Gallóné szerint semmi sem változik

Publikálás dátuma
2016.06.15. 07:01
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az állami intézményfenntartás átszervezésével a lényeg továbbra sem változik: ezentúl is központi lesz az irányítás és a finanszírozás a közoktatásban - közölte Galló Istvánné tanévzáró sajtótájékoztatóján. 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke felidézte: a problémák novemberben kerültek felszínre, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elérkezett a működőképesség határára, hónapokkal csúsztak a bérek, az érettségi vizsgadíjak, nőttek a kifizetetlen számlák. A PSZ a megoldandó problémákra javaslatcsomagot dolgozott ki, ám ezek nem kerültek bele a módosított köznevelési törvénybe. A pedagógusok bérfejlesztésével kapcsolatban elmondta: a törvénymódosítás alapján az utolsó béremelés összegét differenciáltan lehet majd odaadni, azaz lesz, aki kap, és lesz, aki nem. Ez akár egy alkotmánybírósági beadványt is megér majd, ezt fontolóra veszik - jelezte.

Tegnap egyébként újból összeült a kormány köznevelési kerekasztala is. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár az egyeztetés után közölte: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet augusztusra elkészíti azokat a tanmenetjavaslatokat, amelyek bár még nem változtatnak a kerettantervi óraszámokon, de a tananyag feldolgozásában jóval nagyobb szabadságot biztosítanak majd. Elmondta azt is, foglalkoznak a tanfelügyeleti rendszer és a pedagógusok előmeneteli rendszerének a megújításával is. Úgy vélte, a köznevelési kerekasztal az érdemi munkáját sok területen elvégezte, illetve ezt a jövőben is folytatni fogja. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte: kedden sem jelentek meg a kerekasztalnál azok, akik általában demonstrációkat szerveznek. Szerinte ők ezen a napon sem a párbeszédet választották. Érthetetlen, hogy az államtitkár hogyan feledkezhet meg arról a több mint négyhónapos, törvényes egyeztető-sorozatról, ami a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága között zajlott eredménytelenül. Érthetetlen az is, a kormány miért a szakmai szervezetek tucatjai által illegitimnek tekintett kerekasztalt tekinti legitim egyeztető fórumnak, amikor az semmilyen jogszabályi alapon nem áll, megállapodásra nincs felhatalmazva.

Kósa Lajos nem érti
Minimális számú résztvevője volt a hétvégi pedagógustüntetéseknek Kósa Lajos szerint. A Fidesz frakcióvezetője az M1-en értékelte az eseményeket. A tüntetéseken egyébként több ezren vettek részt, és nem csak Budapesten, de hét másik városban is demonstráltak a kormány szakmai konszenzust nélkülöző oktatáspolitikája ellen. Kósa nem érti, a Tanítanék Mozgalom miért követel szabad oktatást, hiszen az oktatás szerinte most is szabad.

Szerző

Pénznek is nyoma vész az intézményekkel?

Publikálás dátuma
2016.06.15. 07:00
Átalakul az OEP is FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely több mint ötven szervezetet érint. Noha a döntésre mintegy fél évet vártak az érintettek, a többnyire jogutódlással megszüntetett intézmények feladatait főként minisztériumok veszik át, azaz ma ugyanúgy csak az biztos, hogy az átszervezés után jó ideig káosz lesz, sokakat elbocsáthatnak és ezzel könnyen csökkenhet a legtöbb érintett állami szolgáltatás színvonala.

Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, ami több mint ötven szervezetet érint. Az intézmények döntő többsége várhatóan jogutódlással megszűnik, ami nem nagy újdonság, noha a minisztériumokhoz tartozó szervezetek végleges listájára hetek, hónapok óta várnak az érintettek - Lázár János kancelláriaminiszter, akinek a nevével fémjelzett bürokráciacsökkentés nyomán zárják be az intézményeket, már tavaly decemberben tényként beszélt a létszám- és intézményleépítésekről.

A hétfői Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt álló hivatalok esetében az egyik legfontosabb változás, hogy legkésőbb január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább, amely átveszi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait is. A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal ugyanakkor 2017. március 31-i határidővel a Magyar Államkincstárba olvad majd be, miközben az OEP egyebekben az Emmi része lesz. A kormány egyúttal felkérte Mészáros Józsefet, hogy kormánybiztosként hajtsa végre ezeket a feladatokat.

Szintén az Emmibe olvad be a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet; a Türr István Képző és Kutató Intézet; az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ; valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet is megszűnik, feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap látja majd el. Megszűnik továbbá a Nemzeti Művelődési Intézet, ennek feladatai a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítványhoz kerülnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeté pedig a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központba olvad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ; a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe.

A Miniszterelnökségnél a tárcába olvad a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. A kancellária által felügyelt fővárosi kormányhivatalhoz kerül a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, de a kormányhivatalok járnak majd el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatósági feladataiban is. Eközben a Földművelésügyi Minisztérium esetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, a Földmérési és Távérzékelési Intézet pedig a fővárosi kormányhivatalba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el.

A Belügyminisztériumba olvad a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladataiban a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok járnak majd el. A belügyminiszter anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági feladatai a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülnek. A Honvédelmi Minisztériumba olvad (HM) több, jelenleg is HM-es hivatal, így például a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) irányítása alatt álló Igazságügyi Hivatal az IM-be kerül, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek pedig összeolvad a BM-irányítás alatt lévő Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel. A Külgazdasági és Külügyminisztériumba olvad a Balassi Intézet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet feladatait pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány veszi át. A fejlesztési minisztériumot illetően a tárcába olvad a Közlekedésbiztonsági Szervezet, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság.

A minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormánynak az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek most elrendelt átalakításáról, a nemzetgazdasági miniszternek a szükséges költségvetési módosításokat is be kell nyújtania. Kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz az intézmények dolgozóival, s a jó előre beígért létszámleépítéssel. Nemcsak a bürokráciacsökkentés jegyében megszűnésre ítélt állami háttérintézményekben, hanem ott is, ahová beolvasztják őket, csak az eddigi bértömeg 80 százalékával számolhatnak ugyanis - ezt a határozat is külön kiköti. A fűnyíró a dolgozók 20 százalékát ledarálhatja. Az is kérdéses, mi lesz az intézmények eddigi szolgáltatásaival. A kormány végig azt ígérte, az állampolgároknak nem jelentenek majd lényegi változást az átalakítások, csak az ellátásokat folyósító háttérszervezeti rendszer válik egyszerűbbé, átláthatóbbá, lakosság közelibbé. Csakhogy szakértők, elsősorban az egészségügyi háttérintézmények, illetve az állampolgári ellátásokat, juttatásokat, például járulékokat folyósító és kezelő szervezetek esetében súlyos aggályokat fogalmaztak meg.

Trükközhetnek a földügyekben
A kormányhatározatból derült ki, hogy jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is, feladataik máshová kerülnek. Mindez utóbbi esetében annyit jelent, hogy a "Földet a gazdáknak! Program lezárását követően", azaz az állami földárverezések után az ezek lebonyolításáért felelős szervezetet lényegében felszámolják, így könnyen ellenőrizhetetlenné és számon kérhetetlenné válik, hogyan zajlottak a sokak által kifogásolt pályáztatások, sőt, az állam által legutóbb már ipari parkokra költeni kívánt bevételek útja is ellenőrizhetetlenné válhat egy minisztériumi költségvetésben.
Ráadásul az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) megszüntetése is kérdéseket vethet fel, hiszen a kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését - hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban az Agrárszektor. Az átszervezés számszerűen 1300 milliárd forintos magyar vidékfejlesztési támogatást, valamint a 2020-ig tartó, mostani uniós költségvetési ciklusban, az FM pedig összesen 3700 milliárdnyi forrás elköltését érinti.

Szerző

A párbeszédet hiányolja Palkovics

Palkovics László oktatási államtitkár szerint fontos lenne a párbeszéd a demonstráló pedagógus szakszervezetekkel is, de már "megszokták", hogy azok nem vesznek részt a közoktatási kerekasztalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt is elmondta, hogy a demonstrálók által felvetett pontokat vitatták meg a legutóbbi ülésen, így arról is egyeztettek, hogy milyen legyen a 21. századi magyar közoktatás, amelyet 2018-ban, az új nemzeti alaptantervben akarnak bevezetni.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy jövőre egyebek mellett tíz százalékkal nő a tanítást segítők bére, jövőre pedig 104 milliárd forinttal több jut az állami fenntartású közoktatási intézmények üzemeltetésére, annak fele a bérek emelését szolgálja.
Palkovics László beszélt arról is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakítása garantálja, hogy az eddig tapasztalt problémák megszűnnek.

Szerző