„Puha” büdzsé születik

Nem tartott tovább bő egy hónapnál, az hogy elnyerje végső formáját az a jövő évi költségvetés, amelyet az Országgyűlés kormánypárti többsége ma már el is fogadhat. Így az elmúlt évek hagyományaihoz híven 2016-ban is meglehetősen korán megszavazhatják a következő évi büdzsét a Fidesz-KDNP képviselői.Ezt megelőzően a civil szervezetek javaslatai süket fülekre találtak.

Az április végén megszületett, az otthonteremtést és az adócsökkentést zászlajára tűző jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány részéről több hangzatos, eposzi jelző is kísérte: gyakran hallhattuk a tervezet kapcsán a „nullszaldós” vagy az „újszerű” szavakat. Míg előbbiről hamar kiderült, hogy valós tartalom nem állhat mögötte, s mindössze marketingcélból hintette el a kabinet, utóbbi arra vonatkozott, hogy a büdzsé fejezeteiben a működési és a beruházási kiadások külön részekben szerepelnek – ez az innovatív megoldás a későbbiekben a tervezet struktúrájának átláthatatlanságához vezetett, és félreértelmezésekre is lehetőséget adott. A törvényjavaslatról szóló általános viták megkezdésének napján a Világgazdaság számításai alapján elterjedt a hír, miszerint érzékeny terülteket érintő, ezermilliárdos megszorítás olvasható ki a költségvetés soraiból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium még aznap határozottan cáfolt is.

A jövő évi büdzsé tervezetéhez összesen 1123 módosító indítvány érkezett be, amelyekből azonban mindössze ötvennek volt esélye a parlamenti vitában, miután ezek a javaslatok fűződtek kormánypárti honatyák nevéhez. Amennyiben a képviselők javaslatait ebben a formában fogadták volna el, az 21 milliárd forinttal emelte volna meg a hiányt, ezzel tovább lazítva a javaslat eredeti formájában is igencsak puha, a 2016-2020-as Konvergencia programban meghatározott strukturális egyenlegre vonatkozó célt amúgy sem teljesítő, költségvetést. A kormány végül öt képviselői módosító javaslatot támogatott: Németh Szilárd fideszes volt rezsibiztos a Központi Birkózó Akadémia létrejöttéhez harcolt ki egymilliárd forintos támogatást, Font Sándor ugyancsak fideszes képviselő a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működési támogatásra lobbizott ki 70 millió forintot, de jut pénz a regionális repterek fejlesztésére, a kistelepülések polgármestereinek béremelésére, valamint a szénbányászat újraélesztését segítő tanulmányok finanszírozására is.

A Költségvetési Tanács (KT) a módosítások elfogadását követően is megvizsgálta a törvényjavaslatot. Megállapították, hogy megalapozott a tervezett államadósság-mutatónak a törvényjavaslatban rögzített mértéke. Indoklásuk szerint a 2017-es költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott, az Országgyűlés által elfogadott módosítások - egyenlegükben - azonos összegben (56,4-56,4 milliárd forint) növelték a központi költségvetés bevételi és a kiadási főösszeget, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. A KT mindazonáltal az egyensúly fenntartása érdekében továbbra is „a tervezéskor tapasztalt fegyelmezett gazdálkodás folytatását” tartja indokoltnak.

Az ÁSZ már kritikusabban viszonyult a módosításokhoz, állásfoglalásukban kockázatosnak tartották azt, hogy a fontosnak ítélt programok egy részére olyan felülről nyitott előirányzatokból csoportosítottak át kereteket a képviselők, amelyek kifizetését valójában a keret nem korlátozza. A számvevők majdhogynem csak az önkormányzatok államosításának következményeként átvezetett módosításokat tartják elfogadhatónak, mondván, ezek számításokkal alátámasztottak, ám kifogásolnak minden más változtatást, éppen az alapos indokolást és a részletes számításokat hiányolva a változtatások mögül.

Azt, hogy mekkora a valós társadalmi konszenzus a ma elfogadásra kerülő törvény mögött, jól mutatja, hogy bár Magyarországon első alkalommal a civil szervezetek is kifejthették állásfoglalásukat a parlamenti vita során a 2017-es előirányzatokkal kapcsolatban, de sok babér nem termett a számukra, a 95 oldalas tanulmányukat egyik bizottság sem tárgyalta részletesen. A véleményezést elkészítő Költségvetési Felelősségi Intézet nevében annak vezetője, Romhányi Balázs hatékonyabb és kevesebb aránytalanságot tartalmazó költségvetési tervezést szorgalmazott, majd rámutatott, hogy a kormány ugyan a családok "megerősítését" tekinti egyik legfontosabb céljának, ám támogatások jelentős része nem a rászorulóknak jut. Általánosságban pedig azt is nehezményezték a civilek, hogy a költségvetés nem igazán ismertek az emberek előtt, mert az állam nem törekszik arra, hogy az állampolgárok megismerjék azokat.