Uniós pénzekre vár az építőipar

Csak hajszálnyival javult az építőipar termelése áprilisban, azonban még így is csaknem 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A csekély javulás az előző hónaphoz képest mérhető, amikor is 2,0 százalékkal emelkedett a termelés az építőiparban a KSH szezonálisan kiigazított adatai alapján. Az első négy hónapban 28,3 százalékos volt az iparágban éves visszaesés.

A megkötött új szerződések mennyisége is 24,4 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 15,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 30,6 százalékkal csökkent.

Az építész szakma mondhatni már hozzászokott a süllyedő teljesítményadatokhoz. Az építőipar rendelésállománya múlt év közepétől csökken, ami már előrevetítette, hogy 2016-os év is nehezen indul az ágazatban, és ez különösen igaz a közbeszerzéseken munkához jutott cégekre - értékelte a statisztikai adatokat Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy látja az építőipari 2016-ban nem tudja megismételni az elmúlt két évben - 2014-ben és 2015-ben - tapasztalt éves szintű mintegy 2100 milliárd forint nagyságrendű teljesítményét, ám arra számít, hogy az ágazat a 2017-es évet már az elmúlt két évben megszokott rendelésállománnyal tudja indítani.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szerinte a lakáspiac adhat reményt az építőiparnak, a lakásépítéseket magában foglaló épületépítési alágazat rendelésállománya ugyanis április végén 57,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A szakember úgy látja, hogy az új építésű lakások piacára ráfér a növekedés, a múlt évben kevesebb mint 8 ezer új lakást vettek használatba, ez pedig bőven elmarad az egészséges ingatlanpiachoz szükséges 30-40 ezres darabszámtól.

Uniós források az első fél évben nem jelentek meg a beruházási, építési piacon. Az építőipar viszont nagy reményeket fűz a kormányzati ígéretekhez, melyek lényege, hogy a kabinet a megrendelések utóbbi időben tapasztalható hullámzását enyhíteni próbálja, úgy, hogy nagy értékű állami és önkormányzati megrendeléseket kezdeményez, és ezek mellé forrásokat is tesz. A hírek szerint idén a kormány 500 milliárd forintot "tolna" az ágazatba, mégpedig a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-n keresztül, az uniós finanszírozású, főként nagy állami út-, vasútépítési beruházásokhoz kapcsolódva.

A beruházások élénkülését várják a szakemberek attól is, hogy a kormány az esetek túlnyomó többségében - a Brüsszel által amúgy kifogásolt - 50 százalékról, 100 százalékra emelte az uniós pályázatokhoz igényelhető előleg összegét, magyarán az állam előre, a költségvetés terhére finanszírozná az uniós fejlesztéseket. A napokban megjelent kormányrendelet miatt várható brüsszeli dörgedelmet úgy védené ki a kormány, hogy visszafizetési passzust is beépít a szerződésekbe.

Szerző
2016.06.16 07:24

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52