Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, ami több mint ötven szervezetet érint. Az intézmények döntő többsége várhatóan jogutódlással megszűnik, ami nem nagy újdonság, noha a minisztériumokhoz tartozó szervezetek végleges listájára hetek, hónapok óta várnak az érintettek - Lázár János kancelláriaminiszter, akinek a nevével fémjelzett bürokráciacsökkentés nyomán zárják be az intézményeket, már tavaly decemberben tényként beszélt a létszám- és intézményleépítésekről.
A hétfői Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt álló hivatalok esetében az egyik legfontosabb változás, hogy legkésőbb január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább, amely átveszi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait is. A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal ugyanakkor 2017. március 31-i határidővel a Magyar Államkincstárba olvad majd be, miközben az OEP egyebekben az Emmi része lesz. A kormány egyúttal felkérte Mészáros Józsefet, hogy kormánybiztosként hajtsa végre ezeket a feladatokat.
Szintén az Emmibe olvad be a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet; a Türr István Képző és Kutató Intézet; az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ; valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet is megszűnik, feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap látja majd el. Megszűnik továbbá a Nemzeti Művelődési Intézet, ennek feladatai a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítványhoz kerülnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeté pedig a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központba olvad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ; a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe.
A Miniszterelnökségnél a tárcába olvad a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. A kancellária által felügyelt fővárosi kormányhivatalhoz kerül a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, de a kormányhivatalok járnak majd el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatósági feladataiban is. Eközben a Földművelésügyi Minisztérium esetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, a Földmérési és Távérzékelési Intézet pedig a fővárosi kormányhivatalba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el.
A Belügyminisztériumba olvad a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladataiban a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok járnak majd el. A belügyminiszter anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági feladatai a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülnek. A Honvédelmi Minisztériumba olvad (HM) több, jelenleg is HM-es hivatal, így például a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) irányítása alatt álló Igazságügyi Hivatal az IM-be kerül, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek pedig összeolvad a BM-irányítás alatt lévő Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel. A Külgazdasági és Külügyminisztériumba olvad a Balassi Intézet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet feladatait pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány veszi át. A fejlesztési minisztériumot illetően a tárcába olvad a Közlekedésbiztonsági Szervezet, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
A minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormánynak az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek most elrendelt átalakításáról, a nemzetgazdasági miniszternek a szükséges költségvetési módosításokat is be kell nyújtania. Kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz az intézmények dolgozóival, s a jó előre beígért létszámleépítéssel. Nemcsak a bürokráciacsökkentés jegyében megszűnésre ítélt állami háttérintézményekben, hanem ott is, ahová beolvasztják őket, csak az eddigi bértömeg 80 százalékával számolhatnak ugyanis - ezt a határozat is külön kiköti. A fűnyíró a dolgozók 20 százalékát ledarálhatja. Az is kérdéses, mi lesz az intézmények eddigi szolgáltatásaival. A kormány végig azt ígérte, az állampolgároknak nem jelentenek majd lényegi változást az átalakítások, csak az ellátásokat folyósító háttérszervezeti rendszer válik egyszerűbbé, átláthatóbbá, lakosság közelibbé. Csakhogy szakértők, elsősorban az egészségügyi háttérintézmények, illetve az állampolgári ellátásokat, juttatásokat, például járulékokat folyósító és kezelő szervezetek esetében súlyos aggályokat fogalmaztak meg.
