Épülhet Paks 3

Étienne Schneider luxemburgi gazdasági miniszter rendületlenül hisz a fekete lyukban. Ő viszi a zászlót, de sokan vannak már, akik csatlakoztak hozzá a menetbe. Fekete lyukban gazdag az emberiség, már ha csak a kéményseprőket kérdezzük is meg, de Schneider nem az egyszerű - netán az utcán szembejövő fekete lyukakat, de nem is háztetőkön keresi, - hanem azt az egyet hajtja, amely nem adja könnyen magát, de "megdolgozás" során esetleg majd Paks 3 lehet. Mert a Paks 2 elhibázott döntés után született 60 év alatt sem térül meg a befektetett pénz, s miközben bebetonozza az állami irányítású energiatermelők elsőbbségét. A magyar állam polgárai, s az unokái meg fizetnek, majd mint a katonatiszt... Mindezt Rothschild Bankház nemzetközi tanulmánya bizonygatja, amelyet korábban a kormány felkért, hogy vizsgálódjon a Paks 2 körül. A tanulmány szerint ha az új magyar atomerőmű megépül, nem hagy teret a nukleáris energiatermelés alternatíváinak, még ha azok olcsóbbak lennének is.

Luxemburg akár ipari nagyhatalommá is válhat. A nagyhercegség az aszteroidákon található ásványok kibányászását tűzte ki célul. A Földtől több tízmillió kilométerre lévő „üzemek” beindításában két amerikai cég, a Deep Space Industries és a Planetary Resources of The US lesznek Luxemburg partnerei. Mint azt Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) volt főigazgatója elmondta, a terv nem futurista álom, Verne meteorit-vadászatáról mára már kipróbálták a tudósok a szükséges technológiákat: „Tudjuk, hogyan jussunk el egy aszteroidára, hogyan végezzünk rajta fúrást és hogyan hozzuk a Földre a mintákat. ” A projekt először a Föld körüli pályán lévő ritka ásványok felkutatására vonatkozik, mindenekelőtt azokon az aszteroidákon, amelyek a Föld és a Mars között helyezkednek el. „Célunk, hogy elősegítsük a hozzáférést ma még kiaknázatlan gazdag természeti kincsekhez, amelyek az űrben keringő élettelen köveken található. És bár a terv beindítása több tízmilliárd dollárba kerül, ennek potenciális piacát több ezerszeresére becsülik".

Az űrből jövő természeti források jövőjét látja a világhírű tudósfizikus, Stephen Hawking is, aki a tévében mostanság a tolókocsijában ülve a legmenőbb márkájú luxusautót reklámozza. Sajnos 21 éves kora előtt motoros neuronbetegséget állapítottak meg nála az orvosok, amelynek következtében a mozgatóidegek lassan elsorvadnak. De egyre jobban érti agyával a fizikát, az univerzumot. Szerinte elég lenne egy hegy nagyságú fekete lyuk, az hozza meg az emberek boldogulását. A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. Hogy mi történik valójában egy fekete lyuk belsejében, az a mai tudomány egyik legnagyobb rejtélye. A tudós folyamatosan cáfolja a régi elméleteket, kezdve azon, hogy egyetlen információ sem juthat ki egy sötét lyukból. Viszont állítja, hogy ezek a kozmikus tárgyak nem „örök széfek”, sugárzásokat bocsátanak ki olyan hőmérsékleten, amely fordított arányban áll a tömegükkel és egyenes arányban a felszíni gravitációval. Hawking kifejtette, hogy egy fekete lyuk, amelynek tömege megegyezik egy hegyével, körülbelül 10 millió MW összkapacitású gamma-sugarakat termel, amely elég az egész Föld árammal való ellátásához. Le a Paks 2-vel, épülhet a Paks 3!

Szerző
Szigeti Piroska

Maffiózók kontra Uber

Keleti pályaudvar, este, rángatom a bőröndöket a sárgák felé. Mindjárt a kijárat előtt parkol egy. Németül kérdezi, kell-e taxi és hová. Magyarul mondom a címet, mire leráz, ő rendelésre jött, ott a droszt, vannak bent kocsik.

A droszton egy rosszarcú, kövér ember szervezi a fuvarokat, odalép, németül próbálkozik, csak nézek rá, kíváncsi vagyok, mi következik. A paraszt angol. Mondom magyarul a címet, úgy ott hagy, hogy még, csak odaveti: ezek mind rendelt kocsik. A sorból kilép egy szimpatikus ötvenes, kiveszi a kezemből a nagyobb bőröndöt, ő majd elviszi.

Bekapcsolja az órát, és mesél: ezek mind hiénák, úgy húzzák le a külföldieket, ahogy tudják. Óra nuku, egy táblát mutogatnak, amin 30-40 eurós árak vannak, még a közeli szállodákhoz is. Kérdem a sofőrömet, miért vett fel? Mert 30 éve taxizik, és soha nem csalt. Azt mondja: ezek tüntetnek az Uber ellen, meg verik a nyálukat – így fogalmaz -, mert rontja a boltjukat, hogy az uberesek nem csalnak és még olcsóbbak is. Őt is csak az zavarja, miért kell olyan eszeveszett költségeket kifizetnie, értelmetlenül. Sorolja a fuvarszervezési díjat, az új autó árát, ami sosem térül majd meg, a vizsgadíjat, és tudom is én még mindent.

Hangos a sajtó: a NAV ravasz ellenőrei trükkös fuvarokkal buktatják le az ubereseket. Még véletlenül sem jut eszükbe, egyszer turistának álcázva, megpróbálni taxiba ülni a Keletinél? Szerintem attól félnek, hogy annak a rosszarcú kövérnek, meg az ott várakozó kigyúrt „sofőröknek” nem tetszene. És még képesek lennének megbénítani a város forgalmát. Mert a megélhetésüket féltik. Az Ubertől.

Szerző

A hatalom háttérszelleme

Kovács Zoltán kormányszóvivő, a damaszkuszi úton forgolódó hajdani Soros-fióka interjút adott a kormánypárti Magyar Időknek, és mi megköszönjük, amit mondott. Mert igaza van: beteg gondolkodás volna, ha csak azért, mert Soros Györgytől valaha támogatást kapott, másképp kellene viselkednie, vagy gondolkodnia, mint ahogy. Bár, ha ez beteg kívánalom volna, akkor mennyire beteg – nem viselkedés, gondolat, hanem – gyakorlat, hogy vita helyett a bulvárpolitizálás minden eszközével legyilkoljuk azt a karaktert, nézetet, meggyőződést, amivel nem értünk egyet. Lehetne ez Kovács – a Fidesz – morális önmarcangolásának tárgya, ha létezhetne ilyen. Intéznék el magukban magukkal a módszert, ha egyszer Kovács szerint is természetes, hogy senki sem tagadhatja meg a civil világtól, hogy a politikáról véleményt mondjon, és viszont. Részükről ugyanis nem a kritikáról van szó, hanem nagyon is konkrét rendőrségi bilincsekről.

Kovács szerint legitim a háttérhatalom kifejezést használni Sorosra, hiszen „ha valaki arra törekszik, hogy a nemzetállami és a képviseleti demokrácia által adott kereteken átlépve regionális vagy európai szinten egy új társadalomfelfogást, egy új jövőképet vázoljon föl, annak érvényesüléséről pedig szervezeti és finanszírozási értelemben is nagy erőkkel gondoskodik, akkor az egy jogosultság és legitimáció nélküli hatalmi kísérlet. Különösen igaz ez akkor, amikor célja egy olyan vízió megvalósítása, adott esetben ráerőltetése közösségekre, amely vízió ellen az adott politikai közösség többsége kézzel-lábbal tiltakozik.” Beszélni kell arról, hogy Soros vagy az általa támogatott bizonyos törekvések hogyan ellenkeznek a magyar érdekekkel, adott esetben a nemzetbiztonsági érdekeinkkel: „nem lehet megerőszakolni azt a múltat, azokat a hagyományokat, amelyeket ezek a közép-európai országok örökül kaptak”.

Erről a politikai gyakorlatról tényleg beszélni kell: az autokrata Orbán-rendszer minden eszközzel kitagadná a nemzetből mindazon társadalmi-politikai kisebbségeket, amelyek egy másfajta közösségi jövőt igyekeznek felvázolni és ahhoz többséget szerezni. Egy parlamentáris puccsal 2010 óta a nemzetre erőltetett vízió ellenében, amelyre még a kétharmad megszerzésével sem kapott felhatalmazást. Tényleg létezik itt egy háttérhatalom. Azoknak a háttérhatalma, akik tagadják azt a rendszert, amelyben a Fidesz oligarchájától a legutolsó zsákfalu tanítójáig és mezítlábas purdéjáig mindenkinek a sorsa egyetlen ember szeszélyétől és látomásaitól függ. Ami persze maga a magyar nemzet (nemzetbiztonsági) érdeke (is), mert Kovács szerint megfelel a meg nem erőszakolható, már nem csak magyar, hanem közép-európai, sőt európai múltnak és hagyománynak.

Itt tartottunk, amikor kezünkbe akadt Balog Zoltán interjúja, amelyet minden undor nélkül a 888.hu-nak adott. És, ha már úgy adódott, hogy eddig csak a szóvivőről emlékeztünk meg, akinek annyi a dolga, hogy a kormány szavát magyarázza, hát Balog úr ennél sokkal több, a jövőért felelős emberi erőforrás miniszter, aki a szóvivővel ellentétben autonóm döntéshozó, már amennyiben van ilyen ebben a kabinetben.

Ő azt mondja: „az, hogy nem demokratikusan választott, hanem pénzügyi, gazdasági, egyéb érdekek által vezetett hatalmak megpróbálják befolyásolni Magyarország és más országok belső folyamatait, ez az abc-hez tartozó ténykérdés”, mi pedig velük szemben a demokráciát védjük. Amiből kiviláglik, hogy annak, amit ő védelmez és demokráciának nevez, egyetlen autonóm-legitim szereplője van, az éppen regnáló politikai hatalom. Amely demokratikusan választott. Ezért aztán fővesztésre ítéltetett mindenki, aki nem ennek a politikai hatalomnak a része. A demokrácia pedig úgy néz ki, amint Balog miniszter ki is mondja: eddig a „kormányváltások mindig azzal kezdődtek, hogy le kell rombolni azt, amit az előző csinált". Ezért, ha azt akarjuk, hogy „azoknak a dolgoknak legyen kifutása, amelyeknek nem négy év az életciklusa, vagyis azok a dolgok, amelyekért én vagyok a felelős, oktatás vagy az egészségügy, ott az érdemi változásokhoz akár egy évtizedre is szükség van". A tízből már elszállt hat év, és csak jövőtlenebbé lett a jövő, leromboltak mindent, amit az előző - ugyancsak legitim - kormány csinált, vagy tervezett csinálni, de csak azért, hogy időtlen-időkre berendezkedjenek.

De ez még nem minden. Mindezt alapos agymosással alapozzák meg a bulvárpolitizálástól és karaktergyilkosságtól a nemzeti öntudat újraépítéséig. Aminek nem csak a hálátlan keresztény Európát egymagában védő Magyarország a bajnoka, hanem a magyar történelem és annak nyakas nemzeti karaktere is, hiszen mint megtudjuk: „Amerikában még javában feketéket ostoroztak és rabszolgákat tartottak, Lengyelországban meg már olyan demokrácia volt, hogy csak na, nem beszélve a magyarokról”.

Nem kezdünk el itt papolva tűnődni sok ezer éves kínai, meg arab, meg zsidó, meg görög, meg római kultúráról, puskaportól a matematikáig, inkább egyszerűen azt mondjuk: kulturált embertől ekkora marhaságot még nem hallottunk. Nem egyszerű, mondja a miniszter, hogy elveink feladása nélkül "ne tűnjünk bigott, ókonzervatív társaságnak. És itt van még bőven tennivalónk".

Mi tagadás, volna.

Szerző