Bizalmi válság Katalóniában

Csapás a katalán függetlenségi törekvésekre, hogy nem sikerült elfogadtatni a tartomány költségvetését. Carles Puigdemont, a katalán kormányzat vezetője szeptemberben bizalmi szavazást kér maga ellen, mivel a függetlenségpárti katalán kabinetet támogató egyik párt, a CUP szerdán nem szavazta meg a költségvetést.

Az antikapitalista CUP követelése szerint a költségvetésnek el kellene utasítania a madridi kormány által előírt deficitplafont, úgy vélik, a büdzsében nincs fedezet szociális kiadásokra és a függetlenség előmozdítását célzó ügyekre. A januárban megalakult kabinet azt ígérte, másfél éven belül megteremtik Katalónia önállóvá válásának feltételeit, de fél év alatt semmi nem haladt előre.

„Jelenleg nincs költségvetésünk, s nincs többsége a kabinetnek” – mondta a Generalitat elnöke (a tartományi kormány vezetője). Puigdemont csütörtökön a katalán rádiónak nyilatkozva rámutatott: ha tudta volna, hogy a kormánytöbbség stabilitását biztosító megállapodás nincs kőbe vésve, akkor nem vállalta volna el a katalán kormány vezetését.

Puigdemont szeptemberben valamennyi katalán párttól választ vár arra a kérdésre, hogy vissza akarnak-e térni a sehová nem vezető, „mennydörgős” autonomizmushoz, vagy valódi megújulás és haladás útjára terelnék Katalóniát. Ha új választást kell kiírni, nem biztos, hogy az Artur Mas helyére lépett politikus újra jelöltetné magát. A 2015 szeptemberi katalán választásokat követően a Junts pel Sí csak idén januárban, a CUP-pal kötött megállapodás révén tudott kormányt alakítani.

A katalán belpolitikai válság tovább bonyolítja a helyzetet kevesebb, mint három héttel a spanyol előrehozott választások előtt. Katalónia jövője volt az egyik fő vitapont a tavaly decemberi spanyol parlamenti választáson az élen végzett négy nagy párt között. A radikális baloldali Podemos volt az egyedüli, amely azt szorgalmazta, hogy Katalóniának meg kell adni az önrendelkezés jogát, s lehetővé tenni, hogy népszavazást tartson a függetlenségről. A jelenlegi spanyol alkotmány értelmében csak a madridi kormány jóváhagyásával lehetne megtartani a népszavazást.

Szerző

Neonáci tüntetés készül

Neonáci és fasiszta szervezetek az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi tüntetését szervezik Pozsonyba június 25-re, amikor a főváros a koronázási ünnepségeknek és egy nemzetközi kerékpárversenynek is otthont ad, közölte tegnap az ujszo.com felvidéki magyar napilap internetes változata.

A beszámoló emlékeztet arra, hogy pontosan egy éve, 2015. június 25-én verekedésbe és számos atrocitásba torkollt az újfasiszta szélsőségesek pozsonyi tüntetése, a hatóságok 140 személyt tartóztattak le. Akkor a szélsőségesek megtámadták a nemzetközi kerékpárverseny résztvevőit valamint az újságírókat is és megvertek egy arab családot.

Az idei megmozdulás hivatalosan Brüsszel politikája elleni tüntetés, ám több olyan szervezet is részt vesz rajta, amelynek tagjai szélsőséges megnyilvánulásokról ismertek. Ezeknek a szervezeteknek még a márciusban parlamenti mandátumot szerzett, nyíltan neonáci eszméket hirdető Marián Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt sem eléggé szélsőjobboldali. Sajtóinformációk szerint a pozsonyi felvonuláson Kotleba pártjának tagjai és szimpatizánsai is részt vesznek, de a szervezők elhatárolódnak Kotlebától és arra készülnek, hogy megakadályozzák a politikus felszólalását a rendezvényen.

Az Új Szó információi szerint a pozsonyi tüntetésre több mint hatezer szélsőséges készül nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról és Csehországból is. A rendezvény címe: Állítsuk meg Európa eltörlését!

Szerző

Célkeresztben a horvát miniszterelnök

Tovább tart a kötélhúzás Horvátországban arról, hogy kormányfő maradjon-e Tihomir Oreskovic, feloszlassák-e a parlamentet, illetve idő előtti voksolást írjanak-e ki. 

A kormány kisebbik pártja, a Híd egyik képviselője, Miro Bulj kijelentette, a tömörülés továbbra is úgy véli, hogy a miniszterelnöknek maradnia kell. „Támogatjuk Oreskovicot, vagy ha megbuktatják, mindenki tudja, mi következik” – fejtette ki.

A kormány nagyobbik tömörülése, a HDZ egyik képviselője, Damir Krsticevic újságírók előtt elmondta, az jelentené a kiutat a válságból, ha mind a kormányfő, mind pedig két helyettese, Tihomir Oreskovic, a HDZ és Bozo Petrov, a Híd elnöke lemondana tisztségéről. Szerinte több jó minisztere van a kormánynak, „s a HDZ-nek a Híddal közösen kell jó kormányt alakítania, amely képes véghezvinni a reformokat”.

Az index.hr szerint a HDZ „elment a falig”, s elnöke, Tomislav Karamarko „túszul ejtette saját pártját. Egyre többen látják ezt így saját jobboldali politikai erején belül is. Andrej Plenkovic, a HDZ egy május végén megrendezett gyűlésén úgy fogalmazott, „a párt nem engedheti meg azt, hogy egy ember túszává váljon”. Bár az európai parlamenti képviselőt akkor többen megtámadták, szinte napról napra nő a Karamarkóval elégedetlenek tábora. A HDZ egyik veteránja, a parlament egykori elnöke, Vladimir Seks azt közölte, a nemzet érdeke diktálja Karamarko visszalépését a kormányfőhelyettesi posztról.

Az államalapítónak nevezett néhai államfő, Franjo Tudjman fia, a HDZ-s képviselő Miroslav Tudjman úgy foglalt állást, nem tartja reálisnak azokat az erőfeszítéseket, amelyek azt célozzák, hogy Oreskovic kormányfő maradjon.

Szerző
Frissítve: 2016.06.10. 00:51