Tiltott határátlépés: 3000 ügyben emeltek vádat

Tavaly szeptember óta csaknem 3000 ügyben emelt vádat az ügyészség határzár tiltott átlépése, illetve határzár megrongálása miatt, a büntetés a legtöbb esetben kiutasítás volt. Ez Polt Péter legfőbb ügyész válaszából derült ki, amelyet Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott.

A szocialista politikus azt kérdezte Polttól, hogy 2015 szeptember 15-e óta hány esetben emeltek vádat a határzár tiltott átlépése, megrongálása, illetve a kerítés építésének akadályozása miatt. Ezekben az ügyekben milyen büntetéseket szabtak ki és milyen hosszúak voltak az eljárások. Ismert, tavaly szeptember közepén lépett hatályba a büntető törvénykönyv módosítása, amely a kerítéssel együtt az illegális migrációt hivatott megállítani.

A legfőbb ügyész válaszából kiderült, 2015. szeptember 15. és 2016. június 6. között az ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt 2898 ügyben emelt vádat, a bíróság 2753 esetben döntött kiutasításról, két alkalommal végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, 18 ember házi őrizetét és 9 előzetes letartóztatását rendelte el, illetve három esetben szüntette meg a büntetőeljárást. Felmentő ítélet egyetlen ügyben sem született. A határzár megrongálásának bűntette miatt 7 esetben emeltek vádat, a bíróság emiatt 4 embert utasított ki, és egy alkalommal szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, felmentő ítéletet ezekben sz ügyekben sem hoztak. A legtöbb esetben 72 óra alatt befejeződnek az eljárások, egyetlen kivétel a Röszke-Horgos határátkelőhelyen történt tömegzavargás résztvevői ellen folytatott büntetőeljárás, ami 2015 szeptemberében indult, és jelenleg elsőfokú bírósági ügyszakban tart. Ebben az ügyben még Polt szerint is sok az ellentmondás.

Eközben a kormányszóvivő ismét arról beszélt, miután nem csökken a migrációs nyomás, a határt őrizni kell. Kovács Zoltán az M1-en tegnap ismét arra figyelmeztetett, meg kell akadályozni, hogy az Unió területére ellenőrzés nélkül, jogszerűtlenül be lehessen lépni. Ásotthalomnál nem befogadópontot, hanem tranzitzónát tervez a kormány, ahol gyorsított eljárásban döntenek majd arról, ki léphet be törvényesen az országba.