Átcsoportosítás az idei büdzsében - 420 milliárd ide-oda

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait.  A képviselők 121 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatait.

A tárcavezető közlése szerint a törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése, aminek érdekében a Ház több 100 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra növelte a decentralizáció előtt álló szervezet állami támogatását. A törvénymódosítás emellett anyagi hátteret biztosít a Testnevelési Egyetem új kampuszának felépítéséhez (6 milliárd forint), a Modern városok programhoz (50 milliárd forint) és a terrorellenes intézkedésekhez (10 milliárd forint).

A változtatással figyelmet fordítottak a Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásának 2015-ről áthúzódó kiadásaira, az otthonteremtési program (csok) bővítésére, valamint a hazai fő- és mellékúthálózat felújítására (69,3 milliárd forint).

Az elfogadott javaslat egy új előirányzata összesen 6 milliárd forintos forrást nyújt a budapesti elővárosi közlekedés támogatására, továbbá megteremtették az anyagi hátterét a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (6,1 milliárd forint), a még idén megvalósuló kulturális és sportrendezvényeknek és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiának (2,1 milliárd forint).

A képviselők a központi tartalékkeretet 20 milliárd forinttal emelték meg, míg az Országvédelmi Alap előirányzatát 10 milliárd forinttal növelték.

A parlament az előző héten több ponton is tovább változtatta az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot, ami további 14,4 milliárd forinttal növelte a 2016-os büdzsé bevételeit és kiadásait, miközben a hiányt változatlanul hagyná.

A képviselők ekkor döntöttek arról, hogy 15 milliárd forinttal 85 milliárd forintra emelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) dologi kiadásainak keretét, miközben az ott dolgozók juttatásait ugyanekkora mértékben csökkentik.

Ezzel egy időben hat fővárosi kiemelt sportegyesület támogatását megduplázták és így összesen 3,4 milliárd forintra emelték, míg a Magyar Kézilabda Szövetség 1,9 milliárd forintot kapott feladatai ellátására. A Miniszteri Kabinetiroda 1,8 milliárd forintos forráshoz jutott az 1956-os emlékév németországi eseményeinek finanszírozására.

Szerző

Szereti a görögdinnyét? - Jó hírünk van

Publikálás dátuma
2016.06.13. 12:54
Illusztráció/Thinkstock
 Ebben az évben 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók, ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint 2015-ben - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) .

A tájékoztatás szerint az áprilisi hideg éjszakák a növényeket valamelyest visszavetették a fejlődésben, de ha kedvező lesz az időjárás ezután, akkor országosan 230-240 ezer tonna görögdinnye termés várható, 25-30 ezer tonnával több a múlt évinél.    Az előrejelzések szerint július 4-től várható, hogy nagy mennyiségben kapható lesz majd a jó minőségű magyar dinnye. Először a Békés megyei termelők kezdik szüretelni a görögdinnyét, ahonnan a magyar görögdinnyetermés kétharmada származik.

 Mivel az idén több dinnyét később - április végén, május elején - ültettek ki, hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, ami így előreláthatólag augusztus végéig tart. Az exportértékesítés július közepén kezdődik, főleg a német, cseh, lengyel piacokra, mintegy 70-90 ezer tonna magyar dinnyét szállítanak.

 A választék is tovább bővült, nőtt a magnélküli, kisebb súlyú, 4-6 kilogrammos, sárgahúsú görögdinnyét ültetők aránya. A termelők bíznak a kiskereskedelmi láncok együttműködésében is, és remélik, hogy júliustól előnyben részesítik beszerzésüknél a magyar termelők dinnyéjét.

Fontos - emlékeztetnek a FruitVeB-nél -, hogy olyan fogyasztói árak alakuljanak ki, amelyek fogyasztást generálnak, valamint tisztességes jövedelemhez juttatják a termelőket és a kereskedőket is.  Az elmúlt években a termelők sokat tettek azért, hogy új technológiát, új fajtákat használjanak annak érdekében, hogy jobb minőségű görögdinnyével lássák el a fogyasztókat.

Szerző

Leégtek az Eb francia szervezői

Publikálás dátuma
2016.06.13. 10:50

Nem állnak a helyzet magaslatán a francia belbiztonsági erők, jelzik a szinte mindennaposakká vált szurkolói összecsapások. A párizsi kormány kapkodni kezdett, alkoholtilalmat rendelt el a mérkőzést rendező városokban, félő azonban, hogy a szellemet már nem lehet visszaküldeni abba a bizonyos palackba.

Bár a francia szervezők cáfolják azt az állítást, amely szerint az iszlám terrorizmus árnyékában alulbecsülték a huligánok okozta veszélyt, ehhez képest naponta érkeznek újabb és újabb szurkolói összecsapásokról. Oroszok az angolokkal, lengyelek az északírekkel, északírek a franciákkal, franciák az angolokkal csaptak össze. Vasárnap pedig a Paris Saint-Germain ultrái „törökök, menjetek haza” transzparenssel várták az említett válogatott szurkolóit a Parc des Princes közelében, majd hogy nyomatékot is adjanak véleményüknek, jól meg is taposták a török zászlót.

Gyakran az lehet az érzésünk, hogy a primitívségnek mintha nem lenne határa, s miközben hónapok óta mást sem hallunk, hogy az Iszlám Állam (IS) már feni a fogát az Európa-bajnokságra, hogy „látványos” merényletet hajtson végre akár valamelyik stadionban, akár a szurkolói zónákban, most egy egészen más folyamatnak lehetünk tanúi: az európaiak járatják le magukat.

A szurkolói zónákban folyhat a sör
Rhone-vidék prefektusa, Michel Dupluech bejelentette, alkoholtilalmat vezet be Lyonban és körzetében, hogy megakadályozzák a marseille-ihez hasonló összecsapásokat. A rendelet értelmében az üzletek eladói adott esetben a rendőrség segítségét is kérhetik.
Sajátos módon ugyanakkor a tilalom nem vonatkozik a szurkolók számára a Bellecour téren kialakított zónára, mert ezt a Carlsberg sörvállalat szponzorálja, így aki a folyékony kenyérre vágyna, bármennyi csapolt nedűt kaphat.

A francia BEIN Sport televízióban is olyan önkritikus vélemény hangzott el, amely szerint már hónapok óta lehetett tudni, hogy ennyi külföldi szurkoló, köztük ultra érkezik Franciaországba, akkor miért nem készültek fel erre? Talán a titkosszolgálatok annyira az iszlamista-veszélyre koncentráltak, hogy közben elhanyagolták a hírhedt európai „szurkolók” keltette veszélyt?

A patinás francia sportlap, a L’Équipe vasárnapi kiadása ezzel a főcímmel jelent meg: „Szégyen!”, s a képen rendőröket és menekülő ultrákat mutattak. Hogy történhetett meg mindez? Miért nem a fociról szól eddig az Eb? Tudni kell, hogy a viadal lebonyolításának költsége eléri a 24 millió eurót, ám ezen összeg egy jelentős része az öngyilkos merényletek megakadályozását szolgálja. Bár a francia biztonságiak azt állítják, a huligánok keltette veszéllyel is számoltak, a szervezőbizottság elnöke, Jacques Lambert tavaly decemberben maga mondta, hogy „másodlagos ezen a tornán a huligánok okozta veszély, ezt ugyan nem becsülhetjük alul, de nem ettől tartunk a legjobban. Nem követhetjük a szurkolókat minden méteren”.

Szinte csodával határos, hogy az angol-orosz meccsen nem sérültek meg sokan a lelátókon. Rég láthattunk európai pályákon olyan drámai jeleneteket, mint akkor, s e tekintetben óhatatlanul is felmerül a francia biztonsági erők felelőssége. Azért is meglepő ez a hanyagság, mert a francia rendőrség kiválóan felkészült a huligánok elleni harcra, a PSG ultrái állandó „tréningben” tartják őket. Az AS című spanyol lap például címoldalán azt állapította meg: „Visszatért a barbarizmus”. Azaz nemcsak ez, a rasszizmus, a pirotechnika szintén. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) statútuma szerint a szurkolók magatartásáért az adott állam szövetségét terheli a felelősség. Pénzbüntetéstől pontlevonásig terjedhetnek a szankciók, de akár eltilthatják az adott együttest a következő selejtezőkörtől, enyhébb esetben betilthatják stadionját.

Meghalt egy északír szurkoló
Nem véres összecsapás, hanem váratlan tragédia okozta egy északír drukker halálát. A 24 éves férfi Nizzában a mélybe zuhant, miközben a helyi sétányon haladt előre. A Nice Matin közlése szerint a férfi erőteljesen ittas volt.

Az UEFA kedden dönthet az oroszokról, ám félő, hogy ezzel nem oldódnak meg a problémák. Csütörtökön az angolok a régi rivális Walesszel néznek farkasszemet, s sok francia attól tart, hogy a találkozó helyszínén, Lensban elszabadul majd a pokol. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter bejelentette, alkoholtilalmat rendelnek el a mérkőzéseknek helyszínén a belvárosban, s tovább erősítik a szolgálatot teljesítő biztonsági erőket. A vasárnapi török-horvát meccs helyszínén 1200 rendőr ügyelt a találkozó biztonságos lebonyolítására.

Oroszország nemigen akarja vállalni a felelősséget a szurkolók viselkedéséért, Vitalij Mutko sportminiszter szerint a szervezők a hibásak a „túl enyhe biztonsági előírások” miatt. Szerinte nem különítették el egymástól kellőképpen a drukkereket, s ez vezetett az összecsapásokhoz. Az oroszok egyébként visszaesőknek számítanak, hiszen már az előző, Lengyelország és Ukrajna által közösen rendezett EB alkalmával 30 ezer euróra büntették őket, mert drukkereik rasszista rigmusokkal illették a csehek feketebőrű játékosát, Theodor Gebre Selassiét. Ugyanezen a tornán összecsapások törtek ki az orosz és a házigazda lengyel szurkolók között. Emiatt 120 ezer eurót kellett fizetnie az orosz szövetségnek, sőt még a pontlevonás is szóba került.

Nem túl jó előjelek ezek a 2020-as Eb előtt, amelyet teljesen új rendszerben bonyolítanak majd le, hiszen 13 különböző európai államban tartják.

Rablással vádolják a magyarokat
Milánónál négy magyar szurkolói buszból álló konvojt tartóztattak fel az olasz rendőrök, akik azzal gyanúsítják a magyarokat, hogy Velence közelében kifosztottak egy benzinkutat. A vasárnap este indult konvoj négy buszából hármat érint az ügy. Legalábbis ezt írta az Index.
A szurkolói buszokat szervező Molnár-Tóth Marianna ezzel szemben cáfolta az állítást. A Nso.hu-nak azt mondta, a buszokon voltak pirotechnikai eszközök és ezeket kobozták el.

Szerző