A törvény mellett a 460 fős szejmben 249 képviselő szavazott: az abszolút parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) összes jelenlévő képviselője mellett az ellenzéki tömörülések közül a Kukiz´15 egy része, valamint négy független honatya. A többi ellenzéki párt - a (PO)Polgári Platform, a Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) nemmel szavazott.
A törvény a terrorveszély négy fokozatát szabja meg. A harmadik és a negyedik fokozat esetében a hatóságok jogosultak a gyülekezések és a tömegrendezvények betiltására.
Az eddiginél szigorúbb megelőző intézkedések továbbá lehetővé teszik a gyanús személyek két hetes őrizetben tartását. Az eddigi lengyelországi gyakorlathoz képest az is újdonságnak számít, hogy a mobiltelefonos feltöltőkártya csak a személyazonossági okmány alapján, nem névtelenül vásárolható.
A heves parlamenti vitában a PiS az utóbbi hónapokban fokozódó európai terrorveszéllyel érvelt, az ellenzék képviselői szerint azonban a törvény több szempontból korlátozza a személyes szabadságot. A PO például olyan - a parlamenti többség által végül elvetett - módosító javaslatokkal állt elő, melyek szerint a gyanús külföldieket nem lehetne megfigyelni bírói határozat nélkül. A párt szerint a külföldiek megfigyelése utat nyit a lengyel állampolgárok megfigyeléséhez is.
A Modern nevében felszólaló Witold Zembaczynski képviselő úgy találta: a jogszabály kirekesztő jellegű, a titkosszolgálati eljárást nem az állampolgárság, hanem a bizonyítóanyag alapján kellene folytatni.
A törvényt még a parlamenti felsőháznak és az államfőnek kell jóváhagynia. A varsói NATO-csúcstalálkozót július 8- 9-én, a krakkói katolikus ifjúsági világtalálkozót július 27. és július 31. között rendezik.
