Demján Sándor elérte a célját Spéder-ügyben

Publikálás dátuma
2016.06.16. 17:34
MTI FOTÓ: Szigetváry Zsolt
Átalakítják a takarékszövetkezeti integrációs rendszert, melynek irányítására kormánybiztost neveznek. Ebben része lehet Demján Sándornak is aki a napokban Orbán Viktornál járt. A kormányfő kijelentette, megtévesztették. Az ügyben a "főszereplő" Spéder Zoltán, az FHB Bank elnöke, akinél egyébként házkutatást is tartottak.

Spéder Zoltán az FHB Jelzálogbank élén "megszervezett bűnszövetkezetként” kívánta kisemmizni a takarékszövetkezetek - jelentette ki Demján Sándor, az országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke tagnapi tájékoztatóján. Ha mintegy két hete nem ír nyílt levelet Orbán Viktornak, akkor feltehetően Spéder Zoltán akár 80-100 milliárd forint jövedelmet is kivont volna a takarékszövetkezetekből, hogy az érdekkörébe tartozó FHB nehéz tőkehelyzetét orvosolja - tette hozzá.

Ugyanakkor Demján Sándor megjegyezte, hogy a pontos adatok nem állnak a rendelkezésre, de bízik benne, hogy az elmúlt héten elfogadott törvénymódosítás nyomán az MNB pénzügyi felügyeleti jogkörében felderíti azt, hogy mi is történt a takarékszövetkezeti integráció létrejötte óta eltelt három esztendőben. Az MNB által nyilvánosságra került adatokból - mint ahogy arról a Népszava korábban beszámolt - kiderült, hogy amíg az integráció előtt, 2012-ben a takarékszövetkezeti rendszerben még 10 milliárd forint adózott eredmény keletkezett, addig a takarékszövetkezeteknél már egymilliárd forintot sem ért el ez az összeg. Miközben a takarékszövetkezetek nyeresége folyamatosan erodálódott, addig az ernyőbankjukként működő Takarékbankban 3,2 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el.

Az OTSZ elnöke súlyos tőkehiányról beszélt az FHB-nál, egyúttal úgy vélte, hogy Spéder Zoltánnak és a takarékszövetkezeti integrációban vezető szerepet játszó egykori munkatársainak további tervei is voltak: magántulajdonban lévő részjegyeket vásároltak volna, amivel további pozíciókat foglalhattak volna el, és emellett vagyonuk is gyarapodott volna. (Közismert, és ezt Demján Sándor is elmagyarázta: a szövetkezetekben egy részjegy egy szavazatot ér, és a vagyon is közös, tehát feloszthatatlan.)

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

A takarékszövetkezeti integrációban kialakult visszás helyzet miatt kereste fel Demján Sándor a miniszterelnököt, akivel abban állapodtak meg, hogy a takarékszövetkezeti integráció legfőbb célkitűzése a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, nem pedig a széthordása. Emellett az integráció akkor éri el a kitűzött célját, ha nő a szövetkezetek közvetlen részesedése a bankszektorban, nem pedig csökken, mint jelenleg.

A jövőben a Gazdasági Versenyhivatal is bekapcsolódhat a vizsgálódásba. Orbán Viktor ígéretet tett arra is, hogy kormánybiztost nevez ki a takarékszövetkezeti integráció átalakítására. Így szinte bizonyos, hogy mind a Takarékbanknál, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) élén változás lesz. A jogalkotásban immár az OTSZ is részt vesz, Demján már tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel és az MNB elnökével is.

Demján Sándor véleménye szerint Orbán Viktort félrevezették, amikor megengedte a korábbi takarékszövetkezeti integráció átalakítását. Az üzletember elmondása szerint az OTSZ nem állt ellen a változásoknak, csak azt mondta, hogy ez 10-15 évbe telhet, míg Spéder Zoltán ennél gyorsabb öt éves átalakítási ütemet ígért, és megkapta a megbízást. Orbán Viktor állítólag azzal magyarázkodott, hogy az ő vezetői metódusa szerint kezdetben megbízik abban, akit feladatot ad, és azt is lehetővé teszi, hogy az a törvény előkészítésében is részt vegyen.

Spéder Zoltán tevékenysége szóba került Lázár János Kormányinfóján is. Itt a kancelláriaminiszter kijelentette, hogy kitart barátja mellett, akinél a Figyelő információja szerint házkutatást tartottak. A múlt hét óta egyszer beszélt a bankár-médiavállalkozóval. "Nagy harcos, harcolni fog, aztán majd meglátjuk. Ilyen az élet" - mondta a miniszter. Demján Sándor találkozója Lázár Jánossal - bár tervbe vette - elmaradt, mert a miniszter arra hivatkozott, hogy a takarékszövetkezetek ügye az államtitkára, Németh Lászlóné területe.

Cáfol a Takarékbank
A Takarékbank közleményben utasította vissza a Demján Sándor által elmondottakat. Mint írták, az elmúlt időszakban nem történt lopás a takarékszövetkezeti szektorban, és nem igazak a szektor eredményeivel kapcsolatos állítások sem. "A Takarékbank Zrt. a leghatározottabban visszautasítja, és tételesen cáfolja Demján Sándor újabb vádaskodásait. Nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az integráció megújítása előtti időszakban derült fény komoly visszaélésekre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), melyek némelyikében jelenleg is hatósági eljárások folynak - írja közleményében a hitelintézet. 


Szerző

Bírósági keresetet indított Magyarország ellen Brüsszel

Publikálás dátuma
2016.06.16. 15:03
FOTÓ: Népszava
Bírósági keresetet nyújtott be az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen az Európai Bírósághoz a 2013-ban hatályba lépett magyar földforgalmi törvény miatt. Az ügy előzménye, hogy Brüsszel korábban az osztrák kormány panaszára kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy Magyarország kárpótlás nélkül szüntetett meg termőföldekre korábban bejegyzett haszonélvezeti jogokat - írta az AgrárSzektor.hu. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kijelentette, hogy Osztrák gazdák törvényellenes módon, fiktív szerződésekkel és a haszonélvezeti joggal manipulálva igyekeztek magyar földterületeket szerezni. Szerinte 200 osztrák termelőt érint az ügy. Magyarország álláspontja azonban védhető, és készek vagyunk az elszámolásra is – tette hozzá a miniszter.

Az EB azért nyújtott be bírósági keresetet, mert szerinte Magyarország megsértette azokat az uniós szabályokat, amelyek a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők mezőgazdasági földterület-használatára vonatkoznak. A bizottság szerint a 2013 végén hatályba lépett magyar földtörvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna.

Brüsszel a kötelezettségszegési eljárás részeként 2014 októberében felszólító levelet, 2015 júniusában indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Ebben arra kérte a magyar hatóságokat, hogy a szabályokat hozzák összhangba az uniós joggal. Intézkedésekről azonban nem kapott értesítést, ezért fordult most az Európai Bírósághoz.

Szerző
Frissítve: 2016.06.16. 21:39

Újabb irodaházakat vesznek az MNB-alapítványok

Publikálás dátuma
2016.06.16. 13:30
A Buda Palota/Népszava fotó
Fekete Zoltán, az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy az alapítványok összesen 25,2 milliárd forintot költenek a négy irodaház megvásárlására. A fővárosban 3, Debrecenben pedig 1 irodaházat vesznek - írja az Index

A négy irodaház, amelyiknél nemsokára a Pallas Athéné alapítványok szedhetik majd a bérleti díjat, az a Millenáris Classic, ami egy műemléki védettségű, 10 ezer négyzetméteres irodaház a Millenáris Parkban, ami 25,13 millió euróba került; a Millenáris Avantgarde, egy kisebb, új építésű irodaépület ugyanott, 6,67 millió euróért; a (gyönyörű)  Buda Palota, a korábban Posta Palota néven ismert, 1920-ban épült, 18 ezer négyzetméteres műemlék épület a Széll Kálmán téren 22,3 millió euróért; és egy három szintes, 13 ezer négyzetméteres irodaépület a Debreceni Innovációs Tudásparkban, 20,4 millió euróért.

A Buda Palotát fel kell újítani, amire Fekete becslése szerint nagyjából 25 millió eurót kell még rákölteni, majdnem 3 millió euróval többet, mint amennyiért most megvették. Fekete indoklása szerint azért teszik állampapírok helyett ingatlanba az alapítványok vagyonát, mert az ingatlanpiacon magasabb hozamot lehet elérni, mint az alacsony kamatot fizető kötvényeken. 

Szerző