Klezmer és régi pesti dalok

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:49
A Budapest Bár radikálisan megújította a kávéházi cigányzene hagyományát FORRÁS: BUDAPEST BAR
Az első részben klezmer muzsika, majd a szünet után régi pesti dalok: kuplék, filmslágerek, sanzonok. Így épül fel a töretlenül sikeres Budapest Bár zeneakadémiai koncertje, amit június 14-én, kedden este rendeznek – a Zsidó Művészeti Napok keretében. Vendégük lesz Szalóki Ági énekesnő, valamint Fekete László főkántor. Farkas Róbert hegedű- és gitárművészt, az együttes alapítóját és vezetőjét nemcsak az aktuális fellépésekről, tervekről kérdeztük, hanem arról az egészen különös – stílusokon és műfajokon átívelő – zenei világról is, amit az évek során létrehoztak.

A Budapest Bár most először koncertezik a Zeneakadémián – az előadásra már hetek óta nem lehet jegyet kapni. „Nagy öröm, megtiszteltetés nekünk ez a koncert, amelynek érdekessége, hogy két különböző programot illesztünk egymás mellé” – mondja Farkas Róbert. „Az első részben klezmert játszunk, a közelmúltban megjelent lemezünket mutatjuk be, ami egy nagy kirándulás a zenekar életében.” Farkas szerint a Budapest Bár muzsikájának alapját, kiindulópontját jelentő hagyományos cigányzene és a klezmer temperamentuma, sőt olykor játékmódja is közel áll egymáshoz. Ez azzal magyarázható, hogy a mai Oroszország és Ukrajna területén létrejött kelet-európai zsidó muzsikát, a klezmert sokszor cigányzenészek vitték tovább faluról falura, városról városra. Amikor az 1990-es években Magyarországon is újjáéledt ez a zenei tradíció, Jávori Ferenc (Fegya), a Budapest Klezmer Band alapítója is beszámolt arról, hogy gyermekkorában, Kárpátalján milyen szoros szimbiózisban éltek, dolgoztak együtt a zsidó és cigány muzsikusok. Farkas Róbert is régóta játszik klezmert (korábban a Pannónia Klezmer Band vendégszólistája volt), így otthonosan mozog ebben a zenei világban.

A lemezbemutató koncerten vendégük lesz Szalóki Ági énekesnő – aki a kezdeti időszakban, 2007/2008 táján már volt az együttes tagja –, illetve az autentikus zsidó zenei hagyományt képviselő Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora. Színpadra lép Farkas Róbert édesapja, Farkas István brácsaművész is, akivel egykor még a 100 Tagú Cigányzenekarban muzsikáltak együtt. Az est második részében ismert és elfeledett régi pesti dalok: kuplék, sanzonok, színházi és filmslágerek szólnak, amelyeknek zeneszerzői, szövegírói túlnyomórészt zsidó művészek, így a két rész tematikusan kapcsolódik egymáshoz. A Budapest Bár énekesei közül ezúttal a jazz felől érkező Behumi Dóri; az Anima Sound System énekesnőjeként megismert, majd saját zenekarokat alapító Németh Juci; az underground világból (Hiperkarma) érkező, de már régóta szólistaként működő Frenk, valamint Kiss Tibor, a Quimby frontembere lesz velük. S hogy milyen nehéz behatárolni a stílust, jól mutatja, hogy Kiss Tibi, a hazai alternatív rockszcéna egyik legnagyobb sztárja ezen az estén a Zeneakadémia színpadán énekli el Orlay Jenő (Chappy) és G. Dénes György (Zsüti) kultikussá lett slágerét, az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én című dalt, amit egykor Karády Katalin, Törőcsik Mari, Kovács Erzsi is sikerre vitt.

A Budapest Bár egész nyáron intenzíven koncertezik. Június 17-én a Quimbyvel együtt lépnek fel egy londoni borfesztiválon, majd hazatérve Biatorbágy, a Lovasi András által alapított Fishing on Orfű fesztivál, Pilisszentiván, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a soproni Volt Fesztivál következik. A főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén, a Budapest Parkban július 7-én lépnek színpadra, s ezen az estén az összes énekesük ott lesz: vagyis Behumi Dóri, Németh Juci, Kiss Tibi és Frenk mellett Rutkai Bori (Specko Jedno), Ferenczi György (Rackajam), Kollár-Klemencz László (Kistehén), Keleti András (ColorStar), Lovasi András (Kiscsillag), Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) és Mező Misi (Magna Cum Laude). „Valamennyiüket a zenekar teljes jogú tagjának tekintjük, de egyszerre csak négy-hat énekes szokott velünk fellépni, ezért a Budapest Parkban rendezendő koncert egyedi alkalom’ – mondja Farkas Róbert. Az instrumentális alapot a hegedűs-gitáros-zenekarvezető mellett ezúttal is Farkas Richárd (nagybőgő), Farkas Mihály (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika-zongora) és Kisvári Ferenc (dob) szolgáltatja.

A Budapest Bár jövőre ünnepli tizedik születésnapját. Alapítója, Farkas Róbert a Zeneakadémián végzett, de pályáját a 100 Tagú Cigányzenekarban kezdte, s velük bejárta a világot. A hegedű és gitár mellett harmonikán és zongorán is játszó Farkas a 2000-es évek elején kezdett intenzívebben rockzenével, balkáni muzsikával és autentikus cigányzenével is foglalkozni, mielőtt saját zenekara köré gyűjtötte a legeredetibb tehetségű hazai énekeseket. Eredetileg egyetlen lemezre álltak össze (ez 2007 novemberében jelent meg, Volume 1 címmel), de azóta is sikerrel koncerteznek színházakban, fesztiválokon, más rendezvényeken. A Volume 1 líraibb hangvétele után a Tánc című dupla CD (2009) fergeteges lendülettel újította meg a hagyományos kávéházi cigányzenét, majd a Zene (2010) című, ugyancsak kétlemezes albumon főleg instrumentális tételek kaptak helyet, köztük tangó, szamba és bossa nova. Itt vendégük volt Szakcsi Lakatos Béla, valamint egy New York-i énekesnő (Mazz Swift) egy brit zongorista (Brian Kellock) és egy brazil gitáros (Jõao Egashira). A 2011-es lemez (Hoppá) a magyar underground kincsestárából merített: olyan zenekaroktól (Trabant, Európa Kiadó), akiknek dalait cigányzenekar még sohasem játszotta. A 2014-ben megjelent Volume 5 is két lemezt foglal magában: a Húszezer éjszakás kaland derűsebb, tavaszi-nyári hangulatú dalok gyűjteménye, a Délutáni csókok pedig lírai – ezen még Bangó Margit énekhangja is hallható. Így érkezünk el a jelenbe, a Klezmer című albumhoz. Farkas Róbert azt mondja: a 2017-es jubileumra nem készülnek egyetlen nagy koncerttel, inkább tematikus esteket terveznek, és a Katona József Színházban is szeretnének fellépni, ahonnan egykor a Budapest Bár elindult.

„Elegánsan olvasni, nagylelkűen”

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:48
Bőven van miből választani FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Bravúrosan izgalmas a 87. Ünnepi Könyvhét felhozatala. A közönség tódult az Esterházy-dedikálásra, Závada Pál a kegyetlenkedésekből írt durva regényt, Lator László pedig élő legendává válásának dokumentációjával örvendeztette meg olvasóit. Ezen a hétvégén a könyveké a főszerep, az ünnepi esemény hétfő délutánig várja az érdeklődőket a fővárosi Vörösmarty téren, és országszerte több mint nyolcvan településen.

„EP” mindent visz

Esterházy Péter azt kérte az ünnepi könyvhetet megnyitó beszédében, szívleljük meg Márai Sándor tanácsát. „Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas” – idézte néhai pályatársa gondolatait. Ha Esterházy valamit tanácsol, annak mindig jelentősége van. Új könyvét, amelynek Hasnyálmirigynapló a címe, már az első napon szétkapkodták a Vörösmarty téren, csütörtökön a Magvető Kiadó standjánál sebesen kellett újratölteni a készletet, hogy minden vevő kezébe juthasson egy példány. Az olvasók természetesen a megkapóan őszinte, regényesített betegségtörténetet szerették volna aláíratni a szerzővel, aki a megnyitót követően a kiadó sátránál dedikált. Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója kisebb erőfeszítés árán menekítette ki a tömegből a szerzőt, akit végeláthatatlan sor fogadott a dedikálóasztalnál. Az egész helyzet olyan volt, mintha egy rocksztárra várakoztak volna az emberek, a sor vége a Váci utcában állt, s többen azért nem álltak be, mert nem szerették volna az írót terhelni. A kiadó végül félóra után úgy döntött, az utolsó hatvan-hetven embert megkéri, szombaton jöjjenek vissza, az író akkorra is vállalt aláírást.

A betegsége miatt látványosan lefogyott, de derűjét megőrző szerzőt egy rövid kérdés erejéig sikerült megállítanunk a könyvheti forgatagban. Az, hogy gyenge fizikai állapota ellenére elvállalta, hogy beszédével megnyitja a könyvhetet, igazán szép gesztus. Az, hogy ilyen körülmények között megírta új regényét, szintén méltóságáról vall. Egyáltalán nem természetes, hogy valaki legyengülten is kiáll az Oroszlános kútra helyezett mikrofon elé, de Esterházy lapunknak mosolyogva azt mondta, mindenképpen szeretett volna itt lenni. „Nem én morfondíroztam, a betegségem morfondírozott. Folyamatos kapcsolatban állok a betegségemmel, ha ő morfondírozik, én sem tehetek mást” – nyilatkozta a Népszavának.

Nagy idők tanúja

A csütörtöki és pénteki hömpölygő forgatagban Bálint György kertészmérnök alakja is feltűnt, aki hajlott kora ellenére bot nélkül, felesége oldalán sétált a pavilonok közt. Bálint gazda új kötete Emlékfoszlányok címmel jelent meg, a szerző hosszú életútjának egy-egy anekdotáját írta meg. A kilencvenhét éves Bálint Györgytől azt kérdeztük, mennyit változott a fesztivál közege az elmúlt években. „Először 1929-ben, az első Magyar Könyv Hetén – akkor, amikor az egész kezdődött – voltam az ünnepi könyvhéten. Nyolcvanhét évvel ezelőtt már tízéves voltam. Azóta hűséges látogatója vagyok a rendezvénynek, az utóbbi negyven évben már saját műveimet dedikálhatom itt” – mondta. Hozzátette, kilenc évtized alatt számtalan dolog alakult át a könyvhéten. „Változott a könyvhét hangulata és színvonala is, de különösen az örvendetes, hogy ennyi könyv megjelenik, amikor az emberek nagyon vigyáznak arra a kevés jövedelemre, amit szereznek. Nem beszélve arról: a rádió, a televízió és az internet is elcsalja az embereket a hagyományos olvasástól, ami örök. A könyv szellemét, lelkületét semmi nem tudja pótolni, még a technikai közvetítése sem” – összegezte.

Sokan voltak kíváncsiak a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának Antológiájára. A könyvbemutatón Tarján Tamás irodalomtörténész kérdezte Lator László Kossuth-díjas költőt, műfordítót, a szervezet egyik alapítóját, Ferencz Győző és Imre Flóra költőket a kötetről, amelybe az elmúlt évtizedek kiváló magyar írásai kerültek az akadémia rendes, tiszteletbeli valamint elhunyt tagjainak életművéből. Az antológiában megjelent író-költők névsora impozáns, Bodor Ádámtól kezdve Esterházy, Krasznahorkai, Konrád, Nádas, Závada, sőt még Tom Hubbard skót költő műve is bekerült. Csakúgy szerepel a műben Csukás István mese- és ifjúsági szerző verse, mint a fél éve elhunyt Juhász Ferenc költő lírája. Lator László új kötete, Szabad szemmel címmel sokévnyi válogatás után a könyvhétre jelent meg az Európánál. Az igazán sokszínű kötet a költő esszéírói munkásságának összegzése. Sokat mond az is, hogy csupán a vaskos kötet tartalomjegyzéke három oldal. Lator saját versfelfogásáról, néha a hivatalos irodalomtörténet doktrínáival szembemenő véleményéről is ír. Kertelés nélkül vall saját Petőfi-képéről, elemzi Pilinszky életútját, szüntelenül ott tornyosulnak íróasztalán az új nemzedékek kötetei, amelyeket rendszeresen olvas, s amelyekre írásaiban is reflektál. Ebben a különlegesen kerek könyvben Szabó Magdával és Illyés Gyulával való levelezését is megosztja, de a műfordításról is szól, hiszen többek között magyarította Shakespeare-t, Schillert, Celan-t, Puskin-t, Chaucert is. Példaértékű, ahogyan a szerző magát nem előtérbe tolva, kiváló stílusban tár az olvasó elé irodalomtörténeti kincseket – csakúgy páratlan az utóbbi időszakban alig csökkenő intenzitású alkotókedv, ami a nyolcvannyolc éves Latort jellemzi. Kötetben megjelent esszéi közül számtalan idén készült, némelyiket az utóbbi években publikálta folyóiratokban.

Bőven van miből választani FOTÓK: TÓTH GERGŐ

Bőven van miből választani FOTÓK: TÓTH GERGŐ

Fiatalok és öregek együtt

Pénteken tartották a Magyar Napló könyvújdonságainak bemutatóját a könyvhét színpadán. Berta Zsolt Recept című novellagyűjteménye alapvetően férfi-nő kapcsolatokról regél. A korábban már több fősodorból kiszorult regényt írt szerző élettörténete különösen pikáns: főállásban a Magyar Napló József körúti könyvüzletében áll (vagy gitározik) a pult mögött. Berta művével együtt mutatták be Ferdinandy György legutóbbi munkáját, Kagylócska című kispróza kötetét, amely az áprilisi könyvfesztiválra került a boltokba. A nyolcvanéves szerzőt a kárpátaljai Shrek Tímea pályakezdő írónő kísérte, akit maga hívott el a könyvhétre.

A könyvhét igazi hungarikum, ez elvitathatatlan. Habár alapvetően az ötnapos rendezvény főnapja a szombat, más napokon is tanúi lehetünk a kultúra összetartó erejének, annak, ahogyan az egymástól merőben eltérő habitusú és stílusú írók egymáshoz fordulnak. Egyúttal a magyar könyv legnagyobb ünnepe kétségbevonhatatlan lehetőséget biztosít az olvasóknak nem csak arra, hogy kedvezménnyel gyűjtsék be olvasmányaikat, hanem arra is, hogy kedvencükkel találkozhassanak. Pénteken a legtöbben Oravecz Imre Kossuth-díjas költő-író asztalánál sorakoztak. A hetvenhárom éves költő regényfolyamának első kötete Ondrok gödre címmel a napokban jelent meg újra. A Magvető gondozta életműsorozat részeként hamarosan érkezik a mű folytatása, a Kaliforniai fürj is. Az említett két könyv már akkor hiánycikknek számított a könyvesboltokban, amikor Oravecz nemrég megkapta az Aegon-díjat.

Ma délután a Kossuth Kiadónál egy asztal mellé ültetik Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezőt, Vekerdy Tamás pszichológust és Ormos Mária történészt. A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölt Macskajáték és a cannes-i díjazott Szerelem rendezője tavalyelőtti memoárját dedikálja, Ormos és Vekerdy új könyvvel érkezik. A népszerű pszichológus új művének címe: Naplók könyve. A szerző sokadik műve ezúttal talán nem is csak szülőknek szól. Habár a liberális gondolkodó a magyar iskolarendszer szabálytalanságait is említi, a kötet emlékírásokat tartalmazó oldalain keresztül a világháború előtti évek, a forradalmi idők és a rendszerváltozás körüli évek tükrében magáról is ír. Ormos Mária új kötete, A Föld felfedezése és meghódítása nagyon komoly munka, remek áttekintése a 15. században megindult felfedezési hullámnak. Különösen érdekes olvasni az Ázsiában és Afrikában megfordult magyarokról – Julianus baráttól kezdve az Afrikában letelepedett Sáska László orvosig, aki habár új területeket nem fedezett fel, nem írt le, mégis számtalan növénnyel ismertette meg a világot. Ha valaki szereti a történelmet, számára kötelező jelleggel felírt recept a nyolcvanöt éves professzorasszony új kötete.

Szörnyűség és szépség

Szintén ma dedikál Tóth Krisztina, akinek Világadapter című utóbbi időszakban írt verseit tartalmazó kötete szinte minden emóciót felvonultat, amelyet nő érezhet. Megjelent az Egy piaci nap című új Závada-regény is, amely az 1946-ban, a kunmadarasi piacon a zsidó kereskedők ellen elkövetett gyilkosságból indul ki. A mű feszes szerkezetű, de kegyetlensége miatt igencsak olvasópróbáló. Ha csak árnyalatokkal is, de a kötet gazdagítja azt a feltételezett képet, amelyet a másoknak erőszakkal esőkről alkottunk. Különleges album Köves József újságíró Elfelejtett királynők munkája, amely a fennállása 25. évét ünneplő K. u. K. kiadó legfrissebb terméke. A szerző az első "Miss Hungária" nyolcvanhét évvel ezelőtti megválasztásától követi nyomon a magyar szépségverseny sorsát, többek között új tényeket is feltárva Gábor Zsazsa későbbi hollywoodi botrányhős-filmcsillagról. Egy másik díva, Medveczky Ilona is jelen lesz a könyvhéten, a táncművész vasárnap Kalmár Tibor színpadi rendező Sztárok az éjszakában című könyvét népszerűsíti a volt táncdalénekessel, Aradszky Lászlóval.

Lényeges mű Csukás István válogatott verseskötete, az Évszakom a szerelem csakúgy, mint Kelecsényi László meglepően kevés visszhangban részesült regénytrilógiájának második kötete. A Megkerülhetetlen nem hagyományos történetvezetésű szöveg, nem túl bonyolult cselekménnyel, de sokat elmond a ’80-as évek Magyarországáról és arról a férfiről, aki egy ismeretlen lányt üldöz, akibe egy városi plakát alapján szeretett bele.

A könyvhét első két napjából ítélve a könyvforgalom korábbi drasztikus visszaesése után az elmúlt két év folyamatos növekedése nem állt meg. Van okunk szomorkodni a rendszeres kultúrafogyasztók számán, de nem ebben a néhány napban.

Díjeső a Vígszínházban

Nagy sikerszériák, nagy nézőszámok, nagy alakítások, nagy nemzetközi figyelem – ez jellemezte a Vígszínház 120. évadát. Eszenyi Enikő átadta a Vígszínház évadzáró társulati ülésén a társulat díjazottainak járó kitűntetéseket. A Pesti Színházban tartott évadzárón Eszenyi Enikő nem csak az elmúlt szezont értékelte, a hűséges tagokat és a 2016-ban kerek születésnapjukat ünneplő kollégákat is köszöntötték.

Az évad legtöbbet játszó színművésze a társulat fiatal tehetsége, Csapó Attila lett 196 előadással. Kútvölgyi Erzsébet 192 előadással nem csak a Vígszínház, az ország legtöbbet játszó színművésznője is. A harmadik legtöbbet játszó színművész Fesztbaum Béla 190 előadással.

Idén ötven éve, hogy Tahi Tóth László a Vígszínházba szerződött, öt évtized alatt számos felejthetetlen, emlékezetes alakítással járult hozzá a Vígszínház sikereihez. Hegyi Barbara 20, Borbiczki Ferenc 30 éve a Vígszínház társulatának tagja. Gyimesi Pálma 55 éve társulati tag, Szatmári Liza az 56. évadban csatlakozott a Vígszínházhoz, 65 éve második otthona a Víg.

„A kiscsillag is csillag díj” –jal járó emlékgyűrűt – amelyet Szatmári István, a Vígszínház egykori színészének emlékére, felesége Szatmári Liza alapított – Gados Béla vehette át. A Harsányi Zsolt Emlékdíjat Sztevanovity Dusánnak ítélte oda a kuratórium. A Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, amely 1971 óta két évente kerül kiosztásra a színház férfi színészei között, Stohl András kapta. A Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat idén Kútvölgyi Erzsébet vihette haza.

Az Ajtay Andor-emlékdíjat a társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri a Találkozásban és a Jó estét nyár, jó estét szerelemben nyújtott csodálatos alakításaiért idén Börcsök Enikőnek ítélte oda. A zsűri az Istenítéletben nyújtott nagyszerű alakításáért Stohl Andrásnak is Ajtay Andor-díjat adományozott.

A Vígszínház-díjjal olyan művészeket jutalmaz a színház igazgatója, akik kreatív alkotómunkájukkal, kiemelkedő művészi teljesítményükkel hozzájárultak a Vígszínház sikeréhez. Az elismerésben Bagó Gizella énektanárnő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, illetve Bodó Viktor, A revizor és a Koldusopera rendezője részesült.

Szerző