Elszállhat a büdzsé hiánya jövőre

A kormány a 2016-os költségvetés módosításának elfogadásával, az újabb adócsomaggal és a 2017-es költségvetéssel mondhatni lenullázta saját álmait. Holott ezek nélkül az évtized végére a kormányzat akár el is érhette volna a hőn áhított és korábban bejelentett nulla, vagyis az egyensúlyi költségvetést, a GDP arányos államadósság pedig megközelíthette volna az "alaptörvényben" rögzített 60 százalékot. Igaz viszont, hogy ha nem vált át a lazítás politikájára, éves szinten még a 2 százalékos GDP bővülés is eredménynek számítana az elkövetkezendő években

Az intézkedés csomaggal 1-1,5 százalékos többletnövekedést érhet el a kabinet 2018-ig, e nélkül 2016-ban is legföljebb 1,3 százalékos lenne a GDP növekedés - jelentette ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője, Romhányi Balázs. A növekedést serkenti a kormányzati kiadások elképesztő emelése, hiszen 600 milliárd forinttal költ idén többet magára az állam, mint amennyi a konvergencia programban szerepelt.

A kormány jövőre 0,9 százalékos inflációval számol a 2017-es költségvetésben és így az infláció követő nyugdíjemelést is ehhez szabta. Ez azért is furcsa, mert nemcsak az intézet elemzése vár az idei 0,3 százalékosra becsült infláció után jövőre 2,4 százalékos pénzromlást, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Ez azt jelenti, hogy már eleve bekódoltak egy jelentős módosítást és persze többletkiadást a jövő évi büdzsébe.

Az inflációt azonban nemcsak a nyugdíjindexálás gerjesztheti, hanem a versenyszférában a megfelelő szakemberek egyre súlyosabb hiánya miatti 4-5 százalékos reálbér emelés is. A kormányzati lépések miatt pedig évekre beragadhat az államadósság a 73-74 százalékos szint környékén.

Idén a költségvetési hiány 2,8-2,9 százalék körül alakul, de a kormányzat növekedést serkentő lépései miatt jövőre már elérheti a 3,7 százalékot és 2020-ig nem is nagyon esik 3 százalék alá. Az Orbán kormány azonban bízhat az uniós bürokrácia körülményességében és mire az adófizetők számára fájdalmas megszorítások elkerülhetetlenné válnak, már túl lesz az ország a 2018-as parlamenti választásokon.

Az esetleges brit kilépésnek az unióból rövid távon ugyan közvetlen hatása nem lesz Magyarországra, de közvetve számos és egyenként is súlyos hatással lehet számolni - válaszolta a Népszava kérdésére Romhányi Balázs. A helyzetet bonyolíthatja, hogy David Cameron a kilépés "győzelme" esetére a lemondását ígérte, vagyis hónapokig elhúzódó kormányválság is következhet. Ez felgyorsíthatja a mára nettó befizetővé vált magországok integrációját és a kétsebességes Európa perifériájára szoruló Magyarország 2020-tól egy a mainál jóval kisebb uniós forrásra számíthat, s emiatt leszakadó pályára kerülhet. Nem lesz fojtatható a minél több pénzt, de minél kevesebb együttműködés politikája, az akkori kormány jelentős megszorításokra kényszerülhet - hangsúlyozta Romhányi Balázs.

Szerző

Esélytelen a kormány növekedési álma

Publikálás dátuma
2016.06.17. 07:22
A kormány csökkentené az autóipar súlyát, de a buszgyártás erőltetésével felülírja saját programját FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormányzat növekedési pályán látja a magyar gazdaságot és úgymond továbbra is ösztönzi a beruházásokat, csökkenti az adókat, emeli a béreket a jobb számok érdekében. A gazdasági elemzők, szakemberek azonban korántsem ennyire derűlátóak, állítják, a növekedés megduplázódásának esélye szinte lehetetlen.

Magyarország akár megkétszerezheti gazdasági növekedését, nyilatkozta Orbán Viktor. Igaz, óvatosan hozzátette, ez közép-, vagy hosszú távon képzelhető el. Kincstári optimizmusában osztozott gazdasági minisztere is, aki stabil és erős bővülést, az adósságállomány mértékének további csökkenését, a foglalkoztatás emelkedését, a versenyképesség javítását várja 2016-2017-ben.

A kormány csökkentené a járműipar túlsúlyát és az uniós források meghatározó szerepét a magyar gazdaságban, ennek módjáról azonban semmit sem árulnak el. A költségvetési források végesek, mert a hiány nem kúszhat 3 százalék fölé, hiszen akkor újra túlzottdeficit eljárás indulna Magyarország ellen, ami betekintést és beleszólást engedne Brüsszelnek az itteni pénzosztogatásba.

A kormány makacsul kitart a 2,5 százalékos növekedés mellett 2016-ban, az elemzők viszont 2 százalék alatti bővülésre számítanak. A hivatalos propaganda szerint Magyarország felzárkózási pályán van. csak a cél távolodik, ugyanis a legtöbb régiós ország jócskán lehagyott bennünket, szinte minden gazdasági mutatót tekintve.

A kormányzat úgy véli, a 4-5 százalékos bérfejlesztés már képes lehet itthon tartani a jó szakembereket, miközben a legtöbb foglalkozási ágban a Lajtától Nyugatra a magyar munkavállalók a hazai bérek legalább kétszeresére számíthatnak. Varga Mihály elismerte, hogy a Túró Rudi sem volt képes hazacsábítani a 360-500 ezerre becsült külföldön dolgozó magyart. A megbukott százmilliós kormányprogram hatására összesen 105-es jöttek haza.

Bulgáriával, Romániával versenyzünk

Csillag István

Csillag István

Ott tartunk, hogy ma már Romániához kellene felzárkóznunk több gazdasági mutatót figyelembe véve - mondta lapunknak Csillag István közgazdász, volt gazdasági miniszter.

A külső tényezőkhöz sorolható kérdés, hogy van-e beruházás, hiszen abból lehet többlet termelés, és rendelkezésre áll-e jól képzett, megfelelő munkaerő. A kettő együtt határozza meg a termelékenységet. Ezekből jelenleg Magyarországon egyik sincs meg - tette hozzá.

A vállalati szektor 2010 óta tartózkodik a beruházásoktól. Ha mégis van beruházás, az gyakorlatilag közületi projekt. A munkaerőt illetően pedig az tapasztalható, hogy főleg a képzettebb és fiatalabb magyar munkaerő külföldre távozik, főleg Németországba, Nagy-Britanniába, Ausztriába. Emiatt itthon munkaerőhiány alakult ki, a termelékenység stagnál és nagyjából Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Messze előttünk jár Lengyelország, hagyományosan Csehország, de mostanra az élbolyhoz csatlakozott Szlovákia és Szlovénia is.

A növekedéshez fontosak az úgynevezett magatartási, intézményi tényezők is. Magyarán mennyire átlátható, kiszámítható, illetve mennyire nyújt tulajdon- és jogbiztonságot egy ország. Magyarország ezen a téren is rosszabbul teljesít. A hazai és külföldi vállalkozók a beruházásaikat azért nem itt valósítják meg, mert attól tartanak, hogy a kormányfő és körének bármelyik tagja bármikor ráteheti a kezét a pénzére, a tulajdonára - érvelt Csillag.

Orbán Viktor és Varga Mihály amikor a növekedésről beszélnek, arra utalnak, hogy az időarányoshoz képest gyorsabban "gombolhassák le" a német, brit, dán és a többi nettó befizető állam adófizetőinek befizetéseit. Ezt eddig is megpróbálta a kormány úgy, hogy a költségvetésből előleget fizet a pályázatokra, abban a reményben, hogy majd később az unió utalja az ezért járó összegeket. Akkor találja magát szembe nagy nehézségekkel a kormány, ha az unió átrendeződik és a források aránya és mennyisége is módosul. Ez a brit kilépéstől függetlenül is bekövetkezhet, de ha a Brexit megtörténik, ez a folyamat felgyorsulhat.

A szabadpiaci versenyben a vállalkozó akkor fejleszt, bővíti a termelését, ha azt látja, hogy a termékét haszonnal el is tudja adni. Magyarországon sajnos erről sem igen lehet beszélni - szögezte le a volt miniszter.

A növekedést lehet ugyan serkenteni bérkiáramoltatással, de ha ezzel egy időben uniós előlegeket fizet ki az állam a költségvetésből, az veszélyezteti azt a pénzügyi pozíciót, ami az egyetlen pozitívum a kormány egész eddigi gazdasági teljesítményében.

Az érthető, hogy ha a járműgyártás mellett más ágazatok megtelepedését, fejlődését is támogatná a kormány. Csakhogy egy iparág megtelepedése hatalmas beruházást igényel, emellett megbízható, folyamatos piaci keresletet feltételez. Magyarország ehhez túlságosan kis piac, tehát csak miattunk nem jönnek beruházók. Az pedig önellentmondás, hogy miközben a járműgyártás túlsúlyának csökkentéséről beszélnek, a hazai buszgyártást erőlteti a kormány - hívta fel a figyelmet a közgazdász.

A magyar gazdaság növekedésért a kormány akkor tehetné a legtöbbet, ha semmit sem tenne, ha nem avatkozna a piacgazdaságba. Ösztönözhetné a növekedést, ha gránit szilárdságúak lennének az adótörvények, a tulajdoni viszonyok. Ha ez legalább néhány évig kitartana és a beruházók elhinnék, hogy ez tartós marad, akkor talán, ha van kereslet, újra belevágnának a beruházásokba. A Fidesz kormánynak tartózkodnia kellene attól gyakorlattól, ami a lényege, azaz ott rabolnak ahol tudnak - figyelmeztetett Csillag István.

Az államnak békén kell hagyni a piacot

Vértes András

Vértes András

Orbán Viktor azt mondta, a gazdasági növekedésből 3 százalék már a kezünkben van. Na mutassa a kezét, mert én nem látok hármat! - szólította fel miniszterelnököt Vértes András közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Magyarország ugyan valóban növekedési pályán mozog, de egy lassú pályán, ahelyett, hogy gyors növekedési pályán lenne. Sajnos az egész régióban Magyarország gazdasági növekedése általában a leglassabb. Ez alól legföljebb egyik másik év a kivétel. A kormány persze ragaszkodhat az idei GDP arányos 2,5 százalékos növekedéshez, de ez nem elég. Más tényezőkre is szükség lenne: tőkére, megfelelő munkaerőre, beruházásra és hitelre. Ebből egyelőre egyik sincs meg. A munkaerő kiáramlik az országból, a működő tőke is inkább kifelé igyekszik, mint befelé. Nem növekszik érdemben sem a lakossági, sem a vállalkozói hitelállomány. Egy olyan országban pedig, ahol sem a tőkeállomány, sem a munkaerő kínálata, sem a hitelkereslet nem növekszik, ott aligha lehet gyors növekedésre számítani - állapított meg Vértes.

Magyarország továbbra is jogbizonytalanságot áraszt magából. Ezt pedig a nemzetközi tőke megérzi. Még az olyan viszonylag csekélynek mondható lépéseket is, mint amilyenek a 2017-es költségvetésben szerepelnek. Ilyen a cafeteria rendszer átalakítása, amely egyértelműen agyonütött egy piaci szegmenst: az öngondoskodásban eddig mégis csak szerepet játszó önkéntes nyugdíj, illetve egészségpénztárakat. A legtöbben a kedvezőtlenebbé tett feltételek miatt várhatóan nem fognak befizetni ezekbe a pénztárakba, azok pedig elsorvadnak majd. Az emberek többsége nem felejtette el az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak államosítását sem. Úgy érezhetik, hogy ezeket a megtakarításaikat bármikor elvehetik tőlük.

Eltűnhetnek szolgáltatók is a piacról. Például bizonyos egészségügyi termékeket kizárólag a büntetés végrehajtástól vásárolhatnak a kórházak, amivel kiszorítanak cégeket a piacról. Ez önmagában nem túl nagy szegmense a gazdaságnak, de híre megy, hogy alig másfél hónapon belül két ilyen jogszabály is született, ami vállalkozásokat, piaci szereplőket tesz tönkre. Az ilyesmit pedig az üzleti világ nagyon nem szereti.

A gyors gazdasági növekedési pálya titka, hogy az államnak békén kellene hagyni a piacot és a saját modernizálásával kellene foglalkoznia. A magyar állam elavult, ősöreg szerkezet. Az állam mint szolgálató, borzalmasan alacsony hatékonysággal működik. Ahol pedig ott kellene lennie szolgáltatóként, mint az egészségügy és a közoktatás, többnyire rossz irányba indul el. A közoktatásban a legrosszabb irányt választotta a kormány.

Akadályozza a gazdasági növekedést a túladóztatás is, hiszen a régióban is egyedül álló, hogy az állam a GDP 50 százalékát elvonja, miközben túl sok az állami kiadás. Romániában, Szlovákiában ez az arány 35-40 százalék, de még az utánunk következő Csehországban is csak 46 százalék az elvonás mértéke - összegezte a növekedésgátló tényezőket a GKI elnöke.

A vállalati szektor elavult szerkezetű

Mellár Tamás

Mellár Tamás

Annyi a realitása jelenleg a gazdasági növekedés megkétszerezésének, mint annak, hogy belőlem balett táncos lesz - jegyezte meg Mellár Tamás egyetemi tanár. A dinamikus gazdasági bővülésének nincs különösebb titka, de ettől még roppant nehéz feladat. Jobboldali közgazdászok már 2010 előtt több javaslatot is tettek ennek érdekében, abban bízva, hogy az Orbán kormány figyelembe veszi. Nem vette. Egyebek mellett elengedhetetlen az állam demokratikus működése, a kkv-k becsatornázása a gazdasági vérkeringésbe. Ugyancsak fontos lett volna, hogy a kormány sokkal nagyobb figyelmet fordítson a kutatás-fejlesztésre. Így például nagyobb kockázatvállalásra lenne szükség az állam részéről az úgynevezett start up programokban. Azaz megadni a kezdő lökést ezeknek az innovatív vállalkozásoknak. Ez persze csak úgy működhet, ha nem a csókosoknak osztják ki a pénzt, hanem olyan projektekre, amelyekben valóban van fantázia - tette hozzá Mellár.

Ha a kormányfő, illetve a kormány hosszú távon valóban a kétszeresére kívánja emelni a gazdasági növekedést, akkor mindenek előtt az oktatásba, egészségügybe kell jelentős forrásokat befektetni. Jelenleg azonban GDP arányosan Magyarország az uniós átlagnál egyharmaddal kevesebb pénzt fordít ezekre a területekre. Még a saját fejlettségi szintünkhöz képest is le vagyunk maradva. Ma azt látni, hogy a legtehetségesebb fiatalokat már a középiskolából elszipkázzák külföldre. Ebből nem fejlődhet ki a hi-tech iparág, pedig nekünk ebben a szegmensben lenne keresnivalónk, mint a dánoknak, hollandoknak, íreknek. Ez lehetne a húzóágazat - emelte ki a közgazdász.

Jelenleg a magyar többségi tulajdonú vállalati szektor elavult szerkezetű, alacsony versenyképességű. Elsősorban ezen kellene változtatni. Saját bázison kellene megteremteni azt a 3 százalékos növekedési potenciált. Ehhez egyebek mellett technológiai változtatásokra lenne szükség, de erre nem látni semmiféle kormányzati elköteleződést.

A szakoktatásban nem a folyamatokat kell központilag irányítani, mert az a tervutasításos rendszer, amivel nem lehet igazi eredményt elérni. A kormánynak a kimeneti követelményeket kellene csak rögzíteni, hogy 16-18 éves korban miket kell tudni, de az iskolákra bízhatná, hogy azt milyen tankönyvekkel, milyen tanmenettel érik el. A közoktatásban is más szemléletmódra van szükség.

Az olcsóbb és kisebb államról tett kormányzati nyilatkozatoknak akkor lenne hitele, ha összekapcsolódna egy olyan általános reformelképzeléssel, amely világosan megmondja, milyen államot képzel el a hatalom és akkor ennek megfelelően lehetne az átalakítást végrehajtani. Most az államgépezet nagyon alacsony hatásfokkal dolgozik - erősítette meg Mellár. Tele van párhuzamosságokkal és egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. Ha ezt nem gondolják át, akkor azt következik be, mint eddig mindig. Az oktatásban és az egészségügyben is a kétségtelenül meglévő pazarlást a fűnyíró elv alapján vágták vissza rengeteg feszültséget teremtve. A reformkoncepciót meg kellene tárgyalni különböző fórumokon, társadalmi vitákon ki kellene alakítani egy társadalmi konszenzust. Ezt követően lehetne kialakítani egy hatékonyabb államberendezkedést, amely nem gátja, hanem elősegítője lehetne a növekedésnek - tette hozzá Mellár Tamás.

Szerző

A Balaton lesz idén a magyarok Riviérája

Publikálás dátuma
2016.06.16. 21:59
FOTÓ: Népszava/Tóth Gergő
Az év első négy hónapjának forgalmi adatai és az előrejelzések szerint az idei nyári szezonban a Balaton lesz a magyarok legnépszerűbb úti célja - mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Niklai Ákos elmondta: a szolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy a tóhoz ne csak nyáron, hanem egész évben érkezzenek vendégek. Ezek között az egész évben üzemelő szállodákat, kulturális attrakciókat említette. A korábbi augusztus helyett már áprilistól-októberig tart a szezon a Balatonon - tette hozzá. Azt szeretnék elérni, hogy a tó elérje a Genfi-tó népszerűségét.

A szövetségi elnök kiemelte: a Balatonon a fő vendégkör a magyar. Ahhoz, hogy több külföldi érkezzen, sok a tennivaló. Így fejleszteni kell az infrastruktúrát és a marketinget - mondta. Niklai Ákos szerint fontos, hogy a kormányzat és a szakma figyelme vidékre is kiterjedjen, ne csak Budapest vonzza a külföldi turistákat.

Szerző