Előfizetés

Akik a neten kalapoznak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.06.15. 07:15
FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Világszerte egyre népszerűbb az az alternatív finanszírozási forma, amelyben ötletgazdák a netező közönség segítségét kérik ötleteik megvalósításához. A közösségi finanszírozást pártoló weboldalak száma gombamódra növekszik, a jogalkotók nem tudnak lépést tartani a tempóval. Az új platformokon magyar fejlesztők is próbálkoznak.

Az elmúlt években gyakran hallani az internetalapú közösségi finanszírozásról (crowdfunding), ami világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A modell lényege, hogy egymástól független személyek, cégek egy közösségi finanszírozást támogató weboldalon keresztül közös erőfeszítéssel, pénzadományokkal járulnak hozzá egy-egy általuk érdekesnek, hasznosnak ítélt kezdeményezés megvalósulásához - így nem a nagyberuházók, hitelbankok vagy a pályázatokat elbíráló hatóságok döntenek egy termék megvalósulásáról, hanem maguk a jövőbeni vásárlók.

Egy kis történelem

Maga a módszer, vagyis hogy egy közösség segítségével, támogatásával adjanak teret egy kreatív ötlet megszületésének, nem új keletű. A helyi közösségek régebben is előszeretettel támogatták egy közös használatú eszköz beszerzését, megvalósítását, valamilyen nagyszabású esemény létrehozását. A modellt az 1700-as években előszeretettel használták könyvek kiadására, a támogatásokért cserébe a támogatók nevét a könyvek első oldalain is feltüntették. Az egyik legnagyobb sikertörténet 1884-ig nyúlik vissza: Joseph Pulitzer felhívására, több mint 120 ezer újságolvasó járult hozzá egy dolláros adományokkal a New York-i Szabadság-szobor felállításához.

Az internet széleskörű elérhetőségével a crowdfunding mint alternatív finanszírozási forma egyre inkább globálissá vált, sorra jöttek létre olyan platformok, ahol a projektgazda videóban, leírásban megfogalmazza az elérni kívánt célt, bemutatja létrehozni kívánt termékét, majd azt az adott platformon meghirdeti. Talán nem véletlen, hogy az úgynevezett közösségi finanszírozási kedv 2008 után, a világgazdasági válság kitörését követően ugrott meg igazán, hiszen nemcsak a bankok hitelezési képessége és hajlandósága, de a bankok iránti bizalom is csökkent. A különböző internetes platformok száma 2013-ra világszerte már a 800-at is meghaladta.

Kickstarter

Az egyik legnagyobb ilyen platform a brooklyni székhelyű Kickstarter, amely 2009-ben jött létre. Az indulás óta már több mint egymilliárd dollárra rúg az összegyűjtött finanszírozások összege, amit 5,7 millió felhasználó dobott össze. Az oldalra regisztráló ötletgazdáknak az általuk szükségesnek ítélt pénzösszeg, a személyes bemutatkozás és ötletük prezentálása mellett egy konkrét megvalósítási tervet is el kell készíteniük, amivel bizonyítaniuk kell, hogy ötletük valóban életképes. A Kickstarteren csak akkor kapják meg a támogatók által összedobott pénzt, ha sikerül elérniük az előzetesen megadott összeget. Ha ez nem jön össze, a támogatók visszakapják a pénzüket.

Indiegogo

Ezzel szemben a 2008-ban alapított Indiegogo oldalon lehetőség van fix vagy rugalmas támogatás kiválasztására. Előbbi esetében a felajánlások elvesznek, ha adott időn belül nem gyűlik össze a szükséges pénz, utóbbinál viszont akkor is eljut az ötletgazdákhoz a pénz, igaz, az eredeti célösszeg 9 százalékát jutalékként levonják. Az Indiegogon ezért többet kockáztatnak a támogatók, hiszen előfordulhat, hiába adakoztak, a termék végül nem kerül piacra, és a pénzüket sem kapják vissza.

Nem veszélytelen

Ez az új alternatív finanszírozási forma persze visszaélésekre is lehetőséget adhat, és sajnos még a közösségi finanszírozó felület biztonsági óvintézkedései sem mindig elegendőek. Ráadásul az adózás sem mindenhol egyértelmű; mint Fekete Zoltán Titusz adómenedzser az RSM-DTM blogján is felhívta rá a figyelmet, a közösségi finanszírozásra vonatkozó jogi szabályozás kialakítását illetően az Európai Unió is gyerekcipőben jár, Magyarországon pedig még egyáltalán nincs szabályozva a pénzgyűjtésnek ezen új formája. "A szabályozást nehezíti, hogy a közösségi finanszírozásnak több válfaja is van és azok teljesen eltérően működnek" - közölte.

Tavaly az Európai Bizottság egy gyakorlati útmutatót tett közzé a kis- és középvállalkozások számára, hogy ismertesse a crowdfunding eszközében rejlő lehetőségeket, és piaci szereplőkkel hosszú távú akciótervet is készítettek. Igaz, néhány nagy nyugat-európai ország (mint Németország, Olaszország vagy az Egyesült Királyság) már tett önálló szabályozási lépéseket, de a tagállamok nem kezelik egységesen a közösségi finanszírozás területét.

"A különböző közösségi finanszírozási lehetőségek adójogi szempontból történő minősítése fajtánként eltérő lehet. Az egyes közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó adókötelezettség meghatározása minden esetben részletes elemzést igényel" - közölte Fekete Zoltán Titusz, hangsúlyozva: ha ez elmarad, könnyen előfordulhat, hogy az érintettek (értve ez alatt mind a támogatót, mind a támogatottat és a crowdfunding oldal üzemeltetőt is) esetében később komoly következményekkel kell számolni.

Feel Flux, a mágneses játék

2014. áprilisában az Indiegogon indított kampányt két magyar fiatal, Somlyó Tamás és Lányi Ádám. Feel Flux néven egy olyan új fizikai játékot fejlesztettek ki, amely Lenz törvényére építve, mágnesek segítségével antigravitációs jelenséget idéz elő, a játékkal - ami két rézcsövet és egy mágnesgolyót foglal magába - számtalan trükk megvalósítható. A kampány célja a játék gyártásának beindítása volt, s hamar népszerűvé vált a támogatók körében: az eredeti célként megjelöl 25 ezer dollár helyett végül 37 ezer dollárt gyűjtöttek össze.

Zelei Bori könyve 1500 dollárból

1500 dollárt gyűjtött össze első könyvének megjelentetésére Zelei Bori. Övé a magyar irodalom első közösségi finanszírozással kiadott kötete - írta a delmagyar.hu. "Ha valóban ilyen sokat adnál, nem is fogom tudni, hogy háláljam meg. Találjuk ki együtt inkább, jó? Valami titkos küldetésre, felfedezni valóra, valami szokatlanra gondoltam" - ígérte Zelei Bori azoknak, akik száz dollárral támogatták Kevert című könyvének megjelentetését. Két dollárért köszönet és fotó, négyért a novellagyűjtemény online változatának linkje, nyolcért már dedikált könyv járt. Akik többet adtak, online beszélgethettek, esetleg személyesen, egy sütemény mellett találkozhatnak a szerzővel. A nem mindennapi ajánlattal az Indiegogón találkozhattak az olvasók.

A kampány sikeres volt: Zelei Bori Kevert című kötetet - ami kamaszokról szól "a maga esendőségében és nagyszerűségében" - az idei könyvhétre jelent meg a L'Harmattan Kiadó gondozásában, de teljes egészében közösségi finanszírozással, ami egyedülálló a magyar irodalomban.

Az extrém űrdizájnos SOL-ONE

Ugyancsak az Indiegogon indított kampányt a napokban egy másik magyar fejlesztés, ami a SOL-ONE névre hallgat. A mobilalkalmazással távirányítható eszköz az otthoni levegő minőségének javítására szolgál: tisztítja, illatosítja és ionizálja a beltéri levegőt, így csökkenti például az allergiások tüneteit, és hozzájárul az egészségmegőrzéshez illetve regenerálódáshoz. A készülék gyártója, a SOL (Soul of Luxury) fejlesztését saját tőkéből oldotta meg, azonban a sorozatgyártás elindításához és a nemzetközi piaci bevezetéshez közösségi finanszírozásból kíván forrást bevonni a cég. A cél 26 millió forint (94 ezer dollár) összegyűjtése.

"A SOL-ONE készülék fejlesztésének első szakasza lezárult, a piacon elérhető, de a gyártás jelenleg teljes mértékben manufakturális keretek között valósul meg. A továbblépéshez, mely néhány gyártási folyamat gépesítését, újabb funkciók tesztelését és piacépítést tartalmaz, további forrásokat kell bevonni. Azért a közösségi finanszírozást választottuk, mert ez a forrásbevonás egy olyan módja, ami jelentős marketing értéket tud előállítani" - tudtuk meg Hanyecz Imrétől, a SOL munkatársától. Mint fogalmazott, támogatóink mindenképpen megkapják azt a terméket, aminek a megvásárlásával támogatták a kampányt, akkor is, ha határidőre nem folyik be a remélt összeg. "Bár ebben az eshetőségben jelenleg nem gondolkodunk, bízunk a kampány sikerességében" - tette hozzá. A cég szerint egyébként már most nagy az érdeklődés a termék iránt, főleg az arab piacról és Indiából, több ezer eszköz legyártására lenne igény főleg szállodák részéről.

Esernyőt a bringára

Forradalmasítja az esőben bringázást a Leafxpro cég az extrém kiegészítővel. Elöl egy szélvédőszerű konstrukció védi a sofőrt a széltől és az esőtől, az ülés mögött pedig egy vízfelverődés-gátló borítás kapott helyet. A kettőt egy könnyen megtanulható módszerrel össze lehet kapcsolni, és alkalomadtán le is lehet szerelni. Ha a kampány, ami mindössze 8500 dollárt céloz meg az kalapozás sikeressé nyilváníthatóságához, akkor a támogatók 50 dollár alatti, a többiek 100 dollár körüli alapmodellárral számolhatnak. A késztermék piaci megjelenésére a tervek szerint még az idén ősszel sor kerülhet.

Csomagolástechnikai magyar Oscar-díj

Publikálás dátuma
2016.06.15. 07:14
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A szakmán kívül kevesen gondolnák, hogy a csomagolástechnikának is van Oscar-díja. WorldStar díjnak hívják és idén magyar cég, a székesfehérvári Adu Alba Kft. kapta meg. 

A nyertes termék egy különlegesen méretpontos, 3D technológiával készített habszivacs, akár a tojást is képes megvédeni a szállítási viszontagságokkal szemben, akár kontinenseken keresztül. A most kifejlesztett pontos, karcolásmentességet garantáló habosított műanyag egyféle anyagból készül, mely a környezeti terhelést is csökkenti.

Akár tojást, akár hatalmas gépalkatrészeket is biztonságosan lehet célba juttatni a vákuum formázással készített tálcákon. „Mindez nagyon fontos nemzetközi partnereink számára, hiszen a sérülten érkező alkatrészek akár egy egész összeszerelési folyamatot megállíthatnak” – hívta fel a figyelmet az új innováció jelentőségére Varga József, a cég ügyvezetője.

Félmillárd Orbán protokolljára

Újabb 490 millió forintot szán Orbán Viktor protokollfeladataira egy kormányhatározat. 

A Magyar Közlöny szerint a miniszterelnök arra kérte fel Varga Mihályt, hogy a nemzetgazdasági miniszter biztosítson a külképviseleteknek 105, Orbánnak magának pedig 385 millió forintot erre a célra. Idén mintegy egymilliárd megy el kormányfői protokollra, hiszen a 2016-os költségvetésben egyébként is 500 milliót szántak erre.