Ezért sem kell fákat kivágni

Publikálás dátuma
2016.06.10. 21:04
Illusztráció/Thinkstock
A szennyezett levegő majdnem hárommal csökkenti az egészségesen leélt évek számát világszerte - állapította meg az eddigi legnagyobb felmérés, mely a stroke kockázati tényezőit kereste. A levegőbe kerülő finom szemcsék okozta légszennyezés az egészséget befolyásoló tényezők listáján hetedik helyen végzett, a szilárd fűtőanyagok égetéséből származó háztartási levegőszennyezés a nyolcadik helyre került. 

"Meglepett bennünket a probléma nagysága" - mondta Valery Feigin, a Aucklandi Egyetem stroke- és idegtudományi intézetének munkatársa, a vizsgálat vezetője. "Nem gondoltuk volna, hogy az elmúlt két évtizedben ennyit nőtt a légszennyezés jelentette fenyegetés. Tanulmányunk elsőként mutatta meg, hogy milyen nagy mértékben hat a légszennyezés a stroke kialakulására világszerte" - hangsúlyozta a kutató.

A The Lancet Neurology című folyóiratban ismertetett eredmények a téma szakértői szerint azért riasztóak, mert megmutatják, hogy eddig alábecsülték a légszennyezés tüdőre, szívre és agyra gyakorolt hatását. Évente mintegy 15 millió embert ér stroke a világon, csaknem hatmillióan belehalnak, ötmillióan maradandó károsodást - többek között a beszédkészség zavarát, bénulást - szenvednek. Feigin és kollégái egy 2013-ban készült globális tanulmány adatait elemezték, amelyek a betegségek okozta terheket mérték föl. Azt keresték, hogy 1990 és 2013 között a világ 188 országában a stroke kockázati tényezői mekkora szerepet játszottak a kór előidézésében.

A legfontosabb rizikófaktorok a kutatók szerint a magas vérnyomás, a kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend, az elhízás, a magas sótartalmú táplálkozás és a dohányzás. A stroke globális terheinek majdnem háromnegyede életmódbeli tényezőkkel függ össze, a dohányzással, a helytelen étrenddel és a kevés testmozgással, ami arra utal, hogy az emberek sokat tehetnének a kockázat csökkentéséért.

A légszennyezés 17, a háztartás levegőjének minősége 16 százalékot jelentett a stroke-tényezők között. Hosszú távon a szennyezett levegő úgy fokozhatja a stroke kockázatát, hogy megvastagítja az agyi erek falát, ezzel a vér sűrűbb lesz, a vérnyomás emelkedik, növekszik a vérrögök kialakulásának esélye.

Februárban jelent meg a brit orvosok kollégiumának jelentése arról, hogy Nagy-Britanniában évente legalább 40 ezer halálozás írható a szennyezett levegő számlájára.

Szerző

Döbbenetes sebességgel nő az adatforgalom

Publikálás dátuma
2016.06.09. 17:05
Illusztrációk: Thinkstock
Az internetes adatforgalom háromszorosára nő, a felhasználók száma több mint egymilliárddal bővül 2020-ra a 2015-ös szinthez képest - derült ki az internetes hálózati berendezéseket gyártó Cisco visual networking index előrejelzéséből.

Kelet-Közép Európában ennél is jobban, négyszeresére nő az internet protocol (IP) alapú adatforgalom ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a leggyorsabban növekvő lakossági internetes szolgáltatás az online játék lesz, 2015 és 2020 között 1,1 milliárdról, 1,4 milliárdra növekszik a felhasználók száma. A fogyasztói mobilszolgáltatásokat nézve a következendő 5 évben a helyfüggő szolgáltatások növekednek majd a leggyorsabban: a felhasználók száma a 2015. évi 807 millióról 2,3 milliárdra. Az üzleti internetes szolgáltatások területén az asztali és személyes videokonferencia megoldások növekednek a leggyorsabban, 2015 és 2020 között 95 millióról 248 millióra nő a felhasználók száma.

Új felhasználók

Új felhasználók

Az adatforgalmat tovább bővítik a dolgok internetéhez (Internet of Things, IoT) kapcsolódó fejlesztések, így például az okosmérők, a digitális egészségügyi megfigyelő rendszerek és más, gépek közötti (machine to machine, M2M) szolgáltatások, amelyek új hálózati követelményeket is támasztanak. A fejlett videószolgáltatások és az M2M alkalmazások növelik az igényt a gyorsabb hálózatok, a nagyobb sávszélesség iránt.

Az előrejelzés szerint az M2M kapcsolatok száma a 2015-ben mért 4,9 milliárdról közel háromszorosára, 12,2 milliárdra növekszik 2020-ra, és az összes hálózatra kapcsolat eszköz csaknem felét teszik majd ki. Az M2M kapcsolatok közül az egészségügyi megoldások szegmense produkálja majd a leggyorsabb növekedést.

A videószolgáltatások és -tartalmak továbbra is vezető szerepet töltenek majd be az alkalmazások területén, 2020-ra az internetes videók generálják majd a globális internetforgalom 79 százalékát. Ez az arány 2015-ben 63 százalék volt. 2020-ra a HD és ultra HD minőségű videók adják majd az internetes videók forgalmának 82 százalékát.

A Cisco szerint a mobil és vezetékes szélessávú hálózatok egyre növekvő szerepével a biztonság kérdése is egyre hangsúlyosabb: a túlterheléses támadások ugrásszerű növekedésére számítanak a szakértők, a következő 5 évben 6,6 millióról 17 millióra növekszik majd a számuk az előrejelzés szerint.

Szerző

Sertésben növesztenek emberi szerveket

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok - számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.

A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni.

A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik, egyetlen szerve lesz csak kivétel, mert azt emberi sejtek alkotják.

A kiméraembrió az anyakocában növekszik 28 napon át, amíg a vemhességet be nem fejezik és a szövetet el nem távolítják, hogy megvizsgálják.

Az antik görög mitológiában a kiméra tüzet okádó, oroszlánfejű, kecskehátú, kígyófarkú szörnyalak. A biológiai értelemben vett kiméraembrió létrehozásához a génszerkesztés technológiáját, a CRISPR-módszert alkalmazzák az amerikai tudósok. Ehhez a sertésembrióból kihasítják a DNS-t, amely a magzat hasnyálmirigyének kialakulását irányítja, így "genetikai hiány" keletkezik. Ekkor injekciózzák bele az embertől származó, őssejteket, amelyekből bármilyen emberi szerv kifejlődhet.

Azt remélik, hogy az őssejtek kihasználják a "genetikai hiányt" és emberi hasnyálmirigy alakul ki belőlük. A kutatást vezető Pablo Ross reprodukciós biológus a BBC-nek elmondta, abban bíznak, hogy a sertésembrió normálisan fejlődik, ám hasnyálmirigye szinte teljesen humán sejtekből fog állni, és alkalmas lesz az emberi átültetésre.

A kísérletet azonban sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy a beültetett őssejtek "bevándorolhatnak" a fejlődő sertés agyába és valamilyen módon emberként viselkedő állatot eredményeznek. Ross szerint ez a forgatókönyv valószínűtlen, ám éppen ezért járnak el nagy óvatossággal, alaposan megvizsgálják a fejlődő kiméramagzat agyát is.

Ezzel a módszerrel nemcsak hasnyálmirigyet, hanem szívet, májat, vesét, tüdőt és szaruhártyát is elő lehet állítani.

Szerző