványosan lefogyott beteg író másfél hete újra kórházba került, orvosai két nappal a megnyitó előtt engedték ki, hogy elmondhassa könyvheti megnyitóbeszédét. Esterházy gesztusa, hogy gyenge fizikai állapota ellenére is vállalja a megnyitót, páratlan a maga nemében. A szép számban összesereglett látogatók könnytől telt tekintettel, hangos tapsviharral jutalmazták az alkotót.

Esterházy Péter új kötete, Hasnyálmirigynapló címmel a könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A magyar irodalom egyik kortárs etalonja új művében arról ír, mit tesz vele napról napra a gyilkos kór. Műve azonban nem puszta tényközlések sorozata, hanem irodalmivá komponált feljegyzésfüzér arról, hogyan éli mindennapjait egy olyan szerző, akinek az életét az írás határozta meg egy életen keresztül. A könyv az író hasnyálmirigyrákjának tavalyi diagnosztizálásával veszi kezdetét, majd kronológiai rendben pillanthatunk bele Esterházy Péter fejébe, valóban páratlan gondolatai közé.

Esterházy ebben a műben, amelyben regényes metaforával élve csinos, 170 centiméteres nővé varázsolja a rákot, ír arról is, mit tud tenni a test, ha a betegség mindenképpen megpróbálja eltántorítani az írástól, és említést tesz arról is, hova tűnik a híres humorérzék, a rá mindig jellemző derű akkor, ha az ember „hősugarak” alatt, kórházban fekszik. A Hasnyálmirigynapló egyik különlegessége az, hogy Esterházy az írás belső lélektani fázisába is beavatja olvasóját. Már a mű legelején elismeri azt, hogy mindenhol cetlik vannak körülötte, hogy ha kedve támadna, bármit lejegyezhessen, mégsem tartja magát naplóíró alkatnak, mert őt nem érdekli az egzakt dátumozás, a tárgyszerű rögzítés.

„Írom, amit hallok. Akkor most mindent le kell jegyeznem? Mi a minden? Ez a naplóíró ijesztő és megválaszolhatatlan kérdése” – morfondírozik el. Posztmodern elemei, az oldottság megtévesztő ereje és a nyelvi leleményesség ellenére munkája elkeserítő olvasmány arról, milyen védtelen is az ember a betegségekkel, az elrendeltetésekkel, egy felsőbb erő akaratával szemben. Talán éppen ezért jó a sorok között átivódó humorba és öniróniába csomagolt rendületlen harcot felismerni a kötetben. A szerző csütörtök délután nagy tömegnek dedikálta új kötetét is.

A rendezvényre nem csak Esterházy új könyve, hanem sok határon túli és inneni magyar kiadó háromszázhuszonhárom friss kiadványa jelent meg. Idén még a tavalyi évnél is több az igazán erős tartalom. Darvasi László Taligás című új kötete is igazi irodalmi csemegének ígérkezik: a történet 1728-ban, Bécsben veszi kezdetét, onnan kell egy Taligás névre hallgató rejtélyes alaknak Szegedre utaztatnia egy süketnéma fiút – egy üvegbe zárt gnóm kíséretében.

A krimibe csomagolt fizikai utazás egyúttal magában foglal egy mély lélektani kalandot is, főhősünk szorongások sötétítette lelki világába a szerző a mágikus realizmus eszköztárát segítségül hívva kalauzol el minket. Bruck András New Yorkba zárva című, a Scolar Kiadónál kapható regénye húsz éve jelent meg először, de az új kiadásban az aktuális migrációválság miatt talán más fénytörést kap a mű alaphangja, az emigráció és az idegenség gondolata. Szabad szemmel címmel jelent meg az Európa Kiadó gondozásában Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító válogatott esszéinek gyűjteménye. A vaskos kötetben a szerző kompakt költői életutakat, néha azon belül egy-egy ciklust, konkrét verset elemez, de beleválogatta Illyés Gyulával és Szabó Magdával való levelezését is, amelynek tartalma kivételesen színes.

A könyvhét megnyitóját követően elárulta, munkáiban megfogalmazott véleménye, bírálata gyakran eltér a hagyományos irodalomtörténet felfogásától. A Libri adta ki Csányi Vilmos Széchényi-díjas etológus, író Ő ott bent című kötetét, amely a tudós szépirodalmi munkáinak sorát gyarapítja. A nem túlságosan terjedelmes, de olvasmányos utópia azzal a kérdéssel játszik el, mi történne, ha feltalálnák a világot irányítani képes szuperintelligenciát. Az idei könyvhét a cikkben kiemelt újdonságok mellett további sok száz ellenállhatatlan könyvet vonultat fel, mindenki válogathat kedvére a líra, próza, a novella-, esszé- és tényirodalom új termékei között.

Azért is különösen örömteli százhatvan pavilon között válogatni a Vörösmarty téren, mert néhány hónapja felmerült, elköltöztetnék szokásos helyszínéről a legrangosabb irodalmi mustrát. A könyvünnep helyszínének megváltoztatásáról a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága döntött, a kiadóknak azért tiltották volna meg a kitelepülést, hogy a turisták által látogatott téren „rend legyen.” Szerencsére, végül – talán a könyvszakma és a civilek felháborodásának hatására – a rendezvény maradhatott a Vörösmarty téren, sőt a fesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete idén is megkapta az önkormányzattól a 90 százalékos kedvezményt a helyszínhasználati díjra. Egyébként az ünnepi könyvhét alapvetően budapesti centrumú rendezvény, de társprogramjai számtalan vidéki helyszínen zajlanak: 2016-ban nyolcvan különböző városban vannak könyvhéthez kapcsolódó programok.

A könyvfesztivál megnyitója előtt egy nappal kezdődött meg a Margó Irodalmi Fesztivál, amelyet hatodik éve rendeznek meg a fővárosban. A kortárs irodalom nagyágyúi – talán nem is annyira képletesen értve – felváltva szaladgálhatnak majd a hétfő délutánig tartó könyvhétről a Margó Fesztiválra. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ugyanis többek között Csányi Vilmos, Darvasi László, Bartók Imre, Závada Pál könyvhétre kijött új köteteinek bemutatóival várják a látogatókat, Grecsó Krisztián és táncművész testvére, Grecsó Zoltán közös esttel szórakoztatja a publikumot, Németh Gábor pedig az Egy mormota nyara című könyvéhez kapcsolódva az idegenség problémakörét vesézi ki, de Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak a naplójából készült monodráma is színpadra kerül a Károlyi-palotában. A költő özvegyének roppantul népszerű naplójából Seres Tamás rendezett lakásszínházi produkciót, a másfél órás művet Hámori Gabriella színművésznő adja elő. Az ingyenes rendezvényen való részvételt biztosító regisztráció három perc alatt lezárult, a túljelentkezés miatt Hámori szombat éjfélkor – két órával az első előadás után – újra előadja a darabot.

Megkezdődött a Pécsi Országos Színházi Találkozó

Publikálás dátuma
2016.06.09. 20:22
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Piros Ildikó Kossuth-díjas színésznő, a 16. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZ
Megkezdődött csütörtökön a 16. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), amely új struktúrával, több mint 150 programmal várja a közönséget június 18-ig a baranyai megyeszékhelyen.

Az ünnepélyes megnyitón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy tavaly elhatározták a színházi találkozó megújítását, és "a POSZT idénre megújult". A tavalyi 60,5 millió forintos állami támogatással szemben idén a fesztivál 65,5 millió forintot kapott a kormányzattól. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy jövőre megduplázzák a rangos vidéki fesztiválok támogatására idén először rendelkezésre álló 250 millió forintos keretet, amely 2017-ben így már félmilliárd forint lesz.

A közönség és a széleskörű szakmai közvélemény harcolta ki, hogy a színházi találkozó ne csak tovább folytatódjon, hanem új sebességfokozatba tudjon kapcsolni - fogalmazott Hoppál Péter, aki hangoztatta: "POSZT volt, POSZT van és POSZT lesz".
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) Pécs polgármestere felidézte, hogy a tavalyi fesztivál hátterében kirajzolódó "mély konfliktusok" miatt aggódott a POSZT jövőjéért, azóta - köszönhetően a fesztivál új vezetőségének - az ellentétek legtöbbjét sikerült megoldani. A POSZT most arról szól, amiről szólnia kell - hangsúlyozta a polgármester, aki reményének adott hangot, hogy a megújult fesztivál lendülete "nagyon sok éven keresztül visz tovább bennünket".

A fesztivál idei díszvendége, Piros Ildikó Kossuth-díjas színművész köszöntőjében arról beszélt, hogy "ez a kis ország büszke lehet arra, hogy ennyi színházat működtet és színesebbnél színesebb programokkal kápráztatja el évről évre a közönséget". A színház egy olyan szolgálat, amely, ha csak pár órára is, de segít kilépni saját életünkből - tette hozzá.

A megnyitón Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ) igazgatója átadta a találkozó idejére a teátrum kulcsát Magyar Attilának, a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének. A megnyitót megelőzően a versenyprogramba beválogatott társulatok képviselői lakatot helyeztek el a Janus Pannonius utcában található pécsi lakatfalon.

A POSZT versenyprogramjában 16 előadás szerepel, amelyeket Kiss B. Atilla operaénekes és Sólyom András filmrendező válogatott. A találkozó keretében - a versenyprogrammal párhuzamosan - idén először rendezik meg A POSZT bemutatja elnevezésű sorozatot, amelynek keretében 9 produkciót láthat a Kodály Központban a közönség, míg a korábbi off-programsorozatból kialakított POSZT Fesztivál több mint 100 programmal a Zsolnay Kulturális Negyedben várja a közönséget.

Szerző
Témák
színház POSZT