Az Eötvös Károly Intézet két korábbi munkatársa egy mindannyiunkat érintő ügyben fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az indítványozók azért kérték a strasbourgi bíróság segítségét, mert a TEK pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket, beleütve az orrát bármely állampolgár legbelsőbb magánügyeibe. 2016. január 12-ei ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a titkos megfigyelés engedélyezését pártatlan eljárásban, független döntéshozónak kell elvégeznie – tehát nem lehet eltekinteni a lehallgatások független bírói kontrolljától. A hatályos szabályozásról a Bíróság megállapította, hogy az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mi mindannyian európai polgárok vagyunk.
Lázár János a napokban olyan „titkosszolgálati jelentésekről” beszélt, amelyek bizonyítják, hogy magyarországi civil szervezetek a haza kinevezett ellensége, Soros György irányításával működnek.
Tudósítások szerint Pintér Sándor miniszter pedig „a civilek megfigyeléséről annyit árult el, hogy Magyarországon a törvény egyértelműen fogalmaz: nincs olyan ember, akit törvényes körülmények között ne lehetne lehallgatni. Hangsúlyozta, hogy ezek a törvények nagyon alaposak és demokratikusak. Az utóbbi időszak lehallgatási ügyeit nem cáfolta, csak annyit mondott, nem tud arról, hogy bármikor törvényt sértettek volna.”
Az intézet a sérelmes jogi helyzet megszüntetése, e törvények megváltoztatása érdekében levélben fordult azokhoz a közjogi méltóságokhoz, akik alkotmányos funkciójukból fakadóan felelősek a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítéséért. A cselekvésre felhívó levelek ugyanazon kifogással pattantak vissza minden fórumról: a strasbourgi Bíróság ítélete nem volt végleges, mivel a magyar állam az ügyet a Nagykamara elé vitte. A Nagykamara 2016. június 7-én a magyar állam kérelmét elutasította. A jogsértést megállapító ítélet véglegessé vált, elhárult tehát minden akadálya annak, hogy a kormány gondoskodjon a jogsértő helyzet megszüntetéséről. Az EKINT ezért újból megkeresi az illetékes minisztert és az ombudsmant – várjuk válaszukat. Az eljárásban az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársait Vissy Beatrixet és Szabó Máté Dánielt a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviselte - írta az intézet a közleményben.
Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket. A bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó magyar szabályozást, amely a bírói fórum szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A törvényszék hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a fellebbezést az ügyben, ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett. A strasbourgi székhelyű törvényszék januárban első fokon már helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és négyezer euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg az ügyben, amely ellen a magyar állam fellebbezést nyújtott be.
A Népszava szerdán számolt be arról, hogy az Eötvös Károly Intézet munkatársai lehallgató készüléket találtak az irodájukban. "Az elmúlt napokban gyanúsnak tűnő készüléket találtunk az irodánkban, amely a távközlési vezetékeket, többek között a wifit fogta közre, a más funkciót ellátó kábel árnyékoló doboz helyett." - ezt írták Facebook-oldalukon. A megkérdezett szakértő szerint olyan nehezen beszerezhető készülékről van szó, amely adattovábbításra alkalmas. Hozzáteszik: "Nem tudjuk, hogy a szerkezet kitől származik és hogyan került az irodánkba, mindenesetre biztosan állíthatjuk, hogy nincs senki előtt titkolnivalónk. Honlapunkon az összes tevékenységünkről, elkészült anyagainkról és gazdasági beszámolóinkról találsz információt."
A Belügyminisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy a készülék kiskereskedelmi forgalomban húszezer forintért beszerezhető. Közleményükben hangsúlyozták: a jogszabályok keretei között "a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel szolgáltatást végző belügyi szervezet saját eszközeit nem internetes portálon, és nem a sarki boltban vásárolja meg". Megjegyezték, hogy az intézet nem tett bejelentést, feljelentést, jelzést a rendőrségen "a talált tárggyal kapcsolatban".