Magyarország a hátsó fertályon

Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 271, illetve 46 százalékát tette ki tavaly, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásé (AIC) pedig 137, illetve 51 százalék volt - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán kiadott jelentésből, amely a 2015-re vonatkozó első becslést tartalmazza. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került 68, illetve 62 százalékos eredménnyel. 

Az egy jutó főre tényleges egyéni fogyasztást és az egy főre jutó bruttó hazai terméket is a 28 uniós tagállam átlagában 100 százalékra vették a statisztikában. Az uniós átlagot az euróövezet 19 tagállamában az egy főre jutó GDP 6, az egy főre jutó AIC pedig 5 százalékponttal haladja meg. Továbbra is Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb tagállama, és messze kiemelkedik a mezőnyből, míg a legszegényebb Bulgária lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is. Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 271 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 145 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 46 százalékot tesz ki.

Összesen 11 tagállamban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (129 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (125 százalék), Dánia (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Nagy-Britannia (110 százalék), Finnország (108 százalék), és Franciaország (106 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (95 százalék) és Spanyolország (92 százalék), majd sorrendben Málta (89 százalék), Csehország (85 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (81 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (74 százalék) Litvánia (74 százalék) és Görögország (71 százalék) következik.

A maradék hat ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 69 százaléka volt. Magyarországon 68, Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 46 százalékra rúg ez az arány. Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával, és Bulgária az utolsó, 51 százalékkal.

Az átlag fölött tíz ország teljesített: Luxemburg mögött Németország (124 százalék), Ausztria (119 százalék), Nagy-Britannia (116 százalék), Dánia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), végül Hollandia (111 százalék), Franciaország (111 százalék) és Svédország (111 százalék). Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 12 ország szerepel: Olaszország (97 százalék), Írország (95 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (82 százalék), Görögország (81 százalék), Málta (81 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), végül Lengyelország (74 százalék) és Szlovénia (74 százalék).

A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 69 százalékkal, majd Lettország következik 66 százalékkal, Magyarország 62, Horvátország 58, Románia ugyancsak 58, végül Bulgária 51 százalékkal.

Szerző
2016.06.15 14:37

207,5 millióért vesz bútort Matolcsy Ádám cégétől a Testnevelési Egyetem

Publikálás dátuma
2018.08.16 19:59
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
12-en indultak a gyorsított eljárásban lefolytatott közbeszerzésen, 8 pályázat érvénytelen lett. A nyertes Matolcsy György MNB-elnök fiának vállalkozása.
Kormányhatározattal kapott fejlesztési pénzt a Testnevelési Egyetem, amit annak rendje és módja szerint a jó cégnél, a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Balaton Bútor Kft.-nél költöttek el - írja a K-Monitor. 207,5 millió forintért vettek az új campusra többek közt 369 íróasztalt, 569 tantermi asztalt, 318 görgős és 2632 rakosgatható széket, 432 szekrényt.
A cég honlapján nem érhetők el árak és a katalógus is átdolgozás alatt van, így nem egyértelmű, reális-e listaáron a beszerzés. Az azonban feltűnő, hogy a tendernyertes cégtől az áron és jótálláson túl nem kértek gazdasági-pénzügyi garanciákat, a tendert pedig gyorsított eljárásban folytatták le. Meglepő még, hogy 8 ajánlatot is érvénytelennek minősítettek.
2018.08.16 19:59
Frissítve: 2018.08.16 19:59

Öt új légi járat indul Budapestről

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:06
Illusztráció
Fotó: AFP/
A Wizz Air, az easyJet és a lengyel LOT is új célállomásokat tesznek elérhetővé a magyar fővárosból a 2018/2019-es téli menetrendben.
A Budapest Airport csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Wizz Air hetente kétszer Doncaster Sheffieldbe, szintén heti kétszer Eilat-Ovdába, az easyJet London-Southendre és Manchesterbe repül majd heti két alkalommal, a LOT pedig februártól heti 12 járatot üzemeltet majd London-City repülőterére. Ezek közül Doncaster Sheffield és London-City repülőtere teljesen új célállomás, a többi repülőtérre más légitársaságok is repülnek Budapestről.
A 2018-as téli menetrendben induló új, Budapestet az Egyesült Királysággal összekötő járatokkal együtt így már 8 légitársaság 10 útvonala közül választhatnak a magyar fővárosból a szigetországba indulók.
A Budapest Airport az első fél évben 6,8 millió utast kezelt, 17,2 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és várakozások szerint az utasforgalom meghaladja majd a 15 milliót.
2018.08.16 16:06