Jaalon és Netanjahu egyaránt az izraeli kormánykoalíciót vezető jobboldali Likud párt tagja. A volt védelmi miniszter egy stratégiai kérdésekről szóló jeruzsálemi konferencián felszólalva kijelentette: "A jelenlegi vezetésnek abba kell hagynia, hogy rettegésben tartja állampolgárait, mintha egy új holokauszt küszöbén lennénk."
Hozzátette: Izrael Állam megérdemel egy olyan vezetést, amely véget vet annak, hogy örökösen változó politikai irányvonalat követ és gyűlöletet kelt a társadalmi csoportok között csak azért, hogy "mindenáron hatalmon maradjon". Hangsúlyozta, hogy érzi, az emberek változást akarnak. "Én pedig egy másik utat ajánlok" Izraelnek - tette hozzá.
A volt védelmi miniszter május 20-án mondott le. Lépését azzal indokolta, hogy komoly nézeteltérései voltak Netanjahuval, akiben elvesztette bizalmát, és veszélyes szélsőségesek lettek úrrá Izraelen és a Likud. Lemondásakor azt mondta, "vezető politikusok megosztják a társadalmat, ahelyett, hogy egységbe kovácsolnának".
A következő választások csak 2019-ben esedékesek, de Izraelben gyakori, hogy a kormányok nem töltik ki mandátumukat, és előre hozott választásokat írnak ki. Megfigyelők szerint Jaalon azért került összetűzésbe a kormányfővel, mert kiállt a hadsereg vezetése mellett, amikor katonai bíróság elé állították a már ártalmatlanná tett késes palesztin merénylőt agyonlövő őrmestert. A védelmi miniszter emellett nem vonta meg támogatását a vezérkari főnök helyettesétől sem, aki egy holokausztnapi megemlékezésen párhuzamot vont bizonyos jelenlegi izraeli tendenciák és a holokausztot megelőző náci Németország között.
A távozó Jaalon helyére Avigdor Libermant, a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) ultranacionalista párt vezetőjét nevezték ki, akinek pártja egyúttal csatlakozott a Likud vezette kormánykoalícióhoz.